emberijogok” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

Emberi jogok – az új ikonok

2014. december 11.

Az univerzális értékeket képviselő emberi jogok korunk vallásaként működnek. Megvalósulásuknak azonban annyiféle módja lehetséges, ahányfélék mi, emberek vagyunk.

December 10-ét az ENSZ 1948 óta az Emberi Jogok Világnapjának tekinti. Az emberi jogok Günter Frankenberg, a Frankfurti Egyetem alkotmányjogi professzorának megfogalmazása szerint a mai modern világ meghatározó „ikonjai”. Olyan pozitív töltetű, univerzális értékek, amelyek a korábban hasonló funkció betöltő vallási előírásokat és természetjogi gondolatokat felváltva az emberiség élő lelkiismereteként igyekeznek megfékezni az erőszakot és a brutalitást a világon. Mint láthatjuk, ez nem minden esetben jár sikerrel; de nem is ez a lényeg, hanem az a tény, hogy jelenleg ez az a nyelvezet, amelynek révén az értékek civilizációkon átívelően terjednek a világban.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Mi a baj az emberi jogokkal?

2015. április 11.

Elnézve az emberi jogok á la carteját, felmerül a kérdés: van-e olyan emberi igény, vágy, érzet, ösztön, ami nem emberi jog?

Az emberjogi doktrína univerzális, pártokon és politikai nézeteken átívelő elfogadottságnak örvend. Hivatkoznak rá bal- és jobboldaliak egyaránt, ez a pozitív kánon, amit szembeállítanak a zsarnokságokkal, diktatúrákkal. Talán épp e széles, majdhogynem kérdés nélküli konszenzusnak köszönhetően a doktrína tartalma megfoghatatlan, változékony, illékony. Általánosságban nehéz is bírálni, mert azt sem tudjuk, mit bírálunk.

Ezért érdemes a feltétel nélküli alapjövedelem példáját venni (Orbán Balázs egy más szemszögből már írt róla itt). Ez ugyanis remek példa arra, hogy egy doktrína miként inflálódik, és hogyan terjeszti ki logikáját mindenre – majd válik abszurddá.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

Több bátorságot!

2015. május 19.

„Magyarország újra a vádlottak padján, magyarázkodik a kormány” – borítékolhatók az ellenzéki orgánumok kárörvendő címlapjai. Kedden ugyanis a „magyar helyzetről” tart vitát az Európai Parlament, és ugyanaznap az Egyesült Államok Képviselőházának Külügyi Bizottsága is meghallgatást rendez az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről. Egy jó tanács a károgóknak: ne égessétek magatokat.

2010, vagyis az Orbán-kormány hivatalba lépése óta megszokhattuk a cirkuszt. Megedződött az ország, és a magyar külpolitika 2011-től kezdve fokozatosan rátalált a hangjára: a határozott, önbizalommal teli hangra, mellyel visszaverheti az ország megválasztott vezetőire, példátlanul nagy felhatalmazással megújított alkotmányos intézményrendszerünkre zúduló méltatlan támadásokat.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Emberi jogi fundi, az vajon mi?

2016. június 17.

Az ember azt hinné, hogy eleget derpegett már az emberi jogi fundamentalizmus vadhajtásain – aztán jön Friderikusz Sándor meg egy csomó más dolog, és rájön: ezek továbbra is itt vannak köztünk, mint Ön vagy én.

A mértékadó, gondolkodó értelmiség legújabb aggodalmaskodása az Alaptörvénybe iktatott terrorveszély-helyzet kapcsán bomlik ki újra a szemünk láttára. Friderikusz Sándor a szerénytelenül magáról elnevezett műsorában – tudják, ez az, amiről Vásárhelyi Mária azt hitte, hogy a Fidesz szüntette meg, majd kiderült, hogy a nézők – például azt fejtegette, hogy ennek az egész módosításnak az az alapelve: „a hatalom korlátlan felhatalmazást kap olyan valamire, aminek a súlyosságát ő maga ítéli meg”. Ezek miatt Friderikusz úgy érzi, hogy „olyan csapdába kerül, ami az elemi szabadságjogaitól fosztja meg és ami ellen nincs védekezés”.

(Zavargás a Horgos-Röszke határátkelőnél 2015 őszén.) 

Teljes cikk