eurozóna” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Kiszelly Zoltán

politológus

Szankciók, euró: görög “all in”

2015. április 07.

Athénnak április 9-én kell egy 450 millió eurós törlesztőrészletet az IMF felé kifizetnie. Talán nem véletlen, hogy Ciprasz miniszterelnök pont holnap, április 8-án utazik Moszkvába.

Ha nem lenne sokszor használt és elcsépelt fordulat, akkor azt is mondhatnánk, hogy Görögország, az EU és az Eurózóna is sorsdöntő hét elé néz. Vegyük sorra, hogy ez a Húsvét utáni, átlagos áprilisi hét miként befolyásolja 2015 európai biztonság- és gazdaságpolitikáját.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

A megfontolt döntések ideje

2015. június 09.

„Európa nem várhat tovább” – zárul Sigmar Gabriel német és Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter a múlt csütörtöki Guardianben megjelent közös véleménycikke.

A francia-német tandem kiáltványjellegű szövegében az európai integráció radikális elmélyítését, egy gazdasági és szociális unió megvalósítását tűzi zászlajára – az eurózóna tagjai között. Úgy tűnik tehát, hogy a kétsebességes Európai Unió évtizedes gondolata, melyet eddig éppen a németek igyekeztek a nyilvánosság előtt nagy gonddal elhárítani, mára végleg polgárjogot nyert – vagy, ha úgy tetszik, összeolvadt a cikkben szövegszerűen is megjelenő mag-Európa (Kerneuropa) fogalmával. De vajon biztosak lehetünk-e benne, hogy a magasabb integrációs sebesség az érintett államokat magasabb gazdasági sebességre is pörgeti? És mi lesz a többiekkel?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

A bazi nagy brüsszeli átverő-show

2015. június 23.

Felejtsünk el mindent, amit eddig az EU-ról tudtunk! Ezen a héten ugyanis egy merőben új időszámítás kezdődik az EU életében. Miközben a lobbisták és az Eurózóna nagy tagországainak vezetői a gázpedált nyomják, addig a polgárok és a józan politikusok a féket. Így száguldunk “két sebességben”.

Görög és ukrán államcsőd, az euró, mint közös fizetőeszköz jövője, újkori népvándorlás, az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbítása, CETA és TTIP szabadkereskedelmi megállapodások, amerikai nehézfegyverek Európába telepítése és a beinduló hidegháborús fegyverkezési verseny, a terjedő szegénység következményeinek enyhítése és még számos további probléma áll az Európai Tanács napirendjén.

Miközben mindenki a görög drámát és az újkori népvándorlás előfuvallatát figyeli, kevés figyelem irányul azokra a sorsfordító döntésekre, amelyek szintén most vannak születőben. A sok közül egy az Eurózónára vonatkozik.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Eurózóna a kint lévők szemével

2015. július 16.

A görög válság kapcsán ugyan sok szó esik az eurózónáról, arról azonban keveset beszélünk, hogy mit gondolnak a közös valutaövezetről az európai polgárok.

Európai Központi Bank, görög válság, alacsony gazdasági növekedés az euróövezetben, trojka, euró árfolyam, Angela Merkel, infláció az eurózónában, grexit… És a sort még folytathatnánk. Az utóbbi hetekben számtalan megközelítésben foglalkoztunk az eurózónával, csak azt nem vettük még számba, hogy mit gondolnak minderről az EU állampolgárai.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Miért nem kell (még) magyar euró?

2017. szeptember 13.

A balliberális ellenzék az euró iránti lelkesedéssel feledtetné a kötelező betelepítési kvótát. Az euró bevezetése azonban leginkább gazdasági kérdés. Ha a közös valuta nem kellett az angoloknak, svédeknek, dánoknak, lengyeleknek és cseheknek, akkor nekünk sem kell elsietnünk a magyar eurót.

Annyi már látszik, hogy Európa és az EU jövője, valamint az euró is kampánytéma lesz. A magyar euró mellett népszavazási kezdeményezés és aláírásgyűjtés is indult már. Érthető, hogy a balliberális pártok és pártocskák a népszerűtlen és elutasított kötelező betelepítési kvóta ellensúlyozására keresnek egy “pozitív” üzenetet, ami – szerintük legalábbis – az integráció elmélyítése mellett szól.

Szlovák 100 eurós érme 2013-ból, Miksa magyar királlyá koronozásának 450. évfordulójára

Az ellenzék 2010 és 2014 között a demokráciát “féltette”, ami nem jött be. 2014 után új lemezt tettek fel, és a “korrupció, oktatás, egészségügy” hármasával kampányoltak. A nokiás dobozok, tandíj és kórházi napidíj pártjai és politikusai ezzel sem jutottak tovább, így most a négy láb jó, két láb rossz “Brüsszel jó, Moszkva rossz” üzenettel házalnak. Teszik ezt annak ellenére, hogy a magyarok (köztük a Fidesz-szavazók) 80 százaléka támogatja hazánk uniós tagságát, és a kilépés kérdése inkább a nyugati, vagy déli tagországokban aktuális.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Mag-Európa helyett jön a brüsszeli Szovjetunió?

2017. november 20.

Juncker bizottsági elnök után az Európai Parlament jobboldali elnöke, Antonio Tajani is kukába dobta Emmanuel Macron mag-Európára vonatkozó terveit. A franciák által vezetett, adósságban úszó déliek nem ilyen lovat akarnak, már megint a brüsszeli bürokraták és a németek által vezetett északi országok járnának jól.

Mint előtte számos nagy terv, Macron francia elnök terve is jól mutatott a papíron. A szeptemberi német választásig kellett volna Európa-szerte vitázni az eurózóna új parlamentjéről, pénzügyminiszteréről és ezekhez kapcsolódóan a közös költségvetésről. A német választás után felálló régi-új berlini kormány Párizzsal véglegesítette volna a terveket, majd az Elysée-szerződés aláírásának 55. évfordulóján, 2018. január 22-én kellett volna a reformot elindítani.

Az időterv azért is fontos, mert jövő tavasszal választ Olaszország új parlamentet, és a három legnépszerűbb olasz párt mindegyike ki akar lépni az eurózónából, vagy legalább kacérkodik egy, az euróhoz képest párhuzamos belső valuta bevezetésének ötletével.

Macron és Juncker. Két malomban őrölnek.

Teljes cikk