migrációskrízis” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 164

Törcsi Péter

kutatási igazgató, Alapjogokért Központ

Merkel dilemmája

2016. február 03.

Angela Merkel egyre nehezebb helyzetbe hozza magát immáron belpolitikai szempontból is. Azt talán az elmúlt egy évben megszokhatta az európai közvélemény, így a német is, hogy a kancellárt számos bírálat éri menekültpolitikája miatt – elsősorban Közép-Kelet Európából, azon belül is a V4-ek részéről. Most azonban Merkelt saját koalíciós partnerei kezdik szorongatni, balról és jobbról egyaránt.

(Angela Merkel és Horst Seehofer a CSU kongresszusán.)

Teljes cikk



Migránstartás hitelből?

2016. február 08.

Lánczi Tamás

politológus

Hiába a protestáns etika, a németek is eladósodhatnak az illegális bevándorlás következtében.

A kölni Gazdaságkutató Intézet legfrissebb számításai szerint a migránsok az elkövetkező két évben 50 milliárd euróba fognak kerülni Németországnak. Az eddig érkezett 1,5 millió menedékkérőre 2016-ban körülbelül 17 milliárd eurót kell fordítania a német államnak – és ez az összeg csak a kosztot és a kvártélyt fedezi. A különböző nyelvi- és integrációs kurzusok az idén további 5 milliárd euróval terhelik meg a német költségvetést.

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk


Bunford Gerda

politológus

Vissza a feladónak

2016. február 11.

Miközben a nyugat-európai államok képtelenek kitoloncolni az illegális bevándorlókat, több ezer migráns döntött az önkéntes távozás mellett.

(Sorban álló bevándorlók egy finnországi menekültcentrum előtt.)

Döcögve halad a menekültstátuszra nem jogosult migránsok kitoloncolása. Az észak-afrikai anyaországok ugyanis nem hajlandóak együttműködni a nyugati hatóságokkal. A német szövetségi kormány folyamatosan tárgyalásokat folytat a Maghreb-országokkal, de azok csak extra juttatások ellenében vennék vissza állampolgáraikat. Pedig bőven lenne kit visszafogadniuk. A Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint a Németországban tartózkodó marokkói migránsok száma 2015-ben megtízszereződött, az algériaiaké több mint megnégyszereződött, a tunéziaiaké pedig megkétszereződött. A pozitív elbírálású kérelmek aránya azonban rendkívül alacsony az esetükben: a marokkóiaknál 3,7%, az Algériából érkezőknél 1,7%, a tunéziaiaknál mindössze 0,2%. Többségüknek tehát mennie kellene.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Trollok harca

2016. február 19.

A jelenleg is zajló uniós csúcson az érdemi fordulat Törökország távolmaradása miatt mindenképpen elmarad. Valószínű azonban, hogy Jean-Claude Juncker újabb felejthetetlen pillanatokat szerez majd nekünk.

(Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Erdogan, Törökország elnöke.)

Az Európai Bizottság alkoholproblémákkal küzdő különc elnöke Jean-Claude Juncker messze földön híres teátrális gesztusairól, egyedülálló mimikájáról és arról, hogy úgy viselkedik a tagállamok miniszterelnökeivel, ahogy más csak a kocsmában merne. Öt sör után… Nyugodtan nevezhetjük őt az Európai Unió trolljának anélkül is, hogy politikai teljesítményének részletes értékelésébe bocsátkoznánk.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Faymann: Magyar vendégmunkást migránsra cserélnék!

2016. február 23.

Áprilisban közvetlen elnökválasztás lesz, így Ausztriában ismét kampány van! A lecsúszó osztrák alsó középosztály szavazataiért rögtön két nagy párt is csatába indult: a feljövő Szabadságpárt (FPÖ) és a töpörödő szocdemek (SPÖ). A szocdemek látszólag annyira megirigyelték az idegenellenes FPÖ tavalyi sikereit, hogy az egyébként betelepítési kvóta-párti Faymann kancellár pártja most a közép-európai uniós országokból érkező vendégmunkások ellen uszít.

Amióta Ausztria 2011-ben teljesen megnyitotta munkaerő-piacát az új tagországok munkavállalói előtt, a keleti tartományokban (főként Bécsben és Burgenlandban) nagyot nőtt a munkanélküliség. Talán ezért sem csoda, ha az áprilisi elnökválasztás és a Brexit körüli tárgyalások láttán több osztrák politikus is előveszi az idegenellenesség kártyáját.

Az immáron politikai túlélésükért küzdő osztrák szocdemek tavaly nyáron még a hamis politikai korrektség magas lován ülve oktatták ki a magyar kormányt. Azóta nagyot fordult a világ (és az osztrák közhangulat), így a sógorok is építettek határkerítést kaput oldalszárnyakkal, és tranzitzónát beléptetési pontot.

(A magyar kormány figyelemfelhívó kampányának egyik plakátja.)

Teljes cikk

Jószomszédi iszony

2016. február 24.

Lánczi Tamás

politológus

A migrációs krízis az összeomlás szélére sodorta Svédországot, de a szomszédos Norvégia nem tervez osztozni a sorsában.

A norvég kormány akár nemzetközi egyezményeket is hajlandó felrúgni, ha a svéd menekültügyi rendszer összeomlik. A határokat erővel lezárják, a Svédország felől érkező migránsoknak pedig lehetőségük sem lesz menedékkérelem benyújtására – jelentette be a minap Erna Solberg miniszterelnök-asszony.  A norvég kormányfő szerint ugyanis nagyon is valós annak a veszélye, hogy a schengeni egyezmény és a svéd menekültügyi rendszer rövid időn belül összeomlik. Ebben az esetben a migránsok várhatóan a szomszédos Norvégia felé kezdenek majd özönleni, amit a norvégok egyáltalán nem tartanak jó ötletnek.

(Migránsok egy norvég regisztrációs központban.)

Teljes cikk

Népszavazás

2016. február 24.

Lánczi Tamás

politológus

Sokatmondó folyamat, hogy néhány év alatt a „mind szorosabb unió” elképzeléstől eljutottunk a mind erősebb nemzetállamok gondolatáig.

(Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatója a Parlament Delegációs termében. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A ma bejelentett kvótanépszavazás belpolitikai következményei többnyire egyértelműek. Az ellenzék előtt két út áll. Amennyiben az ellenzéki pártok a népszavazási kampányban ellentmondanak a kormánynak, és a kötelező betelepítési kvóta támogatására buzdítanak, akkor garantáltan kisebbségbe szorulnak, tovább erodálva támogatottságukat. A másik lehetőség az, hogy kénytelen-kelletlen beállnak a kormány mögé és magukévá teszik a Fidesz kvóta-ellenes álláspontját. Ez azonban azt is jelenti, hogy egy kardinális kérdésben nem tudják megkülönböztetni magukat a kormánypárttól, ami szintén nem egy sikeres ellenzéki stratégia. Az ellenzék számára tehát a népszavazás kérdése veszett ügy.

Teljes cikk