ellenzék” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 25

Palkó Attila

vezető kutató, Századvég Alapítvány

Kormányzati és pártpolitika

2015. március 26.

A mindenkori kormánypártok gyakran nehéz helyzetben vannak: a pártpolitikai aktualitások nem írhatják felül a kormányzás hosszú távú céljait.

Abban a kérdésben nincs vita – sőt inkább ritkán látott, oldalakon átívelő konszenzus uralkodik –, hogy a Jobbik esetleges megerősödése nem áll összhangban Magyarország érdekeivel. Egy szélsőséges, végletesen (nem csak érdekek, hanem értékek mentén) oroszbarát, ellenőrizhetetlen forrásokból gazdálkodó párt rejt magában kockázatot az ország jövője szempontjából. Nem beszélve Vona Gábor furcsa vonzalmáról az Iszlámhoz, illetve a párt okkult felhangokat hallató vezetőképzőjéről. Mégis a nagybetűvel írt „Baloldali Értelmiség” a szélsőséges párt megerősödését a Fidesz elleni munícióként használja.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Szavak a semmibe

2015. június 01.

Önmaga értékelte kormányának eddigi ötéves tevékenységét Orbán Viktor, s minő meglepetés: a mérleget pozitívnak találta. Persze az sem lephetett meg senkit, hogy az ellenzék különféle osztagai – különféle módon – egyaránt felhördültek erre, s radikális retorikájukat olvasva, azt hihetné az ember, immár küszöbön áll a kormányt elsöprő forradalom.

Aztán szemügyre veszi a közvélemény-kutatások legfrissebb adatait, s azt kell belőlük kiolvasnia: nemhogy a küszöbön állna, nincs is látótávolságban. Hiába szivárog – saját hibái és nem ellenfelei miatt – a kormányerők támogatóinak száma, az még mindig szignifikánsabban magasabb mint ellenlábasaié, sőt a Jobbikot leszámítva, a többi – magát demokratikusnak nevező – ellenzéki párt (MSZP, LMP, DK), illetve pártocska (Együtt, PM, liberálisok) tábori létszáma hosszú ideje makacsul stagnál. Vagyis sokadszorra fordul már elő, hogy az ellenzék radikális retorikája a politikai semmibe hull, jószerivel csak maguknak fortyognak, saját törzstagjaikon kívüli szélesebb körökre nemigen hatnak.

Teljes cikk

A határzár működik – az ellenzék nem

2015. október 21.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Több mint 99%-kal csökkentette az illegális határátlépők számát a teljessé vált határzár. Újabb kommunikációs lecke az ellenzéknek.

A magyar-horvát zöldhatár lezárásával október 17. éjféltől teljessé vált déli biztonsági határzár. Az intézkedés látványosan enyhítette a hazánkra nehezedő migrációs nyomást: míg pénteken 6353 illegális bevándorló lépett magyar területre, szombaton a számuk már 870 főre apadt. Vasárnap pedig összesen 41 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a hatóságok.

Az ellenzéki politikusok hosszú hónapokon át bizonygatták, hogy a határzár nem fog működni, haszontalan, semmit sem old meg. Hatalmas energiát invesztáltak abba, hogy meggyőzzék a választókat a kerítés értelmetlenségéről.

Persze számos ponton bírálhatták volna a kormányt (vagy akár csendben is maradhattak volna), ők azonban úgy döntöttek, hogy a kormány kompetenciáját veszik tűz alá és megpróbálják bebizonyítani, hogy intézkedései nem hatékonyak. Nem volt nehéz dolguk, amíg a határzár félkész állapotban volt, ám amióta elkészült a kerítés és gyakorlatilag nullára csökkent az illegális migránsok száma az ellenzéki kommunikációs csodafegyver az ellenzéket veszi célba. Mindaz, amivel a kormányt támadták egyszerre ellenük fordul. Épp úgy, mint amikor azt igyekeztek bebizonyítani, hogy az egész migráció krízis nem is létezik. Mindenki okulására összeszedtem egy csokorra valót az elmúlt hetekben elhangzott ellenzéki mondatokból:

Z. Kárpát Dániel, Jobbik: „egy határzár elrendelése nem jelent rendszerszintű megoldást, hosszú távon nem szünteti meg a menekültáradatot” (2015-06-17, sajtótájékoztató)

Magyar Liberális Párt: „a határra tervezett négyméteres kerítés terve embertelen és értelmetlen” (2015-06-17, közlemény)

Barabás Richárd, Párbeszéd Magyarországért: „a kormány 22 milliárd forintért egy olyan kerítést akar húzni a magyar-szerb határon, ami csak a gyűlöletkeltést szolgálja […] a menekültprobléma egyáltalán nem olyan súlyos, mint amilyennek a kormány megpróbálja beállítani” (2015-06-18, sajtótájékoztató, MTI)

Teljes cikk

Fidesz-kongresszus

2015. december 14.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Kihívó nincsen, kihívások vannak.

Okkal volt magabiztos a kormánypárt a hétvégi kongresszuson: a Medián friss mérése szerint ha vasárnap a kongresszus helyett választások lettek volna, a Fidesz a szavazatok 51%-át kapta volna meg.

2015 decemberének derekán, a kormányzati ciklus félidejéhez közeledve a Fidesz-kongresszus határozottságot és erőt sugárzó, és egyben mértéktartó, önkritikus volt. A pártkongresszus központi témája az Európát fenyegető újkori népvándorlás és a Magyarországot érő kihívások voltak, de a beszédekben megjelent a humor is – a humor, szemben a cinizmussal, pedig mindig az erő jele.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Kéne már egy jó kis önmarcangolás

2015. december 15.

Értem én, hogy az ellenzéknek ilyenkor azt kell mondania, hogy az egész Fidesz-kongresszus, s főként az Orbán-beszéd, említésre se érdemes. Szó sem esett benne Magyarország igazi problémáiról, az alacsony bérekről, egészségügyről, korrupcióról, miegymásról. Helyette ezerrel nyomták az öntömjénező vakerüket. Hadd kábuljon tőle, aki fogékony az ilyesmire.

Az ellenzék szerint a Fidesznek tehát illendő lett volna önkritikus kongresszust tartania. Marcangolhatták volna önmagukat óraszám, több mint fölényes két választási győzelemmel a hátuk mögött.

Vadul egymásnak eshettek volna, mikor a közvélemény-kutatások pártrangsorát jelenleg is jókora előnnyel vezetik.

Játszhattak volna kíméletlen tetemrehívást, mintha Orbánnak nem jönne be a kötcsei stratégia.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Vasárnap után

2016. április 11.

Nem is az lesz az érdekes a kormány mai bejelentése után, hogy mi fog történni, hanem hogy milyen módon fog reagálni a szövetséges értelmiség a történtekre. Akadnak sejtések.

(Kép forrása: itt.

Mindezidáig ugyanis az értelmiség jellemzően ellenezte a népszavazást: 2008, szociális, populista stb. Ebből kirajzolódott egyfajta demokrácia-kép. E kép alapján az értelmiség alapvetően irtózik a nép közvetlen akaratnyilvánításától, főleg a népszavazástól. A népszavazás korlátozandó intézmény volt a haladó értelmiség felfogásában, hiszen az lebontja a fékeket és ellensúlyokat, az alkotmányosságot, a parlamentarizmust, miegymást. Futószalagon érkeztek az obligát Tocqueville-és Acton-idézetek (mindig ugyanazok).

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Mítoszrombolás: a Vál-völgyi kisvasút

2016. május 03.

Az Orbán-kormány 375 km-en nyitotta meg újra a vasúti közlekedést. Ebből a Vál-völgyi kisvasút 5 km. Ma ez az ellenzék legnagyobb gondja.

Vannak, akik úgy próbálják láttatni a minap átadott Vál-völgyi kisvasutat, mintha a vasútépítés nem lenne több, mint az Orbán-kormány legújabb úri passziója. Sőt, úgy igyekeznek tálalni az ügyet, mintha 2010 óta egyetlenegy vasúti vonal épült volna.

(A Demokratikus Koalíció tiltakozása a Vál-völgyi kisvasút átadásakor.) 

A gond csak az, hogy egyik állítás sem igaz.

Teljes cikk

Szocialisták II. – Az MSZP új programja: Passz

2016. július 08.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Méltatlanul csekély figyelmet kapott az MSZP új elnökének első nagyinterjúja, amelyben Molnár Gyula meglepő őszinteséggel vall a párt eddigi és eljövendő szerepéről.

(Kép forrása: itt.)

A pártelnök már az interjú elején a nyilvánosság elé tárja az MSZP stratégiájának esszenciáját. Molnár a párt „új sztoriját” velősen így foglalja össze: „Passz.”

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Félidőben a kormány: erősödött a Fidesz

2016. július 12.

Ismét emelkedett a Fidesz-KDNP támogatottsága. A pártszövetség jelenleg jóval népszerűbb, mint az előző ciklus azonos időszakában. Az ellenzék továbbra sem tudott javítani pozícióin.

Mintegy két százalékot emelkedett a kormánypártok támogatottsága az előző hónapban mért eredményekhez képest, míg az ellenzéké némileg csökkent. A Fidesz-KDNP tábora a júniusi 29 százalékról 31 százalékra emelkedett a teljes népesség körében. Ezzel szemben a Jobbik 13-ról 12 százalékra, a szocialisták a korábbi 9-ről 8 százalékra estek vissza. A DK támogatottsága az elmúlt hónaphoz képest stabilizálódott, így jelenleg 5 százalékon áll. Az LMP – a parlamenti küszöb alatt – 4 százalékon stagnál.

Teljes cikk

Miért erősödik a Fidesz?

2016. július 22.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Öt pont a lehetséges okokról.

Nemrég írtunk arról, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a kormánypártok júliusra növelni tudták támogatottságukat. A Fidesz-KDNP pártszövetség népszerűsége a júniusi 29 százalékról 31 százalékra emelkedett a teljes népesség körében.

(Az egyéni körzetek várható nyertesei a 2016 júniusi közvélemény-kutatások alapján.)

A kormánypártok támogatottságának emelkedése két szempontból is érdekes fejlemény. Egyrészt, a pártszövetség jelenleg jóval népszerűbb, mint az előző ciklus azonos időszakában (+8%). Másrészt, a ciklus középen a kormányzó pártok támogatottságát nem a növekedés, hanem épp ellenkezőleg, a népszerűségi mélypont szokta jellemezni.

Teljes cikk