forradalom” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Máthé Zsuzsa

történész

Stabat mater – asszonyok egy forradalom keresztfája mellett

2016. december 04.

„…a zsarnokság igazi drámája nem a politika nagy színpadán játszódik le – ez a dráma sokkal megrázóbb, mint a közéleti színjátékok szavai és gesztusai… az anya fájdalma mélységesebb, ijesztő nyugalma fölfoghatatlanabb Rachel vigasztalan gyászánál.” (Joseph Conrad)

Épp egy hónap telt el azóta, hogy hajnalra virradva Forgószél fedőnév alatt, az áruló Kádár és Münnich hívására Budapest utcáit elözönlötték a szovjet tankok. A kormány már nem volt a helyén, a heves harcokban százak sebesültek meg és veszítették életüket. Bár a munkástanácsok és egyes forradalmi csoportok még tartották magukat, megkezdődött a véres megtorlás, miközben százezrek indultak a nyugati határ felé, hogy idegenbe kényszerülve „nevükről lehulljon az ékezet”.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Van Isten – Temesvár 30

2019. december 22.

Három évtizeddel ezelőtt egy magyar református lelkész kilakoltatása és elmozdítása indította el a Román Szocialista Köztársaság bukását.

Ceausescu kommunista diktatúrája az 1980-as évek elején nem is annyira a gonosz banalitását, mint inkább a gonosz abszurditását ábrázolta. Véresen tragikomikus állam volt, amelyben az áruhiány miatt sokszor az üres boltokban álldogáltak az eladók, és árulták a semmit. Az áramszünetek rendszeressé váltak. Bár néhány faluban (főként a magyarlakta részeken) még el-elfusizgattak az emberek, a városok vigasztalan képet mutattak. A Securitate egyáltalán nem diszkrét módon gondoskodott arról, hogy a kétkedő hangok elhalkuljanak – eltűnjenek. Mindeközben a Romániát érteni nem akaró nyugati elemzők az egekbe magasztalták a „különutas” Ceausescut, és a félanalfabéta diktátort és feleségét számos nyugati egyetem díszdoktorrá avatta. A megalomániás törekvések és a „település-szisztematizálási” terv szervesen kapcsolódott össze a régi bukaresti városrészek ledózerolásakor, amit a lázálomszerű palotaépítés követett. (Jelképszerű, hogy a román Szenátus ebben az épületben ülésezik a mai napig). Az átellenben levő Román Tudományos Akadémia új épületében Elena Ceausescu, az Akadémia elnöke (!) irodáját úgy alakították ki, hogy éppen férje irodájára láthasson rá, amely a gigantikus új palotában volt.

Az ámokfutást a nemzetközi terrorizmussal való együttműködés, gátlástalan fegyver-, drog és embercsempészet egészítette ki, illetve a trónörökös Nicu Ceausescu orgiái.

1987-ben, a brassói munkáslázadáskor – amelyen magyarok és románok együtt mozdultak meg – már nem pusztán kenyeret követeltek a részvevők, hanem itt hangzott el először a „Le Ceausecuval!” és a „Le a kommunizmussal!”. A kommunizmus szent könyveit, a párthatározatokat és a diktátor képeit hatalmas máglyán égették el. A hatóságok azonban eredményesen verték szét a megmozdulást. Furcsa módon a résztvevők közül senki nem halt meg, és a korábbi esetekhez képest meglepően enyhe volt a megtorlás. Ceausescu pártbeli ellenfelei meglátták az esélyt, hogy átmenthessék hatalmukat a diktátor feláldozásával.

1989 december közepén Temesváron robbant a bomba. Egy magyar református lelkész csiholt tüzet a gyújtózsinórra.

Teljes cikk