migrációskrízis” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 164

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Merkel a bevándorlók antiszemitizmusa miatt aggódik

2016. február 26.

A híradások 2015 decemberéig folyamatosan arról számolnak be, hogy Angela Merkel, német kancellár teljes mértékben kitart korábbi álláspontja mellett, és továbbra is úgy véli, hogy meg lehet birkózni a migrációs válsággal, illetve az a helyes, ha „Németország barátságos arcot mutat” a világnak, továbbá világossá tette, hogy „nem akar olyan országban élni, ahová nem engedik be a menekülteket.”

(Kép forrássa: itt.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Merkel kötelező betelepítési kvótája: Nincsen B-terv!

2016. március 01.

Merkel német kancellár tv-interjújában “kutyakötelességének” tartotta, hogy Európát “egyben tartsa” és a kételkedőket meggyőzze a “közös megoldás” (=kötelező betelepítési kvóta) helyességéről. Berlinben és Brüsszelben komoly erők erőltetik a kvótát, így a március eleji uniós csúcstalálkozó előtt biztosan nőni fog a nyomás, és ez várhatóan így is fog maradni 2016 hátralévő részében is.

Merkel kancellár a március 13-i német tartományi választások előtt politikai túléléséért küzd, így az éppen aktuális uniós csúcstalálkozón valamilyen eredményt kéne felmutatnia. A német kancellár továbbra is a “nagy megoldásban” gondolkodik, azaz Törökországra bízná a külső határok védelmét, és “cserében” az EU meghatározott kvóta kontingens alapján venne át menekülteket közvetlenül Törökországból.

("Merkel: mindegy, hogy felelős vagyok-e, a menekültek most már itt vannak.")

Teljes cikk

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

Macedónia, a tiszteletünk a Tiéd!

2016. március 02.

A V4-eknek nem volt igazuk! Nem mi vagyunk az első védvonal és a macedón-görög határ a második. Hanem pont fordítva. Ráadásul mielőbb harmadik vagy negyedik védvonallá kell válnunk. Ezért ma a macedón határon történő dolgok nem távoli külügyek, hanem a legfontosabb belügyeink.

(Macedón rendőrök próbálják visszaszorítani a macedón határkerítésen átnyomuló bevándorlókat.)

A mai legfontosabb magyar belügyi kérdéseket a macedón-görög határon kell keresnünk. Ahol egy nem EU- és NATO-tag kis ország az EU és a NATO helyett védi az európai határokat. Nem második védvonal ez Magyarország szempontjából, hanem jelenleg inkább az első. Nekünk pedig az az érdekünk, hogy ne a röszkei határszakasz legyen az első. Sőt, még csak ne is a második, hanem inkább a harmadik vagy a negyedik! Éppen ezért ma azon a határszakaszon történő események a legfontosabbak belügyi kérdések számunkra.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Calais: a képmutatás magasiskolája

2016. március 03.

A calais-i dzsungel az európai bevándorlás-politika felelőtlenségének, álszentségének és alkalmatlanságának mintapéldája.

(Francia rohamrendőrök a calais-i dzsungelben.)

A franciaországi Calais-ben az ezredforduló óta állandósultak a migránsok lakta táborok. A főleg Afrikából és Ázsiából származó bevándorlók a közeli „Csalagúton” keresztül próbálnak az Egyesült Királyságba jutni – illegálisan. Mára a calais-i dzsungel néven elhíresült sátortábor 4-5000 illegális migránsnak szolgál lakóhelyül.  

A helyzet most megváltozhat, miután az illetékes francia bíróság jóváhagyta a calais-i dzsungel lebontását. A francia hatóságok február utolsó napján megkezdték a tábor déli részének lebontását. Az intézkedés mintegy 1000-3500 migránst kényszerít „lakóhelye” elhagyására.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Mi van veled Európa?

2016. március 04.

A migránsügyben kibontakozó európai szappanopera minden nap új fejleményeket tartogat számunkra. Korábbi szövetségesek fordulnak szembe egymással és kibékíthetetlennek látszó ellentétek lesznek semmivé.

(Francia rohamrendőrök a kiűrítés alatt álló calais-i sátortáborban.)

A szappanoperák sajátossága, hogy minden nap új tartalommal kell megörvendeztetni a nézőket. Ezért látszólag rendkívül sok esemény történik, azonban valójában mindig ugyanazokat a konfliktusokat élik meg a szereplők. Szintén műfaji elem, hogy mivel egy-egy karaktert hosszú ideig tart felépíteni, a szerzők ódzkodnak attól, hogy havonta újabb és újabb szereplőket írjanak a sorozatba, helyette a már meglévők mennek át pálforduláson. Így lesz Berényi Miklós példás családapából egyik pillanatról a másikra kopasz gengszter, majd egy hónappal később hősszerelmes. Persze ez csak a szappanoperák világában van így, amely sokszor annyira abszurd, hogy senkiben sem merülhet fel, hogy bármi köze lenne a való élethez. Gondoltuk eddig. Csakhogy az Európai Unióban éppen ilyen abszurd fordulatok történnek mostanában.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Bízik a törökben

2016. március 07.

Vajon egeret vajúdik ma Brüsszel? Költői a kérdés, merthogy a válasz aligha kétséges: igen. Lesz persze valamiféle megállapodás a törökökkel, ám bármily előzékenyen bánik is velük Angela Merkel, Törökország semmiképp sem oldhatja meg Európa migráns-problémáját.

(Merkel német kancellár és Erdogan török elnök.)

Merkelnek azonban a mai csúcson minden áron némi eredményt kell felmutatnia, hogy aztán elhíresült, „liberális gyógyírt” ígérő „A” tervét konokul folytathassa.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Merkel: egy koki az EU-tól hétfőn, egy saller a szavazóktól vasárnap

2016. március 08.

“Áttörés”, vagy “az általunk ismert EU vége”? Az aktuális brüsszeli migránscsúcs sem hozott érdemi eredményt, ezért tíz nap múlva egy sokadik találkozón folytatódik a birkózás: Berlin és Brüsszel sokadszorra fut neki a kötelező betelepítési kvótának, amiről az európaiak többsége hallani sem akar. Merkel kancellárnak a megbízhatatlan törökök és az egyre kritikusabb tagországok mellett még egy érdemi ellenféllel is szembesülnie kell: a német szavazókkal, akik a hesseni helyhatósági választáson mutattak piros lapot a bevándorlásbarát berlini nagykoalíciós pártoknak. Most vasárnap ráadásul további 3 német tartományban lesz választás…

A sokadik, és vélhetően nem is az utolsó migrációs csúcstalálkozó tanúi lehettünk a minap. A mostani különlegessége abban állt, hogy a törökök (deus ex machina) egy olyan javaslattal álltak elő, amely egészen véletlenül 1:1 a bevándorlásbarát német álláspontot tükrözte.

(A Juncker-képlet, amely alapján a migránsokat a tagországok között szétosztanák.)

A csúcs előtt Berlin csökkentette a várakozásokat, a német politikusok (mint Seehofer bajor miniszterelnök Budapesten) leginkább arról beszéltek, amit az újkori népvándorlást ellenző országok politikusai és polgárai hallani akartak: Le kell zárni a nyugat-balkáni útvonalat!

Teljes cikk

Így csapja be magát Európa

2016. március 09.

Lánczi Tamás

politológus

Hitetlenkedve olvastam az uniós csúcsról született első beszámolókat. A főként német sugallatra íródott, hurrá-optimizmustól sugárzó cikkek teljes mértékben ignorálják a valóságot.

(Kép forrása: Universal Pictures.)

Miről is szóltak az első beszámolók? Lényegében megoldódott a török-ügy, „az EU és Törökország megállapodtak a migrációs válságkezelés tervének átfogó elveiről”, a két ország „elfogadott egy javaslatot a migrációs válság kezelésére”, gyakorlatilag tehát az egész migrációs krízis rendeződött. Mindenki nyugodtan hátradőlhet és megfeledkezhet a déli határzárról – sugallják a cikkek. A nyugati sajtó láthatóan nem hajlandó tudomást venni a tényekről. Arról, hogy a vasárnapi csúcson semmilyen megállapodás nem született Európa és Törökország között. De talán jobb is ez így, mert azzal a javaslattal, amiről az alkudozás folyt, Európa ismét csak becsapja magát.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Népszavazás, a testet öltött Gonosz

2016. március 10.

Az Európai Unió jövőjét befolyásoló magyar, brit és holland népszavazás nem a brüsszeli elit érdekeit szolgálja, ezért minden irányból megkezdődött a referendumok aknázása.

(Kép forrása: itt.)

Három népszavazás is lesz az elkövetkező hónapokban, amelyek döntőek lehetnek az Unió jövőjét illetően. Áprilisban Hollandiában tartanak referendumot: a választópolgárok arról dönthetnek majd, hogy országuk támogassa-e az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződést. Júniusban a britek szavaznak arról, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e az EU-ból. Orbán Viktor pedig február végén jelentette be, hogy a magyarok népszavazáson dönthetnek majd a kötelező betelepítési kvótáról.

Teljes cikk

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

A kvóta véget vet a szabad mozgáshoz való jogunknak!

2016. március 11.

A kötelező betelepítési kvóta lényege, hogy a menekültügyi eljárást egy központilag meghatározott uniós tagállam folytatja le. Ezt a központi akaratot pedig nyilvánvalóan csak az uniós tagállamok közötti belső határellenőrzéssel lehet biztosítani. A kvóta tehát Schengen és a mi szabad mozgáshoz való jogunk halálos ítélete is egyben.

(Migránsok verekednek a Görögországot és Macedóniát elválasztó határkerítés görög oldalán, Idomeni közelében lévő sátortáborban.)

A kötelező betelepítési kvóta az európai menekültügyi rendszerre háruló rendkívüli és megnövekedett terhelésre adott uniós válasz kíván lenni. Az elgondolás kiindulópontja, hogy a menekültügyi kérelmek mostani elosztási rendszere (amit Dublin III-nak vagy csak egyszerűen dublini rendszernek hívunk) alkalmatlannak, igazságtalannak és kontraproduktívnak bizonyult a mostani megnövekedett migrációs nyomás kezelésében.

Teljes cikk