bevándorlásikvóta” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Menekültek Kosz szigetén

2015. május 29.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Nagy értékű hajók, okostelefonok, szír és afgán bevándorlók. A feladó: Törökország.

Torokszorító képek jelentek meg a minap az Indexen: Törökországból a tengeren át több mint ezer menekült érkezett az elmúlt napokban a görög Kosz szigetére. Nincs ember, akinek ne esne meg a szíve az örömkönnyeket hullató szülőkön és a csónakokból a partra ugráló, vagy éppen szüleik kezét szorító gyerekeken. A képek egyértelműen azt sugallják, hogy a menekültek befogadása az Unió erkölcsi kötelessége.

A fotók azonban másról is árulkodnak. A képeket alaposabban szemügyre véve más benyomásunk támad, mint az Afrikából az olasz partokhoz tartó lélekvesztők láttán. A görög szigethez érkező menekültek ugyanis vadonatúj, milliós csónakokból szállnak partra, hibátlan mentőmellényt viselve.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Kívül tágasabb!

2015. június 17.

Ha tetszik, ha nem, egy modernkori népvándorlás tanúi vagyunk. Volt ilyen már több is a történelemben. Az egyik elsöpörte a Római Birodalmat. Egy másik lökést adott az USA fejlődésének. Vajon milyen sors vár most Európára, és benne Magyarországra?

Jönnek! Egyes becslések szerint csak Líbiában, és csak az elkövetkező nyári hónapokban félmillió ember vár a “nagy átkelésre”. Életüket kockáztatják, csak hogy álmaik földjére, Európába érkezhessenek. Pedig az “arab tavasz” előtt még “minden rendben” volt, a túlparti diktátorok az EU eurómilliárdjaiért cserében visszatartották a menekülthullámot.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Németország zöld jelzést adna a migránsoknak

2015. augusztus 27.

Az EU legbefolyásosabb országaként Németország merész javaslatot tett: Minden szír (idővel afgán és iraki) migránst befogadnak. Nemes gesztus, gondolhatnánk. A zöld jelzést a németek azonban az “egész” EU nevében adnák, ám a kötelező kvótához hasonlóan könnyen ezzel is egyedül maradhatnak.

Juncker EB-elnök véleménycikke, Merkel kancellár és Hollande francia elnök minapi nyilatkozata, valamint a német szociáldemokraták 10 pontos javaslatcsomagja jelezte, hogy az EU meghatározó hatalmi központjai migránsügyben új javaslattal állnak elő. Mostanra körvonalazódik, hogy mit is szeretnének.

Arról már írtunk, hogy új uniós bevándorláspolitikára lenne szükség. Sokan remélték, hogy Brüsszel leállítja a “húzóhatást”, és a válságövezetekhez minél közelebb alakít ki biztonsági zónákat, ahová a szegénység és a háború elől menekülő embereket az EU pénzén (is) el lehetne helyezni.

Most még időben lennénk, ugyanis egy ilyen világos üzenet az Európa felé útra kelő tömegnek azt üzenné, hogy főszabályként az EU-n kívül kell megoldást találni helyzetükre.

Teljes cikk

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

A kvótarendszertől Schengenig – egy hamis diverzifikáció csapdájában

2015. december 09.

Az Európai Unió Bírósága jogértelmezést ad ki az uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy azokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák, ezen túlmenően pedig rendezi a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat.

Miután az uniós belügyminiszterek tanácsa megszavazta azt a rendeletet, amely 120 ezer menedékkérőt helyez majd át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba, több tagállam kilátásba helyezte, hogy az EU Bíróságán támadja meg a döntést. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke alapján ezen megsemmisítés iránti perre akkor kerülhet sor, ha a kérelmező szerint a kérdéses jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy az alapjogokkal. A benyújtandó keresetben meg kell jelölni a semmisségi okokat (cas d’ouverture) – lehet kérni a luxembourgi székhelyű Bíróság szabályzatának 160. cikke alapján a tanácsi határozat végrehajtásának felfüggesztését – és a szóbeli és írásbeli szakaszból álló processzus végén a legfőbb uniós ítélkezési fórum alapvetően ex tunc, azaz visszamenőleges hatályú döntést fog hozni, amely mindenkire (erga omnes) kötelező és ítélt dolognak (res judicata) minősül, azaz tárgyügyben újabb eljárás nem kezdeményezhető.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Az ellenzék viszonzatlan szerelme

2016. augusztus 18.

Nyár van, az ellenzék most (éppen) nem hasad tovább. Miközben a Fidesz idestova 10 éve vezeti a pártok népszerűségi listáját, az ellenzék támogatottsága tapodtat sem mozdul.

Nem csoda, ha több párt még a jövő évi “előválasztás” előtt kétségbeesetten keres új szavazókat. Most éppen a külföldön élő és dolgozó magyarokba szerelmesedtek bele.

(Magyar üzlet Londonban.)

Hivatalos statisztikák szerint 350 ezer magyar dolgozik az EU országaiban. 2004-es uniós csatlakozásunk után csak néhány ország nyitotta meg munkaerő-piacát az új tagországok előtt, jellemzően a földrajzilag messzebb lévő Anglia, Írország, vagy Spanyolország. Az angolok ezt azóta már megbánták, és közvetetten ez volt a brexit egyik okozója, de ez egy másik történet.

Teljes cikk