jobboldal” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 7

Brit, magyar két jó barát

2015. március 11.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Egybecsengnek a brit és a magyar kormány döntései.

A minap jelent meg a hír a The Sunday Timesban, hogy a brit kormány a következő hónaptól 25 százalékos különadót vet ki azokra a multinacionális vállalatokra, amelyekről bebizonyosodik, hogy profitjukat tisztességtelen módon viszik ki Nagy-Britanniából, így magas forgalmuk mellett elenyésző társasági adót fizetnek be. Magyarországon 2010 óta érvényben van a multiadó, amelynek célja – hasonlóan a brit tervekhez –, hogy megakadályozza a multikat abban, hogy évente százmilliárdokat vonjanak ki a magyar adófizetés alól.

Az utóbbi időben mintha egy irányban mozogna a mainstream jobboldali gondolkodás: a brit és a magyar kormányfő társadalom- és gazdaságpolitikája közötti párhuzamok magukért beszélnek.

Teljes cikk

Böcskei Balázs

politológus

Simicska: jöttem, láttam, visszajövök

2015. március 12.

Alkalmas lehet-e a Simicska-féle karaktergyilkossági kísérlet a jobboldal integritásának megbontására?

„Orbán és a mai magyar jobboldal szempontjából azonban döntő »a« pénteki események (utó)kezelése. Ennek módja ma nem tudott és nem is látható.” - írtam a blogfelületre pár héttel korábban. A helyzet az újabb Simicska-interjú után sem tisztább még akkor sem, ha azóta alapos tisztázó írás is megjelent annak kapcsán, hogy tulajdonképpen kevés újdonság értéke volt az újabb megszólalásának.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Én normális vagyok

2015. április 03.

Elnézést a tisztelt olvasótól, hogy látszólag személyes dologgal hozakodom elő, de mindjárt kiderül, azért ez mégsem egészen így van.

 – Te normális vagy, hogy szóba állsz ezekkel? – kérdezte egy futó ismerősöm, nyilván nem az írásaimra, csupán arra a sajtóinformációra alapozva, mi szerint baloldali értelmiségi létemre egy jobboldali médiablognak írok.

Persze, hogy normális vagyok.

Normális országban ez nem is lenne hír: miért ne írhatná meg a véleményét egy baloldali egy jobboldali fórumon, illetve vice versa? Már amennyiben hívják persze, mert feltehetőleg nem tartják szakmai kóklernek, politikailag pedig eleve elvakultnak.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

Varsói gyors újratöltve?

2015. május 28.

Miközben Magyarország miniszterelnöke bejelentette, hogy 2017-ben nem kíván a köztársasági elnöki székért indulni, ellenben készen áll rá, hogy 2018-ban ismét a miniszterelnökségért méresse meg magát, hivatalossá vált, hogy Lengyelország elnökét 2015. szeptemberétől Andrzej Dudának hívják. A jelenleg ellenzékben politizáló Jog és Igazságosság (PiS) párt 45 éves politikusának győzelme némi változást jelent a lengyel politika status quojában – a lényegesebb kérdések azonban az őszi szejm- és szenátusi választáson dőlnek el.

A lengyel és a magyar politika vonatkozásában hosszú hagyománya van a kölcsönös egymásra tekintgetésnek: hol a posztkommunistákat kisöprő varsói gyorsot reméljük megérkezni Budapestre (jelentem: 2010-ben megtörtént, és a menet azóta is töretlen); hol pedig lengyel barátaink fejezik ki az igényüket az Orbán-féle budapesti gyors Varsóba robogása iránt. Bár ez utóbbi hangok az elmúlt egy-két évben átmenetileg gyengültek, éppen Duda sikerében érhető tetten, hogy az Orbán-kormány válságkezelési és gazdaságélénkítési modellje, a gazdaságpolitika egyes elemei kifejezetten népszerűek legnagyobb régiós partnerünknél is.

Teljes cikk

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Beszélgetés egy francia gaullistával

2015. október 28.

Orbán Viktor többször említette példaképként a XX. századi Franciaország alapítójaként számon tartott Charles de Gaulle-t. Egy francia gaullistával folytatott beszélgetésből kiderült, ha de Gaulle élne, valóban vállon veregetné a magyar miniszterelnököt.

Charles de Gaulle-t azért tartják a modernkori Franciaország legnagyobb politikai személyiségének, mert a rövidtávú haszonszerzés és a pusztán pártpolitika helyett távlatokban gondolkozott. Franciaországban ma minden politikus az ő utódjaként szeretné feltüntetni magát. A kommunistáktól kezdve, a baloldali és a jobbközép politikusokon át, egészen a szélsőjobbig. A gaullizmus eszmerendszere összetett, egy-egy részletet kiemelve és ügyesen kiszínezve bármely politikus találhat saját politikáját igazoló részletet. Ettől azonban még nem kerülnek közelebb az ötödik köztársaság alapítójához, akinek erőssége pont abban rejlett, hogy képes volt kialakítani és fenntartani a francia nemzet sajátosságainak legjobban megfelelő politikai érdekegyensúlyt. A de gaulle-i útról mára jószerivel minden politikus letért, a gaullizmus eszmerendszerét Franciaországban ma leginkább értelmiségiek őrzik. Francia kollégáival ellentétben, a magyar miniszterelnök felfigyelt a gaullista hagyományokra, és ennek több ízben hangot is adott. Orbán Viktor lenne Európa következő, magyar de Gaulle-ja?

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Félelem

2015. december 14.

Az európai polgárok jogosan féltik biztonságukat, az európai politikai elit pedig okkal félti hatalmát.

A The Economist legfrissebb címlapján „Playing with fear” felirat alatt a magyar miniszterelnök, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője és Donald Trump, az amerikai Republikánus Párt elnökjelölt aspiránsa látható. A brit hetilap a populista jobboldal előretörésének szentelt cikkében kifejti: a jobboldali populista erők újabban a polgárok (természetesen nem valós) félelmére és arra a (természetesen nem megalapozott) aggodalomra játszanak rá, hogy a nyugati kormányok nem tudják vagy nem akarják megvédeni az európai lakosokat.

Teljes cikk

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Fillon az élen: nagy meglepetés a francia jobboldali előválasztásokon

2016. november 25.

A volt francia elnök, Nicolas Sarkozy az első fordulóban kiesett, a két egykori miniszterelnök egyike, Francois Fillon vagy Alain Juppé lesz a jobboldali elnökjelölt. A Brexit és a Trump-győzelem után újra tévedtek az elemzők. Mi magyarázza a meglepetést?

(Francois Fillon, a jobboldali előválasztás első fordulójának győztese.)

Teljes cikk