brexit” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 17

Galló Béla

politológus

Gyógyítható-e az angol betegség?

2016. február 27.

Kevés politikus van ma Európában, aki nagyobb híve volna az Európai Uniónak David Cameronnál. Ha június 23-án mégis bekövetkezne a „brexit”, vagyis a népszavazáson a kilépés mellett döntenének a britek, neki az aligha tenne jót.

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Taktikai visszavonulás

2016. április 21.

Brüsszel kommunikációs fordulattal próbálja menteni a bőrét, hiszen a júniusi brit népszavazás sötét fellegként lebeg az európai elit felett.

(Jean-Claude Juncker.)

Túlszabályozottság, visszaszoruló szubszidiaritás, népszerűségvesztés. Így jellemezte a minap Jean-Claude Juncker az Európai Unió működését. A Európai Bizottság elnöke szerint az Unió túlságosan beavatkozik a polgárok életébe, és azokon a területeken is szabályokat alkot, amelyeket jobb lenne nemzetállami szinten kezelni. Juncker az EU népszerűségvesztéséről is beszélt, belátva, hogy az Unió elsőbbségének hangsúlyozását ma már nem fogadják pozitívan az európai polgárok.

Teljes cikk

A demofóbiáról

2016. június 08.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Guy Verhofstadt, a politikai demofóbia szótári illusztrációja.

Az orvostudományban régóta ismert fogalom a tömegiszony, más szóval demofóbia.  A pszichológia a demofóbiát olyan megbetegedésként írja le, amely során az emberek nagyobb csoportja, tömege a betegből intenzív szorongást, undorral vegyes félelmet, sőt, egyenesen rettegést vált ki.

A politikatudomány mindeddig nem használta a demofóbia kifejezést, ám itt az idő, hogy bevezessük és használjuk azokra a politikusokra, akik kórosan szoronganak választóiktól.

(A politikai demofóbia szótári illusztrációja: Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője.)

Teljes cikk

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Hová tűnt Európából a tisztelet?

2016. június 22.

Miközben a tagországok egymás hibáit keresik, egyre jobban gyengül Európa. Egymás folyamatos kritizálása helyett fontosabb lenne a kölcsönös tisztelet.

„Tiszteletet a magyaroknak!” – állt nagy betűkkel a Fidesz európai parlamenti választási kampányplakátjain 2014-ben. Rövid, tömör, egyértelmű felszólítás. Technikailag tökéletes kampányszöveg. A választások hevében talán nem sokan gondolkoztak el azon, hogy a kormánypárt az Európai Unió egyik legmélyebb, egyre inkább kézzel fogható politikai problémájára mutatott rá. Nem felszínes populizmus, hanem mélyen megfontolandó gondolat.

(Június 23-án, vagyis holnap lesz népszavazás Nagy-Britanniában az ország európai uniós tagságáról.) 

Teljes cikk

Miről szól a brexit valójában?

2016. június 23.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Hazaküldik Londonból az unokatesót? Ez is fontos kérdés, de van még itt valami más is.

(Kép forrása: itt.) 

Az átlag magyart leginkább az foglalkoztatja a brit népszavazás kapcsán, hogy mi lesz a sorsa az Egyesült Királyságban élő rokonainak, ismerőseinek. Ha pedig netalán kockázatosabb értékpapírokban tartja a vagyonát, akkor azon morfondírozik, hogy eladjon vagy vegyen ma a tőzsdén.

Akik egy lépéssel tovább mennek, azon törik a fejüket, hogy mi lesz az európai gazdasággal, ha a britek kilépnek a közösségből. Egy még távolabbi horizonton pedig az Európai Unió jövője a kérdés.

Pedig a mai brit népszavazás egy ezeken túlmutató kérdésről is szól. A brexitben egy világméretű jelenség, a globalizáció sűrűsödik össze. Az emberek Antwerpentől Chicagóig, és Londontól Pekingig aggódva figyelik, ahogyan a globalizáció felszámolja hagyományos életterüket, hagyományos társadalmi kapcsolataikat, munkahelyüket, és leértékeli vagyonukat. Magyarán, hogyan teszi őket napról napra egyre kiszolgáltatottabbá.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Az angolok távoznak

2016. június 24.

Kezdődik: mindenki átvedlett szakértővé, és már mindenki tudja, mi lesz a következménye a Brexitnek. Külpolitikai, gazdasági, geopolitikai, jogi, és ezer más szempont alapján elbírálta az internet népe, miért is volt rossz döntés a briteké.

(Kép forrása: itt.

Pedig önmagában nagyon keveset tudhatunk a végkifejletről. Egyelőre annyit tudunk, hogy a britek úgy döntöttek, elhagyják az Európai Uniót. Hogy ezt milyen formában teszik, hogyan fognak megegyezni az Európai Unióval, mikor hagyják el stb., ez még a jövő zenéje. Mindenesetre a status quo valóban felborult, de azt biztosra mondani, hogy összeomlik a brit gazdaság, vagy, hogy most aztán háború lesz, arra utal, hogy némelyek gyorsan elvégezték a delphoi-tanfolyamot.

Teljes cikk

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Mit üzen a Brexit?

2016. június 25.

Lázadás az establishment ellen.

(Nigal Farage, kilépéspárti politikus a népszavazásra készített egy plakát előtt.) 

Forrnak az indulatok, nincs idő hosszan fogalmazni. Valójában semmi meglepő nem történt. A globalizáció vesztesei elégedetlenek. Elegük van abból, hogy az elmúlt 40 évben a növekedésből szinte semmit sem profitálnak, viszont a válságkezelés költségét rendre velük fizetteti meg a politikai és gazdasági „establishment”. Amikor a GDP nő, a munkavállalók jövedelme nem követi ezt a növekedést, amikor válság van, a jövedelmek a kárukra átrendeződnek. Hiába sikerült felszámolni a 2008-as pénzügyi válság generálta munkanélküliséget az USA-ban, Angliában és Németországban, minderre kevésbé jól fizető munkahelyek létrehozásával került sor. Nem véletlen, hogy Trump előretörése és a Brexit sikere mögött ugyanazok a társadalmi csoportok állnak. A legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkezők és a 60 évnél idősebbek körében a Brexit 65:35 arányban nyert. Trumpot is ezek a rétegek támogatják Amerikában.

Teljes cikk

Brexit: vágyvezérelt beszéd vs. tények

2016. június 29.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az elmúlt napokban számtalan helyen olvashattunk olyan korszakos kijelentéseket, hogy a fiatalok jövőjét már megint ellopták a fásult öregek, a referendumért egy személyben David Cameron a felelős, az EU pedig csak erősebb lesz a britek kilépésével. Hangzatos szavak, de lássuk a tényeket.

(Brit fiatalok a brexit után.)

„Egy nehéz napon, a 18 és 24 év közöttiek 75 százaléka voksolt az együttérzésre és a haladásra, és ők azok, akik a jövő vezetői lesznek, a jövő szavazói, én egy vagyok közülük, és hiszem, hogy a jövő fényesebb, még ha jelenleg ez nem is így érződik” hallhatjuk a megindító szavakat egy baloldali brit lap videójában, mely szerényen a „találkozzon a 75 százalékkal” névre hallgat. Miről, másról is lenne szó, minthogy a megszólalók azt állítják: „egy 90 évesnek nagyobb beleszólása van az életünkbe, mint saját magunknak”.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Élet a brexit után: Merre mozdulnak a V4 országok?

2016. június 30.

Mintha 1914-et írnánk! A tudomány és technika alapjaiban változtatja meg hétköznapjainkat. A mondén elit életvitele és a tömegek fogyasztói mentalitása alig különbözik, a fejlett centrum látszólag prosperál. A “boldog békeidőknek” egy nem várt esemény vet véget, sodródás, majd konfliktus (nem feltétlenül háború) követezik. Vajon tényleg ismétli magát a történelem?

(Merkel kancellár és Cameron miniszterelnök)

A britek döntése végleges, az Egyesült Királyság távozik az EU-ból. A szigetország 300 éves demokráciája a többségi modellre épül, akinek akárcsak eggyel több szavazata van, az nyer. Esetünkben 1,4 milliós többségben voltak a kilépéspártiak.

Teljes cikk