emberijogok” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

Emberi jogok – az új ikonok

2014. december 11.

Az univerzális értékeket képviselő emberi jogok korunk vallásaként működnek. Megvalósulásuknak azonban annyiféle módja lehetséges, ahányfélék mi, emberek vagyunk.

December 10-ét az ENSZ 1948 óta az Emberi Jogok Világnapjának tekinti. Az emberi jogok Günter Frankenberg, a Frankfurti Egyetem alkotmányjogi professzorának megfogalmazása szerint a mai modern világ meghatározó „ikonjai”. Olyan pozitív töltetű, univerzális értékek, amelyek a korábban hasonló funkció betöltő vallási előírásokat és természetjogi gondolatokat felváltva az emberiség élő lelkiismereteként igyekeznek megfékezni az erőszakot és a brutalitást a világon. Mint láthatjuk, ez nem minden esetben jár sikerrel; de nem is ez a lényeg, hanem az a tény, hogy jelenleg ez az a nyelvezet, amelynek révén az értékek civilizációkon átívelően terjednek a világban.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Mi a baj az emberi jogokkal?

2015. április 11.

Elnézve az emberi jogok á la carteját, felmerül a kérdés: van-e olyan emberi igény, vágy, érzet, ösztön, ami nem emberi jog?

Az emberjogi doktrína univerzális, pártokon és politikai nézeteken átívelő elfogadottságnak örvend. Hivatkoznak rá bal- és jobboldaliak egyaránt, ez a pozitív kánon, amit szembeállítanak a zsarnokságokkal, diktatúrákkal. Talán épp e széles, majdhogynem kérdés nélküli konszenzusnak köszönhetően a doktrína tartalma megfoghatatlan, változékony, illékony. Általánosságban nehéz is bírálni, mert azt sem tudjuk, mit bírálunk.

Ezért érdemes a feltétel nélküli alapjövedelem példáját venni (Orbán Balázs egy más szemszögből már írt róla itt). Ez ugyanis remek példa arra, hogy egy doktrína miként inflálódik, és hogyan terjeszti ki logikáját mindenre – majd válik abszurddá.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

Több bátorságot!

2015. május 19.

„Magyarország újra a vádlottak padján, magyarázkodik a kormány” – borítékolhatók az ellenzéki orgánumok kárörvendő címlapjai. Kedden ugyanis a „magyar helyzetről” tart vitát az Európai Parlament, és ugyanaznap az Egyesült Államok Képviselőházának Külügyi Bizottsága is meghallgatást rendez az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről. Egy jó tanács a károgóknak: ne égessétek magatokat.

2010, vagyis az Orbán-kormány hivatalba lépése óta megszokhattuk a cirkuszt. Megedződött az ország, és a magyar külpolitika 2011-től kezdve fokozatosan rátalált a hangjára: a határozott, önbizalommal teli hangra, mellyel visszaverheti az ország megválasztott vezetőire, példátlanul nagy felhatalmazással megújított alkotmányos intézményrendszerünkre zúduló méltatlan támadásokat.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Emberi jogi fundi, az vajon mi?

2016. június 17.

Az ember azt hinné, hogy eleget derpegett már az emberi jogi fundamentalizmus vadhajtásain – aztán jön Friderikusz Sándor meg egy csomó más dolog, és rájön: ezek továbbra is itt vannak köztünk, mint Ön vagy én.

A mértékadó, gondolkodó értelmiség legújabb aggodalmaskodása az Alaptörvénybe iktatott terrorveszély-helyzet kapcsán bomlik ki újra a szemünk láttára. Friderikusz Sándor a szerénytelenül magáról elnevezett műsorában – tudják, ez az, amiről Vásárhelyi Mária azt hitte, hogy a Fidesz szüntette meg, majd kiderült, hogy a nézők – például azt fejtegette, hogy ennek az egész módosításnak az az alapelve: „a hatalom korlátlan felhatalmazást kap olyan valamire, aminek a súlyosságát ő maga ítéli meg”. Ezek miatt Friderikusz úgy érzi, hogy „olyan csapdába kerül, ami az elemi szabadságjogaitól fosztja meg és ami ellen nincs védekezés”.

(Zavargás a Horgos-Röszke határátkelőnél 2015 őszén.) 

Teljes cikk

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Amnesty-jelentés: haraggal és részrehajlással?

2017. március 06.

A brit alapítású és londoni székhelyű, 1961 óta működő Amnesty International közzétette 2016/17-es jelentését az emberi jogok helyzetéről a világban, összesen 159 országot és területet megvizsgálva.

A jelentés már előszavában keményen bírálja Donald Trump amerikai elnököt és a politikai szabadságjogok korlátozásának szándékával is vádolják, de jut kritika bőven a brit konzervatív kormánynak is, mivel a törvényhozás nemrég elfogadott egy olyan jogszabályt (Investigatory Powers Act), amely jelentősen – és az Amnesty szerint indokolatlanul – kibővíti a hatóságok tömeges megfigyelési és lehallgatási lehetőségeit és a telekommunikációs csatornák ellenőrzését.

A vonatkozó jelentés Magyarország esetében komplett emberi jogi bűnlajstromot vonultat fel, és az állítások kapcsán a következőkben kitérünk néhány konkrét ügyre. Sajnos annyit előre leszögezhetünk, hogy a jelentés készítői munkájuk során nem fogadták meg Tacitus intelmét: sine ira et studio, vagyis: harag és részrehajlás nélkül! Ennek megfelelően egy hazánk tekintetében meglehetősen elfogult, szakmailag pedig felületes elemzés született.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Visszatérés az igazsághoz

2017. március 11.

Múlt hét hétfőn meghallgatást tartott az Európai Parlament emberi jogi bizottsága „az alapvető jogok magyarországi helyzetéről”. A téma, a forgatókönyv, valamint a szereplők nem voltak újak – azzal a talán nem elhanyagolható kivétellel, hogy a pódiumon most már helyet biztosítottak egy, az emberi jogi fundamentalizmus egyetemlegességét nem valló szervezetnek is: az Alapjogokért Központnak.

A „demokratikus civil oldalról” persze képviseltették magukat az erisztika, azaz a hamis és félrevezető, azonban meggyőzőnek tűnő érvelés művészetének nagymesterei is, az Amnesty, a Helsinki Bizottság és a TASZ. A téma a megunhatatlan, azonban mára már brüsszeli szinten is kissé megfáradni látszó „magyar ügy” volt, sajtószabadságostul, civil- és menekültügyestől.

Teljes cikk