kereszténység” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 9

Megadja Gábor

eszmetörténész

A nyolcadik utas a halál

2015. május 02.

Most, hogy a miniszterelnök ismét felvetette a halálbüntetés napirenden tartásának ötletét (ami nem azonos a bevezetésével), azonnal óriási zaj keletkezett a virtuális éterben. Mindenki kötelességének érzi kifejezni felháborodását. Majd elégedetten nyugtázza azt.

Mielőtt elkezdenénk erről beszélni, érdemes lenne két lépéssel távolabbról nézni a problémát. Ami a kérdés praktikus szintjét illeti, már be is fejezhetjük: az Európai Unió tagállamaiban tilos halálbüntetést alkalmazni. Pont. A napirenden tartás azonban más kérdés.

A nyitott, szabad viták őszinte hívei ilyenkor szoktak fintorogva elfordulni, erkölcsileg számon kérve a(z amúgy velük persze egyenlő) vitapartnert, hogy mégis hogy jut egyáltalán ilyesmi az eszébe? A szabad viták szabad szellemei érvek helyett előveszik a morál tam-tam dobját, és elnyomva minden emberi hangot elkezdik püfölni.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Ajánlat pünkösdkor

2015. május 25.

Kortársunk, Slavoj Zizek, baloldali szlovén gondolkodó (nálunk nemigen ismerik, mint ahogy másokat se, szomszédaink szellemi élete egzotikusabb számunkra, mint Dél-Afrikáé) régóta mondja, írja, hogy a globális kapitalizmussal szemben a baloldali gondolkodás csak a kereszténységgel együtt képes felvenni a harcot.

Néhai Eörsi István ettől bizonyára forog a sírjában, lévén ő, ha élne, aligha fogadná kitörő lelkesedéssel ezt az ajánlatot.

Pedig korántsem új keletű gondolat, megfordult már mások fejében is, Zizek csupán aktualizálja. 

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Keresztény kurzus

2015. október 05.

Meglepően sok lett hirtelen a kereszténység-szakértő. Különös ismertetőjegyük, hogy többségük nem keresztény, nem is szereti túlzottan sem a kereszténységet, sem a keresztényeket, ám azonnal a Tanítóhivatal helyébe lép, ha valamiféle visszásságot lát a keresztények viselkedésében.

A kereszténység tök jó lenne, ha olyan lenne, ahogy ezek a felkent szakértők látni szeretnék.

„ A kereszténység egyik legfőbb alaptétele az Isten- és emberszeretet. Mivel Isten az embert a saját képmására teremtette, ezért az egyik embernek úgy kell tekintenie a másik emberre, mintha az maga az Isten volna.” – írja az egyik teológus-professzor, és ezt a bravúrt nehezen lehetett volna előre látni. Ha nem is nyúlunk sem a Szentíráshoz, sem az egyházi értelmezéshez, akkor is nehezen követhető, hogy a puszta formális logika alapján hogyan következik az első állításból a második. Ilyenkor az az érzésünk, hogy egy egészen más vallás hittételét írta le a szakértő, nem a kereszténységét. Utóbbi esetében ez a kijelentés kissé blaszfém volna.

Teljes cikk

Törcsi Péter

kutatási igazgató, Alapjogokért Központ

Félholdat a templomokra?

2015. október 14.

Egy európai egyház püspökasszonya a minap azzal az ötlettel állt elő, hogy templomának kereszténységre utaló szimbólumait eltávolítaná megnyitva ezzel az imaházat a muszlim hitűek előtt.

Bónuszként még Mekka irányára utaló jelzéseket is elhelyezne a lelkésznő, hogy minél otthonosabban érezhessék magukat a muzulmánok a rendeltetését tekintve evangélikus templomban. Elmebaj a köbön? Nem. A svéd valóság.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Kvóták és hamis papok

2015. november 14.

Az emberi történelemben a legutóbbi időkig nem volt olyan civilizáció, amely önazonosságát nem az Isten-család-nemzet hármasban határozta volna meg.

Így volt ez Európában is egészen a XX. század második feléig: a zsidó-keresztény vallások, az általuk meghatározott családmodell és a nemzetállamok jelentették az identitást minden európai számára. (Persze a mai értelemben vett nemzetállamok csak a XIX. században jöttek létre, a nemzetségeket előtte felkent uralkodóházak kötötték össze, akik között családi alapon öröklődött a hatalom. Isten-család-nemzet, tehát összefügg egymással).

Nehéz meghatározni a fordulópontot, de az bizonyos, hogy mára a fenti hármasból az első kettő megingott, a harmadikra pedig elementáris veszélyt jelentenek az Európába illegálisan beáramló tömegek. Pedig ha a nemzetállamok is semmivé lesznek, akkor Európa végleg megszűnik európainak lenni. Ezt épeszű ember nem akarhatja, gondolnánk joggal.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Az előítéletekről

2015. december 01.

Az előítélet az, ami ellen a felvilágosult világpolgár kivont szablyával vív itt a végeken; amit elfogadhatatlannak tart, amely szerinte megbéklyózza a szabad élet reményét. De hogyan alkalmazza a felvilágosult világpolgár az előítéleteket?

Közhely, hogy előítéletek nélkül – bármennyire ostorozzák is – lehetetlen élni. Az előítélet segít abban, hogy ne próbáljam ki, vajon én vagyok erősebb, vagy a villamos. A felvilágosult világpolgár azonban tagadja, hogy hasznunkra lennének az előítéletek, sőt egyenesen károsnak tartja azokat.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Multikulti kereszténység?

2016. március 20.

Az újkori népvándorlás eseménysorozata a felszínre hozott néhány a kor liberális főáramához méltó jelenséget a keresztény egyházak berkeiből.

Az egyik ilyen – talán a legextrémebb példa – az a bizonyos svéd leszbikus püspök asszony volt, aki eltávolította volna a muszlimokat sértő jelképeket – például a kereszteket – a templomokból. Sőt, biztos, ami biztos, még Mekka irányát is kijelölte volna. Az eset, mint a szélsőliberális európai társadalom különösen is abszurd megnyilvánulása vonult be a köztudatba.

(Muszlim bevándorlók imádkoznak a római Colosseumnál.)

Teljes cikk

Máthé Zsuzsa

történész

Kereszténység és jogalkotás

2016. október 21.

Sok szó esik manapság európai identitásról, keresztény gyökerekről, ám ahhoz, hogy mindezek továbbra is önazonosságunk szerves részei lehessenek és társadalmi szinten is kohéziós erőként hathassanak, nem árt, ha újra tanuljuk legfontosabb ünnepeink megélését. Ebben a legújabb kori reformációs folyamatban pedig fontos szerepet vállalhat a felelős törvényhozó is.

Kereszt(y)én hitünk fókuszában az üdvösségünkre küldött Megváltó születése, értünk halt kereszthalála és feltámadása áll. E hármasság adja alapját Isten-képünknek is: vagyunk annyira fontosak a Jóistennek, hogy elküldte hozzánk fiát; aki emberi testben élte végig földi életét, erőt adva és példát mutatva, hogyan tudjuk elviselni a ránk mért szenvedést; feltámadásával pedig abbéli hitünket erősíti, hogy a földi pálya befutása után is van folytatás.

Legfontosabb ünnepeink tehát Krisztus születése, kereszthalála és feltámadása. Hitünk, s vele keresztény kultúránk, gondolkodásunk alapját képezi e hármasság.

Csak két aktualitás e kitüntetett pillanatok kapcsán.

(Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarországi Református Egyház zsinatának 1956-os emlékülésén jelentette be Nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását.)

Teljes cikk

Máthé Zsuzsa

történész

A politika legszebb arca

2016. november 28.

Advent időszakában aktívan politizálunk: kinyílik magánéletünk sokszor hét lakattal őrzött kapuja.

Tegnap volt advent első vasárnapja, az év azon várakozásteljes időszakának kezdőnapja, mikor emberi kapcsolataink kinyílnak, mikor fogékonyságunk a legnemesebb értelemben vett közélet iránt minden más időszakénál erőteljesebb. Nem a hírportálok iránti érdeklődés megnövekedésére gondolok, hanem a virtuális közösségi terekkel szemben valódi emberi közösségeink előtérbe kerülésére. Fontos életjeleket ad ez az időszak emberségünkről egy elmagányosodott (vagy azzal vádolt) világban.

Teljes cikk