globalizáció” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Gecső Dávid

politológus

Globalizáció vagy demokrácia?

2016. augusztus 02.

A globalizált gazdaság keresztes lovagjai mindenről beszélnek, csak a valós kérdésekről nem. Derül ki a The Economist nevű gazdasági hetilap cikkét olvasva.

(Kép forrása: itt.) 

Néhány napja megjelent egy írás a The Economist hasábjain, amely azt taglalja, hogy a jobb-bal törésvonalat a globalizáció-pártiak és a globalizáció-ellenesek küzdelme váltja fel, az ő szóhasználatukkal élve a nyitottak az elzárkózók ellen. Talán senkit sem lep meg a hír, hogy a gazdasági hetilap természetesen az előbbiek pártjára áll, a globalizációhoz kötődő folyamatokat egy mindenki számára jólétet és prosperitást hozó, megvalósult csodaként írja le.

Teljes cikk

Hogyan készülnek a tudományos tények?

2016. december 17.

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

Avagy miként támadt rá Jürgenre a globalizáció a Hauptstrassén.

Közvélemény-kutatást készített a Bertelsmann vállalatóriás a globalizációról. A RTL Csoportot is tulajdonló német multi arra volt kíváncsi, hogyan viszonyulunk mi, európai polgárok a globalizáció folyamatához. Mivel a Századvég is készített egy hasonló, 28 európai országra kiterjedő közvélemény-kutatást, érdeklődve vettem kézbe a felmérést.

("A Fidesz és a Jobbik szavazói jobban félnek a globalizációtól, mint a többi párt szimpatizánsai" - idézet a Bertelsmann kutatásából.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

regionális igazgató, XXI. Század Intézet

A Komintern kottájából ír a balliberális média

2017. december 30.

Politikai ellenfelünk legyőzésének legegyszerűbb módja a címkézés. Ezt tette a Komintern VI. moszkvai konferenciáján is 1928-ban, amikor a “szociálfasizmus” kifejezést aggatta a szociáldemokratákra. Most a “haladó” sajtó teszi ugyanazt, amikor lenáciz mindenkit, aki mást gondol a globalizációról, migrációról, vagy demokráciáról, mint ők.

Kiderül, miért választották az angolok a brexitet, vagy az amerikaiak Trumpot.

Ennél nagyobb hírverés nem is kell a Külügyminisztérium január végi, “Európa jövője” elnevezésű nemzetközi konferenciájának. Mivel ezt nem a Soros-hálózat rendezi, a hazai balliberális média már jó előre össztüzet zúdít rá. Elvégre jövőre választási év lesz, és mi lesz velük, ha a kormány sikeresen fordul a kampányra?

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Perverzió kontra nemzet

2018. május 22.

Dani Rodrik, a világ egyik legismertebb közgazdásza a múlt héten Budapesten tartott előadást, kár, hogy a baloldali politikusok számára ezen nem volt kötelező a megjelenés.

Pedig többek közt a nemzetről is szót ejtett a vendég, ami ugye említett hölgyek és urak elég nagy problémája.

Rodrik már az évezred elején úgy látta, hogy a jól működő demokratikus intézmények, a nemzeti szuverenitás és a hiperglobalizáció nem egyeztethető össze egymással, ezt nevezi ő globalizációs trilemmának.

A hiperglobalizáció a globalizációnak az a neoliberális fajtája, amikor minden a globális tőkelogikának rendelődik alá, mondván, hogy az ily módon szabadjára engedett folyamatok előbb-utóbb minden társadalmi problémát megoldanak, hiszen a határtalan gazdasági növekedés áldásaiból mindenki részesül majd.

Teljes cikk

Ellenszélben

2019. július 03.

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

A 90. Ünnepi Könyvhéten jelent meg Békés Márton új könyve, Fordul a szél címmel.

A tabudöntögető kötet ékes bizonyítéka annak, hogy a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójaként és a Kommentár folyóirat főszerkesztőjeként dolgozó Békés Márton nem fél hangot adni markáns véleményének, legyen szó liberális demokráciáról, nyílt társadalomról, globalizációról, kultúrharcról, vagy éppen a posztmodern hadviselésről.

Békés Márton könyve kimondatlanul is nyugati bestseller szerzők százaival vitatkozik, olyanokkal, mint Youval Harari, akinek a magyar nyelven is megjelent trilógiája a materialisták új Bibliája. Harari több száz kínzóan unalmas oldalon keresztül arról igyekszik meggyőzi olvasóját, hogy az emberi lélek nem létezik, és a történelem determinált. Vagy például a kanadai Steven Pinkerrel, aki az Az erőszak alkonya című könyvében a pozitivista történetírás legkíméletlenebb módszereivel próbálja elhitetni velünk, hogy az emberi történelmet végig kísérő erőszak hamarosan örökre eltűnik a föld színéről.

A liberalizmus néha olyan váratlan helyekről támad ránk, mint délnyugat-németországi Hümmel-erdő: a beszélő nevű, semmiből feltűnt német erdész, Peter Wohlleben, A fák titkos életének bestseller szerzője, akinek könyvét milliók vásárolták meg Európa-szerte, és aki azt állítja, hogy a fák beszélgetnek egymással, sőt barátkoznak, segítik egymás növekedését, és figyelmeztetik egymást, ha közeledik a favágó. A Fordul a szél vitába száll Archie Brownnal is, aki Az erős vezető mítoszában azt fejtegeti, hogy valójában csak az intézmények számítanak, az erős vezető pedig csak egy szemvényvesztő, egy illuzionista, aki elhiteti másokkal, hogy tőle forog a Föld. És vitatkozik Az ember nélküli hadsereg című könyvvel is, amelyben Paul Scharre lefesti azt a remek világot, ahol nem kell emberi életeket áldoznunk, mert a drónok végzik el helyettünk a piszkos munkát. Vagy ott van például Steven D. Levitt és Stephen J. Dubner SuperFreakonomics című munkája, amelyből megtudjuk, hogy a világ megismerhető függvényekből és statisztikai adatokból. Békés Márton könyvében kimondva-kimondatlanul vitatkozik Jeffrey Sachs A szegénység végében megfogalmazott ígéretével is, amely szerint létezik egy megoldás, ami mindörökre felszámolja a szegénységet a földgolyón. A Fordul a szél nem fogadja el a nemzetek nélküli világról szóló víziót sem, amely mellett többek között James A. Robinson tör lándzsát a Why Nations Fail című munkájában.

Itt áll előttünk a globalizáció teljes szellemi fegyverzetében. A mindenmentes élelmiszerek mintájára készítik elő a mindenmentes világot: erőszak és konfliktus nélkül, amelyben nincsenek nemzetek, nincsenek betegségek sem pedig szegénység, nincsenek kiemelkedő egyének, nincsenek titkok és nincsenek kérdések.

Teljes cikk