donaldtrump” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 41

Veszettek

2017. július 06.

Lánczi Tamás

politológus

Az amerikai elnök és a mainstream média kapcsolatáról sok minden elmondható, csak az nem, hogy baráti lenne.

A liberális sajtó éllovasa, a CNN a kezdetektől fogva patás ördögként és/vagy futóbolondként ábrázolja Donald Trumpot, az elnök pedig időről-időre Twitter-üzenetekben és sajtótájékoztatókon sorozza a liberális csatornát.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Palagáz és demokrácia

2017. július 31.

Ha valaki eddig nem sejtette, most megtanulhatja: a gazdaság szavai csupán alakjukban különböznek a politika szóképeitől, tartalmuk azonos. A verseny: harc. A piac: csatatér. A konkurencia: ellenség. A kooperáció: szövetség. A monopólium: uralkodás. A tőke: hatalom.

A tananyagot most éppen a transzatlanti szövetségen belüli energetikai harc szolgáltatja, amely leplezetlenül zajlik az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között. Előbbi képviselőháza e héten fogadott el egy törvénycsomagot, amely széleskörűen szankcionálja az Oroszországgal folytatott európai energetikai együttműködést. Olyannyira, hogy nemcsak államokon, még az európai cégeken is számon kérné, hogy hagyományos gázüzleteket kötnek, sőt terveznek kötni (lásd pl. Északi Áramlat II.) az oroszokkal.

Szép új világ van itt kibontakozóban.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Atompóker

2017. augusztus 10.

Einstein és pár kollégája idejekorán fölismerték, hogy a nukleáris energia micsoda fenyegetés a világra, hiszen tudták, milyen megrögzött emberi szokás mindenből fegyvert kovácsolni, majd azzal módszeresen irtani egymást.

Csakhogy az atomfegyver nemcsak az ellenséget, de az egész földi világot elpusztítja – ez a lehetőség annak idején aztán némileg féken is tartotta a bipoláris világ két szuperhatalmát, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat. Az overkill, azaz a túlgyilkolás eshetősége még a legvadabb hadfiakat is megfontolásra késztette, s habár kölcsönös fenyegetésekben nem volt hiány, senki sem vállalta, hogy megnyomja az indítógombot.

Ma már más a helyzet.

Teljes cikk

Trump bosszúja?

2017. november 09.

Lánczi Tamás

politológus

Több, mint egy hónap telt el az ügy kirobbanása óta, de a Weinstein-botrány keltette hullámok még mindig foglalkoztatják az embereket. Amióta az Oscar-díjas amerikai producert több színésznő is szexuális zaklatással vádolta, sorra kerülnek napvilágra hasonló esetek. A zaklatási-molesztálási botrány mára túlnőtt Hollywoodon, és világszerte felzavarta az állóvizet.

Az ügy számos vonatkozásáról írtak már: értelmezték a PC-őrület újabb állomásaként, a nemek közti harc újabb bizonyítékaként és a fehér férfiak uralmának végeként egyaránt. A Weinstein-ügy hetekre, hónapokra témát biztosított a bulvárnak, a lapok azonban vagy megálltak a felületes bulvár-olvasatnál, vagy valamilyen magvas ideológiai üzenetet akartak kihozni belőle. De valóban csak erről van szó? Ha számba vesszük a botrány kirobbanásáról rendelkezésre álló információkat, akkor felvetődhet bennünk a gyanú, hogy a színfalak mögött a Weinstein-botrány valami másról szól.

Harvey Weinstein bőkezű támogatója volt mind Barack Obama, mind Hillary Clinton kampányainak.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Van másik!

2017. november 19.

Több mint tizenötezer tudós intézett „második figyelmeztetést” az emberiséghez a minap, mondván, hogy öles léptekkel haladunk a katasztrofális éghajlati változások felé, s az évszázad végére a jelenleg még létező fajok jelentős része eltűnik a Földről.

Ugyancsak friss tudományos hír, hogy a vegyszerekkel túltelített talajok termőképessége néhány évtizeden belül kimerülhet, ezért a jövőben semmiképpen sem tanácsos szorgalmazni az utóbbi évtizedekben alkalmazott gazdálkodási formákat.

Fejünk fölött a klímaváltozás, talpunk alatt a degradálódó talaj – van ennél kecsegtetőbb perspektíva?

Teljes cikk

Kémvád a brit Munkáspártban

2018. március 07.

Lánczi Tamás

politológus

A liberális elit másfél éve próbálja bebizonyítani, hogy Trump orosz ügynök – mindeddig sikertelenül. Miután a demokraták elbukták a 2016-os elnökválasztást, a CNN kirobbantotta a botrányt: az amerikai hírszerzés információi szerint az oroszok aktívan beavatkoztak az elnökválasztásba, az orosz titkosszolgálat segítette Trump elnökké választását. Ettől kezdve a mainstream média Trumpot az oroszok bábjaként kezelte.

A legtöbb vád már megbukott, sőt az egyik jelentésről az is kiderült, hogy azt maguk a demokraták hamisították. Arról a teljes nemzetközi sajtó által felkapott dokumentumról van szó, amely szerint Trump kampánycsapata kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal, utóbbiak pedig segítséget nyújtottak a demokraták elleni küzdelemben – ezt a jelentést egy bevallottan Hillary Clinton által fizetett egykori brit titkosszolga állított össze. Egy másik titkosszolgálati forrásról – akinek a CIA közel százezer dollárt fizetett – egyszerűen kiderült, hogy teljesen hiteltelen: a Trump állítólagos orosz kapcsolatait bizonygató dokumentumok valójában összeollózott újságcikkek voltak.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Orbán Viktor másodszor segít Trumpnak

2018. június 20.

A novemberi amerikai időközi választás előtt Donald Trump ismét a bevándorlást akarja központi kampánytémává tenni. Ezzel lett elnök, és most ezzel akarja a Republikánus párt kongresszusi többségét megőrizni. Orbán Viktor első kormányfőként támogatta az akkor még csak jelölt Trumpot. Most a hatékonyan működő magyar (és olasz) fizikai és jogi határzár lehet az a hivatkozási alap, amit Trump Merkel kancellár “Minden szírt befogadunk!” politikájával szembe állíthat.

A szabad világ vezetője felhívta a magyar miniszterelnököt. Két szövetséges ország vezetője között ez egy bevett dolog, ám most mégis különös jelentősége van. Az USA-ban november 6-án tartják az időközi választásokat, és a Republikánus pártnak meg kell küzdenie többsége megőrzéséért. Trump elnök a bevándorlásban látja azt a témát, amivel ez sikerülhet.

A kiindulási helyzet kedvező, Trump elnök hívei két év után is lelkesek és aktívak. Míg a tavaly decemberi időközi alabamai szenátorválasztáson a demokrata jelölt 22 000 szavazattal előzte be a republikánus jelöltet, addig a Pennsylvania 18-as választókerületében idén márciusban tartott pótválasztáson a republikánus jelölt már csak 755 vokssal maradt le demokrata riválisa mögött.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Kvarkbomba

2018. augusztus 18.

Az USA 2019-es védelmi költségvetését Donald Trump „a modern történelem legjelentősebb védelmi beruházásának” nevezte.

Nem tudom így van-e (még tart a történelem…), de tény, hogy ez a 716,3 milliárd dollárnyi volumen csak tovább mélyíti a szakadékot az USA és a világ többi államának „védelmi” potenciálja között.  

Elégedett lehet a katonai és a fegyver-lobbi. Márpedig ez a folyamatos belpolitikai nehézségekkel küszködő elnöknek kifejezetten jól jöhet, ám hogy mégsem csupán Trump ügyes húzásáról van szó, jól jelzi a politikai elit egészének reakciója. A republikánusok és a demokraták egyaránt jelentős többséggel támogatták a javaslatot, példás bizonyítékát adva, hogy ha a birodalom katonai ereje a tét, nincs helye holmi belpolitikai huzavonának. Ilyenkor csak az a fontos, amit választási kampánya során Trump mindvégig hangsúlyozott : America First.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Nyugaton a helyzet változatlan

2018. november 08.

A midterm minapi politikai eredménye (Trump győzelme a szenátusban, a demokratáké a képviselőházban) egyértelműen jelzi, Amerika egyelőre elnapolta a nagy összecsapást két társadalmi énje (leegyszerűsítve: a fehér és a színes) között.

Trump persze triumfál, mert hivatali ciklusa közepén az éppen regnáló elnök száz éve nem tudta növelni saját pártjának súlyát a szenátusban, Pelosiék pedig azért verik a mellüket, mert a demokraták végre visszaszerezték a képviselői helyek (csekély) többségét.

Senki sem lehet maradéktalanul elégedett, s ilyenkor a politikai kommunikáció szabályai szerint mindkét félnek úgy kell tennie, mintha ő győzött volna. Pedig a Trump-járgány küllői közé a demokraták ezután már bármikor benyomhatják a botot, arról viszont nemigen álmodhatnak, hogy –   így vagy úgy – idő előtti távozásra kényszeríthetik Trumpot. Az elnök marad, Amerika nagy hányada vevő rá és a stílusára, csakhogy az ellenzék ezután még keményebben fogja a… kezét.

Semmi sem dőlt el, aminek előbb-utóbb, jelesül 2020-ban el kell dőlnie.  

De addig: patt.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Egy nehéz nap

2019. április 09.

Rossz nap volt a tegnapi a haladás honi hívei számára (is). A minap jelent meg a Trump elnök választásában állítólag szerepet játszó orosz befolyást vizsgáló ún. Mueller-jelentés. Ez pedig azt tartalmazza, hogy nincsenek bizonyítékok az orosz befolyásra.

Ami, egyébként, már csak a józan ész szerint is, a vizsgálat kezdetekor nyilvánvaló volt, hiszen elképzelhetetlen, hogy több ezer kilométerről befolyásolják több mint százmillió amerikai választó véleményét. Mert ugyebár az ún. „közösségi média” amit e befolyásolás fő eszközeként megneveztek egyáltalán nem gyakorol akkora valós hatást, mint amekkorát tulajdonítanak neki. Ehhez elég csak egy pillantást vetni arra, hogy a honi ellenzéki tünciken hányan jelzik részvételüket, egyetértésüket a Facebookon és hányan mennek el valójában. Mert egy dolog kattintani és egy másik valójában cselekedni.

Gyakorlatilag Trump megválasztása óta terjesztik a haladó sajtóorgánumok ezt a legendát az „oroszok” által meghekkelt választásokról, mindenféle bizonyíték nélkül. Ennek egyik, tán a fő oka, a hitetlenkedés volt. El nem tudták képzelni, hogy a „nép” nem egy frusztrált, hazug vénasszonyt választott, akit ők javasoltak, hanem Trumpot. Ezért kellett hirtelen egy bonyolult és hihetetlen összeesküvés elméletet kreálni. Ez az elmélet aztán kikelt és szárnyra kelt a haladó médiában, szerte a világban, ahol ilyeneket olvasnak, hallgatnak, vagy néznek. Végül már mindenütt az orosz medve karmos mancsát látták, ahol nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan ők szerették volna.

Teljes cikk