kampány” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 34

Bunford Gerda

politológus

„Ha Dániába jössz, dolgoznod kell”

2015. április 22.

Szól a kormányzó dán Szociáldemokraták kampányszlogenje. Rasszizmus vagy realitás?

A szeptemberi dán parlamenti választás kampányának fő témája a (megélhetési)bevándorlás és a menekültprobléma. A dán kormányfő, Helle Thorning-Schmidt egyik legfontosabb választási ígérete, hogy változtatni fog a menekültekkel és bevándorlókkal kapcsolatos szabályokon, a szociális ellátásban részesülőknek pedig a jövőben többet kell tenniük a szolgáltatásokért.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Baloldali összefogás: Indul a 2. évad!

2016. október 11.

Ahogyan közeledik a 2018-as választás, úgy indul a mocorgás a baloldalon. Ötletekből most sincs hiány, ám ami szépen mutat a tervezőasztalon, az nem mindig működik a valóságban.

Nézzünk szét az idestova tíznél is több balliberális párt és pártocska világában!

(Baloldi összefogás 2014.)

A baloldal olyan, mint a Bourbonok! Semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek. A 2018-as választásra készülve mintha 1:1 az összefogás 2013-as menetrendjét porolnák le. Az MSZP a választókerületekben, a liberális médiapártok országos szinten tartanának előválasztást. A DK eddig űzte maga előtt a többi pártot, ám Gyurcsányék most két szék között könnyen a pad alá eshetnek.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

A nyílt társadalom vége

2017. január 29.

Hosszú évek óta szól a mantra, hogy Hollandia Európa mintaországa, a liberalizmus fellegvára. Mindenki számára követendő példa, ahol a szabadság és a béke a maga valójában teljesedhet ki.

Képzeljük magunk elé a tipikus hollandot! A ’90-es években Harry Enfield híres komédiájában így festett a kép: egy meleg amsterdami rendőr társával füves cigit szív a járőrautóban, és a holland liberalizmus csodájáról elmélkedik.

Ez a kép azonban úgy tűnik, mára megváltozott. Hogy, hogy nem, éppen ebben az országban kezdett most bevándorlásellenes kampányba az országot menedzselő liberális kormányfő, Mark Rutte, és pártja, a VVD – Szabadság és Demokrácia Néppártja. (A név megtévesztő, hiszen a párt az Európai Parlament Guy Verhofstadt vezette liberális frakciójához tartozik.)

(Rutte bevándorlásellene kampánya)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Botka, az MSZP utolsó esélye?

2017. február 22.

Új esély – hirdeti a felirat. A papír sok mindent elbír, elvégre Mesterházy Attila is az “Új jelölt, új program” jegyében kampányolt 2014-ben.

Három év után Botka – “Mit írnának rá a szórólapra? Tisztelt választópolgárok, nekünk nem kellett, önöknek jó lesz, üdv. Magyar Szocialista Párt?” – László sokkal rosszabb helyzetben próbálja meg ugyanazt, az MSZP vezetése alatti nagy összefogást, persze Gyurcsány Ferenc nélkül. Ha nem sikerül, legfeljebb “Mindenkit csókoltat Szegedről!?”

(Botka László és Martin Schulz Szegeden)

Botka László tartotta az Országgyűlés tavaszi ülésszaka előtti utolsó évértékelő beszédet. Ez még jól is jöhetett volna, ám a szónok egy kötelező közhelyparádé után rögtön a balliberális össze-nem-fogás dagonyájába vetette magát. Talán jövőre összeszedi magát. Ha, és egyáltalán.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

A multikulti határai

2017. március 16.

Bár a liberális tábor önfeledten ünnepli a holland parlamenti választás eredményét, Mark Rutte éppen azért tudott elsőbbséget szerezni, mert átvette Wildersék bevándorlásellenes témáit.

Januárban Rutte migránsellenes hirdetést tett közzé a holland napilapokban: Azoknak az embereknek, akik „nem hajlandóak alkalmazkodni, és bírálják az értékeinket”, „normálisan kell viselkedniük, vagy el kell menniük” – fogalmazott a miniszterelnök. A sorok akár Wilderstől is származhatnának. Az utóbbi időben pedig Rutte tőle szokatlan vehemenciával esett neki az Európában kampányoló török kormánynak.

2016 februárjában Rutte még széles mosollyal köszöntötte a török miniszterelnököt Hollandiában.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Május elsejei tüntetések: Felvonulók kérték

2017. május 02.

A munka ünnepén is folytatódott az ellenzéki pártok helyezkedése, ahol mindenki a szokott formáját hozta. Az MSZP a Jobbikkal versenyezve osztana helikopterpénzt, Gyurcsány a többieket osztotta, a törpepártok észt osztottak, miközben a Momemtum Mozgalom a jól bevált vonulásos tüntetéssel előzte be a teljes mezőnyt.

Amióta a baloldali piacvezető MSZP politikai sorsát Botka Lászlóhoz kötötte, egy tapodtat sem léptek a beígért, és az ellenzéki szavazók által nagyon várt választási szövetség felé. A március végére ígért összefogás érdeklődés hiányában elmaradt, a határidőt a május végi kongresszusig hosszabbították meg. Mintha addig bármi is változna.

Teljes cikk

Felkészül az Osztrák Szabadságpárt

2017. május 14.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A mainstream elit már épp kezdett megnyugodni Macron győzelmének hírére, amikor váratlan csapás érte őket egy olyan helyről, ahonnan a legkevésbé számítottak rá: Ausztriából.

Az establishment pártok helyzete egyre bizonytalanabb Európában. Radikális, rendszerellenes erők sora cáfol rá a választási előrejelzésekre, miközben olyan pártok tűnnek el a süllyesztőben, amelyek éveken, évtizedeken át megkerülhetetlen elemei voltak az európai politikának.

Ilyen helyzetben nem is meglepő, hogy a mainstream elit „sikert” lát ott is, ahol az legfeljebb nyomokban felfedezhető fel. A márciusi holland parlamenti választás után is pezsgőt bontva ünnepeltek, pedig azon a voksoláson valójában megbukott a mainstream liberális politika. Mark Rutte kormányfő csak azért tudott elsőbbséget szerezni, mert ideiglenesen magára öltötte a bevándorlásellenesség álarcát. A francia elnökválasztást szintén önfeledt örömmel fogadta a mainstream elit, miközben Marine Le Pen az előző elnökválasztáshoz képest szinte megduplázta szavazóinak számát.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

MSZP-s médiabojkott: pancserség, terelés, vagy szájkosár?

2017. május 17.

Ez most tényleg ennyire zseniális, vagy inkább ennyire szánalmas? – kérdezik sokan. Az ellenzéki pártok helyezkedése a kampány forró szakaszának közeledtével egyre durvábbá válik, már alig válogatnak az eszközökben. Vajon jót lépett-e az MSZP üdvöskéje és informális vezetője a felemásra sikeredett médiabojkottal?

Mindketten varázstalanodtak.

Ahogy közeledik 2018. áprilisa, úgy növekszik a 2013/14-hez való hasonlóság. Az ellenzéki pártok ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. Ugyanazt szajkózzák, nem tudnak kilépni a “korrupció, oktatás, egészségügy” kommunikációs Bermuda-háromszögéből. Népszerűségük csak stagnál, miközben a Fidesz-KDNP továbbra is utcahosszal vezet. A Jobbiknak és a civakodó balliberális oldalnak is 1-1 millió új szavazóra lenne szüksége a győzelemhez, ám jelenleg leginkább csak egymás szavazótábora felé nyújtják ki csápjaikat. Közben egyre csak burjánzanak az új pártocskák.

Teljes cikk

Botka ’Kerítésbontó’ László

2017. május 25.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje végérvényesen lemondott 3,3 millió választópolgárról.

„Csak Botka merte kritizálni a kerítésépítést” – harsogta büszkén 2015 júniusában az Index. A cikk Botka László Facebook-bejegyzését idézi, amiben a polgármester kifejti: a bevándorlás nem valódi probléma („Magyarország igazi problémája nem a bevándorlás, hanem a kivándorlás!”), a határzár pedig csak figyelemelterelésként szolgál („teljesen hasztalan 175 km-es drótkerítés”).

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Választási szabályok

2017. június 08.

„Értelmiségi allstar-válogatott” követel „igazságos választási rendszert”. És csodálkoznak, hogy manapság divatos falra mászni ettől az értelmiségtől.

Nem mondom azt, hogy ez egy kifogástalan balos mesterterv, de szakmányban trollkodásra számukra azért vélhetően jó lesz. Egyrészről látható ugye, hogy a nagy baloldali összefogás szekere igen döcögősen halad és ha lesz is belőle valami, túl nagy siker annak sem jósolható. Másik oldalról viszont az ellenzék, „civilaktivisták” – 2017 szürkekardigános közíró-közgondolkodója a „civilaktivista” – szépen építik fel a történetet, miszerint az országgyűlési választásokra vonatkozó szabályozás „igazságtalan”, nem arányos – ellentétben szerintük a 2010-et megelőzőekkel – és annak megváltoztatásáért készek a polgári engedetlenségre is, bármit is jelentsen az. Mindettől pedig nem áll távol egy olyan forgatókönyv, amely komolyan számolva a kormányváltás lehetőségének csökkenésével, nem arra vagy a kampányolásra, hanem a választások széttrollkodására, botrányba fullasztására fog koncentrálni. Ennek elvi alapjául a választási rendszer jó korán „beharangozott” antidemokratikus mivolta szolgálhat, eszközeként pedig a joggal való rendszerszintű visszaélés. Így például az, hogy a választási eljárás során a szavazás előtt, alatt és után minden adminisztratív-technikai és érdemi döntést meg fognak támadni jogilag, így tolva ki a legvégsőkig a különböző határidőket és lehetetlenítve, de legalábbis kíméletlenül megnehezítve a választási szervek és az őket segítő háttér-infrastruktúra munkáját.

Teljes cikk