jeanclaudejuncker” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Még mindig nem értik

2015. augusztus 26.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A politikai elemző akár örülhetne is, hogy végül Jean-Claude Juncker lett az Európai bizottság elnöke, mert egy személyben illusztrálja, hogy mi a baj a brüsszeli bürokráciával. Jean-Claude Junckerről eleddig azt tudtuk, hogy szeret a multinacionális vállaltoknak négyszemközti találkozón tetemes adókedvezményeket adni, szeret konyakozni, valamint szereti az európai állam- és kormányfőket pofozgatni.

Most azt is megtudtuk, hogy mit gondol a bevándorlásról:

– „...Európát jelentik azok a Calais-i nyugdíjasok, akik generátorokat visznek a helyszínre, hogy a menekültek egy kis zenét tudjanak hallgatni illetve fel tudják tölteni a mobiltelefonjaikat. De ugyanígy Európát jelentik azok a diákok, akik megnyitják Campusukat a menekültek előtt, vagy épp a görög pékek, akik megosztják kenyerüket az éhes szerencsétlen sorsú emberekkel.”

– „Aggodalommal tölt el, amikor azt látom, hogy a lakosság egy része elutasító ezekkel az emberekkel szemben. Erőszak a menekültstátuszra várókkal szemben, vagy csupán a szemet hunyás a szükség és a segítségre szorulás felett – ez nem Európa.”

– „Európa alakította ki a világon a legmagasabb szintű és színvonalú menekültügyi sztenderdeket. Soha nem fogunk embereket elküldeni, ha a segítségünkre van szükségük. Ezen kötelezettségeket pedig rögzítettük a törvényeinkben és szerződéseinkben. De egyúttal aggodalommal is tölt az el, hogy ez irányú elkötelezettségünk egyre kisebb helyet foglal el a szívünkben.”

Az egészben az a legriasztóbb, hogy Európa első emberének szemmel láthatóan fogalma sincs arról, hogy mi zajlik ma az általa „vezetett” kontinensen. Nem érti, vagy nem akarja érteni, hogy Európának ma kisebb baja is nagyobb, mint hogy generátort vigyen a bevándorlóknak, hogy kellemesen tölthessék az idejüket, amíg megpróbálnak felkapaszkodni egy Angliába induló kamionra.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Bevándorlás: Nyugat- vs. Kelet-Európa?

2015. szeptember 15.

A bevándorlási-krízis kapcsán az Európai Uniót vezető bürokraták Európa nyugat-keleti irányú megosztottságának képét próbálják kialakítani. Valóban erről lenne szó?

A fáma szerint Nyugat-Európa toleráns, humanitárius és befogadó, miközben Európa keleti fele barbár, kirekesztő, jogtipró és rasszista. Legalábbis ezt a látszatot igyekszik minden erejével fenntartani az EU. Ez magyarázza Wigand bizottsági szóvivő nevetséges sajtótájékoztatóját, amelyen először mélységesen elítéli a magyar határzárat, majd a calais-i kerítésről kijelenti, hogy a bevándorlók védelmét szolgálja. Ez az oka annak is, hogy Magyarország kegyetlen, amikor nem engedi tovább a migránsokat Ausztria felé (= igyekszik megfelelni az uniós követelményeknek), de a dánok nem részesülnek megvetéscunamiban, amiért leállítják a Dánia és Németország közti vasúti közlekedést, vagy amiért kitoloncolják a migránsokat.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Egyék meg, amit főztek

2016. május 14.

Eddig nagyon fontos és jó dolog volt „A Demokrácia” mint olyan, mindig lehetett rá uniós szinten hivatkozni, ha más nem maradt. Most hirtelen kiderült, hogy nem is olyan jó az, ha például népszavazásra „használják” – az EU ellenében. Azok korholják most „a populizmust”, akik kitalálták ezt a fene nagy demokráciát. Hát egyék meg, amit főztek!

(Kép forrása: itt.) 

Ott van az ejropunióról szóló szerződés 2. cikkében, ott áll fényesen, világosan: „Az Unió (…) a demokrácia, a jogállamiság (…) tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban”. Ezen fennkölt közös európai értékekre – „common values, that we all share” –hivatkoztak ’puniós vezetők Brüsszeltől Strasbourgig és européer tagállamférfiak, akárhányszor csak bele kellett rúgni Magyarországba (és most Lengyelországba) az elmúlt években. Nem találtak konkrét fogást a korholt Alaptörvényen? Mégsem szüntette meg a sajtószabadságot a médiatörvény? Tartottak demokratikus választásokat az új választási rendszerben? Sebaj, A Demokrácia – mely hát uniós alapérték, kérem! – akkor is sérült, erodálódott, rozsdássá marta azt a populizmus oxidációja.

Teljes cikk

Brexit: vágyvezérelt beszéd vs. tények

2016. június 29.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az elmúlt napokban számtalan helyen olvashattunk olyan korszakos kijelentéseket, hogy a fiatalok jövőjét már megint ellopták a fásult öregek, a referendumért egy személyben David Cameron a felelős, az EU pedig csak erősebb lesz a britek kilépésével. Hangzatos szavak, de lássuk a tényeket.

(Brit fiatalok a brexit után.)

„Egy nehéz napon, a 18 és 24 év közöttiek 75 százaléka voksolt az együttérzésre és a haladásra, és ők azok, akik a jövő vezetői lesznek, a jövő szavazói, én egy vagyok közülük, és hiszem, hogy a jövő fényesebb, még ha jelenleg ez nem is így érződik” hallhatjuk a megindító szavakat egy baloldali brit lap videójában, mely szerényen a „találkozzon a 75 százalékkal” névre hallgat. Miről, másról is lenne szó, minthogy a megszólalók azt állítják: „egy 90 évesnek nagyobb beleszólása van az életünkbe, mint saját magunknak”.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Miről tárgyalt Soros Brüsszelben?

2017. április 29.

30 milliárd eurós hitelfelvétel évente. Maradhat? Esetleg nem kérnek mellé egy szintén euró tízmilliárdos ukrán adósságkonszolidációt? - a sejtések szerint nagyjából erről beszélt Soros György amerikai állampolgár, tőzsdespekuláns az Európai Unió motorjának is nevezett Európai Bizottság elnökével. Brüsszelben. Vajon milyen irányba húz az a motor???

Soros György amerikai állampolgár mintha hazajárna az EU legfontosabb intézményeibe. Legutóbb tavaly június végén osztotta meg politikai megrendelését gondolatait az EP-vel, ahol a 751 képviselő közül egy frissen kiszivárgott jelentés szerint 226 emberre számíthat az “önzetlen filantróp”.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Dogma

2017. november 24.

Lassan tényleg abszurd drámára hajaz mindaz, ami az Unióban zajlik éppen. Sokszor teljesen olyan, mintha az EU vezetői direkt az ellenkezőjét tennék annak, ami célravezető lehetne. Hol van ebben a logika?

Vitathatatlan, hogy jelenleg az EU fennállásának legnagyobb vállságát éljük. Pontosabban inkább válságait, hiszen a probléma éppen abból adódik, hogy az Unió szinte minden területen egyszerre küzd olyan problémákkal, amelyek önmagukban is megingathatnák a közösséget. Néhány példa az említés szintjén: brexit; háború a szomszédban; repedések  szakadékok az eurózónában (Görögország, olasz államadósság, francia gazdaság stagnálása); migrációs válság stb. A sort nyilván lehetne még folytatni, de a lényeg így is egyértelmű: alapvető reformokra lenne szükség. El kellene végre dönteni, hogy milyen irányba induljon el az Unió, mert hogy a mostani keretek fenntarthatatlanok, az biztos. Ilyen döntés azonban nem születhet meg a mindenkori német kancellár nélkül. "Minden németek anyját" jelenleg viszont a kormányalakítás köti le, nincs ideje (és felhatalmazása sem igazán), hogy az EU-val foglalkozzon.

Teljes cikk