iszlamizmus” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 7

Megadja Gábor

eszmetörténész

A nem igazi terror

2015. november 19.

Az ember úgy érzi magát, amikor az iszlamizmusról kell beszélgetni, mint a régi szép időkben, amikor azt bizonygatták az eurokommunisták és társaik, hogy az „igazi” kommunizmus nem olyan, mint amilyen a Szovjetunióban.

Ehhez is kellett azért pár évtized, mely évtizedek alatt a nyugati értelmiség úgy védte a Szovjetuniót, mint gyermekkori plüssmackóját. Tehát, ahogy annak idején a mantra az volt, hogy a szovjetek csak „elferdítették” a csodálatos marxi tanokat, és a marxizmus valójában az egalitárius humanizmust takarja, úgy ma minden egyes iszlamista terrortámadás alkalmával megírják a hivatásos érzékenyítők, hogy ez nem az igazi iszlám.

Nézzük meg közelebbről ezt az érvet. Akik azt mondják, hogy a muzulmánok csak egy töredéke radikális, azoknak természetesen igazuk van: az összes létező becslés valahová 15 és 25 százalék közé teszi a szélsőséges muszlimok arányát a világ muszlim populációján belül. A szélsőségesek aránya tehát valóban egy kisebbség, a világon élő muszlimok többsége békés és mérsékelt. Csakhogy itt arányról beszélünk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ma már több, mint kétmilliárd muszlim él a világon, az a 15-25 százalék korántsem megnyugtató.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Multikulti másként

2016. április 26.

Vajon melyik az az európai ország, ahol az iszlám szélsőségesek már a kormányrúd közelébe jutottak?

Köztudott, hogy számos európai radikális jobboldali párt áll valamilyen formában orosz befolyás alatt. Eszünkbe juthat a jobbikos KGBéla esete vagy éppen a francia Nemzeti Front kampányfinanszírozási botránya. Van azonban ma Európában egy olyan párt, amelyben nem az oroszok, hanem a szélsőséges iszlamisták szereztek befolyást. Ez a párt ma kormányon van. Ez a párt a svéd Zöld Párt.

(A Zöld Párt társelnöke, Asa Romson a szeptember 11-i terrortámadásokat "balesetnek" nevezte.)

Teljes cikk

Így lesz antiszemita a baloldal

2016. május 06.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Unalomig ismételt toposz, hogy az antiszemitizmus elsősorban kelet-európai és jobboldali jelenség. Egy állítás azonban nem válik igazzá attól, hogy sokszor elismétlik.

(Kép forrása: itt.)

Azt eddig is tudtuk, hogy az antiszemitizmus-kártya sok esetben a kelet-közép-európai országok megbélyegzésére szolgál. A nyugati értelmiség ugyanis előszeretettel tekint úgy térségünkre, mint egy holokauszt film díszletei közt játszódó pszicho-thrillerre, ahol a kőbaltás ősember erkölcsi szintjén élő bennszülöttek epedezve várják, mikor adódik lehetőség egy jó kis pogromra. Hogy ez így alakult, abban persze nagy szerepe volt a hazai ballib értelmiségnek, akik a nyugat-európai véleményvezérekkel karöltve építették a nyugat szellemi és erkölcsi felsőbbrendűségének hamis mítoszát, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy igazolják saját civilizatórikus küldetésüket és legitimálják a Lajtától nyugatra meglévő igényt a térségünk feletti szellemi, morális és persze végső soron gazdasági gyámkodásra.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Kulturális forradalom Nyugaton is?

2016. május 18.

Fél évszázaddal ezelőtt kezdődött a káosz Kínában.

„Szét kell zúznunk a bevett hagyományokat” (Mao Ce-tung)

(Kínai kisiskolások egy maoista tüntetésen a kulturális forradalom idején.) 

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Tel-Avivtől Orlandóig

2016. június 13.

„A politizáló értelmiség ezen a ponton teljes kudarcot vall."

(Rendőrök és családtagok az orlandói mészárlás helyszínén.) 

„A politizáló értelmiség ezen a ponton teljes kudarcot vall. Rettenetes állandóan csak azt hallani, hogy a nemzetiszocializmus a barbárságba, a sötét középkorba, a humanitás előtti időkbe való visszaesés. Akik így beszélnek, aligha sejtik, hogy az élet szekularizálódása, amit a humanitás eszméje hozott magával, éppen azoknak a keresztényellenes vallási mozgalmaknak a táptalaja, amelyen például a nemzetiszocializmus is kinőhetett. A vallási kérdés ezen szekularizált szellemek számára tabu, és annak komoly és radikális felvetése az ő szempontjukból megfontolandónak tűnik – talán azért, mert ezt is a barbárságba és a sötét középkorba való visszaesésnek tekintik”. 

(Eric Voegelin)

Teljes cikk

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Nincs francia kultúra - Macron letette névjegyét

2017. június 02.

A Politico brüsszeli elemző periodika Macron-motiváció címmel még 2016 áprilisában jelentetett meg egy írást. Akkoriban még csak találgatni lehetett Franciaország szocialista gazdasági miniszterének politikai ambícióit, azonban a lap – előrevetítve egy esetleges államfői megmérettetést – nem fukarkodott a pozitív jelzőkben a fiatal francia politikus tekintetében.

Ami Macron-t szerintük különlegessé teszi, az a kora – akkor 38 éves –, a politikai tapasztalatlansága és a „nem érdekel, mit gondoltok” hozzáállása, amivel felbőszíti a saját táborában lévő ellenfeleit. Már akkor azt jelölték meg a fő kihívásként számára, hogy vajon általános népszerűségét politikai erőre tudja-e fordítani az En Marche-sal. Régóta próbál olyan színben feltűnni, mint egy olyan ember, akinek az élete nem a politikától függ, aki bármikor készen állna valami mást kezdeni, ha nem érné el, amit szeretett volna.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Szoktatás a halálhoz

2017. augusztus 18.

Azt mondta a barcelonai támadás estéjén egy biztonságpolitikai szakértő, hogy a terrorizmussal hosszú időn át együtt kell élnünk, a merényletek a mindennapok részévé váltak, s erre hozta fel példaként Izraelt.

Így van, hasonlata mégis pontatlan, analógiája görbe.

Izrael a második világháború után, mint hadiállam fogant, s képletesen szólva arrafelé még mindig fegyverrel a párnájuk alatt alszanak - olykor a lányok is.

Európa gazdagabbik részét azonban nehéz hozzá szoktatni az ilyesmihez.

Teljes cikk