migrációskrízis” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 164

Bunford Gerda

politológus

Ügyeletes rettegők

2016. március 12.

Szerda délután a magyar kormány migrációs válsághelyzetet hirdetett az ország egész területére. Az ügyeletes rettegők fel is tették a régi lemezt: „Aggódunk!”

Pintér Sándor belügyminiszter a döntést azzal indokolta, hogy a balkáni-útvonal lezárása miatt feltorlódott – jelenleg körülbelül 15 ezer főt kitevő – embertömeg mozgása bármikor kiszámíthatatlanná válhat, ezért megelőző lépéseket kell tenni a határok biztosítása érdekében.

(Migránsok ostromolják a görög-macedón határon épült biztonsági kerítést.)

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Kezdenek Európához hasonlítani

2016. március 17.

A német választások eredményeiben semmi meglepő sincs. Féligazság, hogy a három tartományban Merkel asszonyt a migrációs-politikája miatt büntették a szavazók. Korántsem csupán erről és nem csak róla szólt a múlt vasárnap. A mélyben ennél összetettebb folyamatok zajlanak.

(Kép forrása: itt.)

A jó ideje tartó és a világválság után sem módosuló neoliberális gazdaság- és társadalompolitika a fejlett Európában lassan, de biztosan rágja szét a korábbi jóléti modell minden szegmensét. Az európai középosztály magabiztos egzisztenciális közérzete már a múlté. A globalizáció számukra sem fenékig tejfel, a kelet-európai bővítéssel folyamatosan erősödik köreikben a szociális sovinizmus, most pedig a sokféle kockázatot hordozó migráns-áradat veszélyezteti amúgy sem acélos komfortérzetüket. A középosztály nyugtalan, márpedig a történelem álmoskönyve szerint sosem jó, ha a középosztály ideges.

Teljes cikk

Törcsi Péter

kutatási igazgató, Alapjogokért Központ

Németország: mindenki vesztett

2016. március 18.

A vasárnapi németországi tartományi választásokon valójában senki sem nyert, kivéve persze a jobboldali populista AfD –t. Hiába tudta mindhárom tartományban az éppen aktuálisan kormányzó párt megőrizni elsőségét, ha egyfelől elvesztették természetes koalíciós partnerükkel a továbbkormányzás lehetőségét, másfelől pedig a győzelem ellenére is komoly visszaeséseket kellett elkönyvelniük.

(Frauke Petry, a jobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD) vezetője)

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

A következő célpont Magyarország?

2016. március 31.

A határzár után most a terrorkészültség lett nevetség tárgya a balliberális médiában. Pedig a helyzet véresen komoly.

(Kép a megerősített határvédelemről.)

Egy évvel ezelőtt a balliberális média jelentéktelennek aposztrofálta az illegális bevándorlás problémáját. A déli határzár építését nevetség tárgyává próbálták tenni, egyszerre bélyegezve feleslegesnek és hatástalannak. Hamar kiderült azonban, hogy csúnyán melléfogtak ezzel az iránnyal. A bevándorlás nem a Fidesz által kreált álprobléma, hanem az EU történetének egyik legnagyobb válsága.

Most, amikor Magyarország a létező leghalálosabb terrorszervezettől kap fenyegetést, a balliberális tábor megint a régi lemezt teszi fel. A Soros-média a magyar emberek biztonsága érdekében tett kormányzati intézkedéseken élcelődik, és még az Iszlám Állam fenyegetése után is azt állítják, hogy „nem létező háborút vizionál a magyar kormány.” 

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

A tolerancia agressziója

2016. április 05.

A német közszolgálati tévécsatorna újabb mérföldkövet lépett át az ideológiai átnevelés leplezetlen gyakorlatában. Az eredmény már-már félelmetes.

A hétvégén a német ZDF-Neo, fiataloknak szóló közszolgálati csatorna egy sokkoló videót tett közzé. Az alkotás legfőbb üzenete, hogy a tolerancia, ha kell tűzzel, vassal fogja kiírtani legyőzni az intoleranciát. Ennek a harcnak pedig bizony Németország lesz a zászlóvivője. Mint a videó alatti leírásban szerepel: „Európa felfordult! Európa olyan gyengének érzi magát, hogy 0,3 százaléknyi menekülttől fenyegetve érzi magát”.

(A videó egyik képkockája, amelyen a toleráns Németország tagjait láthatjuk.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Német tervek: Ez vár ránk, és a migránsokra!

2016. április 07.

Kibújt a szög a zsákból: A legújabb berlini és brüsszeli tervek egyértelművé teszik, hogy a migránsokra pusztán olcsó munkaerőként és demográfiai faktorként tekintenek. Szó sincsen már polgárháborús menekültekről, emberségességről és a nemzetközi humanitárius egyezmények betartásáról. Immáron az is kiderült, hogy a bevándorlók integrációjának társadalmi és gazdasági költségét az európaiaknak kell(ene) viselniük, miközben a haszon — a globalizáció szabályai szerint — ismét a multicégeknél csapódik le.

(Pakisztáni migránsok várakoznak a Leszbosz szigeti Moria traznitzóna előtt.) 

Többen feltételezték, hogy a berlini és brüsszeli elitek az Európa peremén feltorlódott migránstömeg egy részének (1,5 millió embernek) a beengedésével 2015-ben “kész tényeket” akartak teremteni. Ahogy Merkel kancellár a ködösítő “újbeszéd” fogalmaival mondta: “Már itt vannak a migránsok, nem tudunk mit tenni!”.

Teljes cikk

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Brüsszel legújabb döntése nem keresztezi az Iszlám Állam terveit

2016. április 08.

A migrációs krízist folyamatosan érdemes rövid és hosszú távú történelmi távlatból szemlélni. Már a prehisztorikus korban is tapasztalható volt a népvándorlás, mint egy adott közösség fennmaradásának, megélhetésének kényszere, lehetősége, a más vagy éppen további területek meghódításának vágya.

(Migránsok a görög-macedón határon.) 

Ernst Georg Ravenstein volt, aki kidolgozta a modern kori migráció első elméletét, rámutatva a „push and pull” tényezők alapvető jelentőségére a népességmozgás kiváltásában (a „push”-faktorok a taszító, a „pull”-faktorok a vonzó tényezőket jelentik - Janovics Anna: Migráció az Európai Unióba). Ravenstein 1889-ben napvilágot látott, A migráció törvényei című könyvében írja:„Egy pillanatra sem kérdőjelezem meg, hogy a migráció elsődleges, ámbár nem egyetlen okát az ország egyik részének túlnépesedésében kell keresni, miközben másutt feltáratlan erőforrások léteznek, amelyek a jövedelmező munka számára nagyobb ígéreteket tartogatnak.”

A modernkori népvándorlásnak azonban lehetnek más mozgatórugói és vetületei. Minősített eset, amikor egy központi hatalom (Brüsszel) megpróbálja a „pull”, azaz vonzó faktorokat természetellenes beavatkozás útján megerőszakolva, a migrációs folyamatokat maga generálni.  

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

250 000 új “európai” Szíriából! Na jó, de évente???

2016. április 15.

Itt a legújabb próbaléggömb. A Welt am Sonntag ismertette egy berlini agytröszt tervét, miszerint az EU-Törökország megállapodás alapján 250 000 Törökországban élő szír menekültet kellene közvetlenül Európába hozni. Ez a papír nem is érdemelne nagyobb figyelmet, de egészen véletlenül ez a terv is úgy illeszkedik a többi berlini és brüsszeli javaslathoz, mint “két kicsi Lego”.

(A görögországi Idomeniben a migránsok Németország segítségét kérik.)

A most ismertetett terv arra épít, hogy a márciusban megkötött Törökország-EU megállapodás már megnyitotta a kaput a Törökországban regisztrált menekültek Európába utaztatása előtt. Igaz, a hivatalos megállapodás csak a március 20-a után Görögországba érkezett migránsok létszámára vonatkozik, akiknek a száma március vége óta ráadásul drasztikusan csökken.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Multikulti másként

2016. április 26.

Vajon melyik az az európai ország, ahol az iszlám szélsőségesek már a kormányrúd közelébe jutottak?

Köztudott, hogy számos európai radikális jobboldali párt áll valamilyen formában orosz befolyás alatt. Eszünkbe juthat a jobbikos KGBéla esete vagy éppen a francia Nemzeti Front kampányfinanszírozási botránya. Van azonban ma Európában egy olyan párt, amelyben nem az oroszok, hanem a szélsőséges iszlamisták szereztek befolyást. Ez a párt ma kormányon van. Ez a párt a svéd Zöld Párt.

(A Zöld Párt társelnöke, Asa Romson a szeptember 11-i terrortámadásokat "balesetnek" nevezte.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Népszavazás, vagy alkotmánymódosítás? Mi véd jobban a kvóta ellen?

2016. május 19.

Az Országgyűlés minapi szavazásával eldőlt, hogy Európában elsőként mi magyarok dönthetünk népszavazáson arról, hogy kikkel (nem) szeretnénk együtt élni.

(Kép forrása: itt.

Ezzel a népszavazás vagy alkotmánymódosítás kérdése is megoldódott, hiszen az Alaptörvény módosítását eddig vehemensen követelő Jobbik képviselői is megszavazták a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás kiírását. Felkészül Ausztria?

Teljes cikk