betelepítésikvóta” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 47

Kiszelly Zoltán

politológus

Aláírások a betelepítési kvóta ellen és mellett

2015. november 18.

A bevándorlás ügyében az EU-ban továbbra is két álláspont feszül egymásnak: Berlin és Brüsszel a párizsi terrortámadás után csupán ellenőrizhetővé akarja tenni a beáramlást. London, Budapest és a közép-európaiak zárnák a határokat, és ellenzik a kötelező betelepítési kvótát. Most mindkét fél erőt gyűjt: A bevándorlás támogatói továbbra is morális érveket hoznak fel, míg az ellenzők láthatóvá akarják tenni az immáron többségében kritikus lakossági véleményt. Magyarországon az aláírásgyűjtéssel.

A nagy tragédiák megváltoztatják a közhangulatot. 1940-ben Coventry német bombázása elszánttá tette a briteket. A 2001-es New York-i terrortámadás után az amerikaiak már elfogadták a szigorú nemzetbiztonsági szabályokat és a (“terror elleni”) háborút. Idén szeptember elején a tengerbe fulladt szír kisfiú képe rázta meg a világot, és ébresztett — egy időre — részvétet a bevándorlók iránt. Egyáltalán nem mindegy, hogy a média mit sugall.

A párizsi merényletből a bevándorlásbarát nyugati fősodor azt a következtetést vonná le, hogy nem az újkori népvándorlás megállítására, hanem csupán annak “ellenőrizhetővé” tételére és lassítására van szükség. Az új üzenet szerint “a bevándorlók maguk is a Párizsban látott terror elől menekülnek”, ezért érdemben nem kell változtatni a “nyitott kapuk” politikáján. Véletlenül sem akarnak összefüggést látni a tömeges bevándorlás és a növekvő terrorveszély között.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Kvótaharc: Siker, de még nem teljes győzelem

2015. december 03.

Soros György évi egymillió migránst telepítene be az EU-ba, és ez a szám olvasható Berlin, illetve Brüsszel terveiben is. Hivatalosan még mindig humanitárius érveket hoznak fel, ám valójában a recesszióban lévő eurózóna és EU gazdaságának mesterséges élénkítéséről van szó. A neoliberális gazdaságpolitika elveinek megfelelően persze a költségeket most is az adófizetők viselnék, akiket minderről elfelejtettek értesíteni és megkérdezni.

Hogy mennyi múlik egy választáson, azt mi sem mutatja jobban, mint a 160 000 migráns szétosztását célzó, “vészhelyzeti” kvótáról szeptember 22-én tartott szavazás és a minapi csúcstalálkozó közötti különbség. Előbbin az előző lengyel kormány még a kötelező kvóta mellé állt, így akadályozva meg a blokkoló kisebbség létrejöttét, és Merkel kancellár politikájának látványos bukását. Az új lengyel kormány már a magyar álláspontot erősíti, így most hétvégén már csak a bevándorlást támogató 8 ország vezetője tartott külön tanácskozást, ahol évi 500 000 bevándorló szétosztásának lehetőségét vizsgálták.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

A szuverenitás visszavág

2015. december 22.

Az Európai Unió azon az alapelgondoláson nyugszik, hogy a „közös jó” előmozdítása érdekében a tagállamok lemondanak szuverenitásuk egy részéről. De mi van, ha ez a „közös” már nem annyira „jó”, ha a hatáskör-átadást nem is így képzeltük? Visszavehető-e a szuverenitás EU-s túlkapások esetén?

Ha valamilyen szempontból „hasznos” a jelenlegi migrációs válság – amellett persze, hogy a politikailag korrekt tabuk kezdenek megdőlni –, akkor az az, hogy az EU-ban újra előtérbe került a tagállamok szuverenitásának kérdése. Mennyi hatáskört adtunk át, mit tartottunk meg, ki dönti el és hogyan, mi számít hatáskör-túllépésnek egy uniós szerv részéről? Fordítható-e az EU „fegyvere”, a „jogállamiságra” történő hivatkozás az EU ellen?

(Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen menekültügyben.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

2015 – az utolsó békeév?

2016. január 04.

Magyarország tavaly (is) jól teljesített: tartjuk a költségvetési hiányt, a visegrádi országokkal közösen — egyelőre — sikerült elhárítani a permanens betelepítési kvótát és elterelni határainkról a migráció fősodrát. De mi lesz 2016-ban, a várhatóan “utolsó utáni” békeévben???

A nagy konfliktusok olyanok, mint a tornyosuló viharfelhők. Messziről látszódnak, baljós árnyakat vetnek, és sejtjük, hogy nem sok jót hoznak. A mennydörgésnek is előbb csak a vészjósló hangja hallatszik, s csak utána hasítja át a sötétséget egy-egy cikázó villám.

A tavalyi évben rengeteg ilyen nagy konfliktus tornyosult Európa egén, amelyek az ünnepnapok alatt csak háttérbe húzódtak, hogy az új esztendőben ismét visszakerüljenek a vezető hírek közé.

(Fokozott biztonsági készültség Párizsban - katonák járőröznek a Saint Lazare pályaudvaron 2015. december 30-án.)

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Trollok harca

2016. február 19.

A jelenleg is zajló uniós csúcson az érdemi fordulat Törökország távolmaradása miatt mindenképpen elmarad. Valószínű azonban, hogy Jean-Claude Juncker újabb felejthetetlen pillanatokat szerez majd nekünk.

(Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Erdogan, Törökország elnöke.)

Az Európai Bizottság alkoholproblémákkal küzdő különc elnöke Jean-Claude Juncker messze földön híres teátrális gesztusairól, egyedülálló mimikájáról és arról, hogy úgy viselkedik a tagállamok miniszterelnökeivel, ahogy más csak a kocsmában merne. Öt sör után… Nyugodtan nevezhetjük őt az Európai Unió trolljának anélkül is, hogy politikai teljesítményének részletes értékelésébe bocsátkoznánk.

Teljes cikk

Népszavazás

2016. február 24.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Sokatmondó folyamat, hogy néhány év alatt a „mind szorosabb unió” elképzeléstől eljutottunk a mind erősebb nemzetállamok gondolatáig.

(Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatója a Parlament Delegációs termében. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A ma bejelentett kvótanépszavazás belpolitikai következményei többnyire egyértelműek. Az ellenzék előtt két út áll. Amennyiben az ellenzéki pártok a népszavazási kampányban ellentmondanak a kormánynak, és a kötelező betelepítési kvóta támogatására buzdítanak, akkor garantáltan kisebbségbe szorulnak, tovább erodálva támogatottságukat. A másik lehetőség az, hogy kénytelen-kelletlen beállnak a kormány mögé és magukévá teszik a Fidesz kvóta-ellenes álláspontját. Ez azonban azt is jelenti, hogy egy kardinális kérdésben nem tudják megkülönböztetni magukat a kormánypárttól, ami szintén nem egy sikeres ellenzéki stratégia. Az ellenzék számára tehát a népszavazás kérdése veszett ügy.

Teljes cikk

Kóczián Péter

Németország és Európa

2016. március 05.

Németországot az egykori náci rendszer korlátozza abban, hogy őszinte nagyhatalmi politikát folytasson Európában.

Ma sokan élcelődnek azon, hogy Merkel asszony európai megoldásról beszél, arra célozva, ez nem más, mint német követelésre megvalósuló kötelező európai program.

(Angela Merkel német kancellár.)

Teljes cikk

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

A kvóta véget vet a szabad mozgáshoz való jogunknak!

2016. március 11.

A kötelező betelepítési kvóta lényege, hogy a menekültügyi eljárást egy központilag meghatározott uniós tagállam folytatja le. Ezt a központi akaratot pedig nyilvánvalóan csak az uniós tagállamok közötti belső határellenőrzéssel lehet biztosítani. A kvóta tehát Schengen és a mi szabad mozgáshoz való jogunk halálos ítélete is egyben.

(Migránsok verekednek a Görögországot és Macedóniát elválasztó határkerítés görög oldalán, Idomeni közelében lévő sátortáborban.)

A kötelező betelepítési kvóta az európai menekültügyi rendszerre háruló rendkívüli és megnövekedett terhelésre adott uniós válasz kíván lenni. Az elgondolás kiindulópontja, hogy a menekültügyi kérelmek mostani elosztási rendszere (amit Dublin III-nak vagy csak egyszerűen dublini rendszernek hívunk) alkalmatlannak, igazságtalannak és kontraproduktívnak bizonyult a mostani megnövekedett migrációs nyomás kezelésében.

Teljes cikk

Mi kell még?

2016. március 22.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Nicolas Sarkozy volt francia elnök tegnap egy tévéinterjúban azt nyilatkozta: ki kéne már mondani végre, hogy Európában háború van. Ekkor még nem tudhatta, hogy szavait az alig 12 órával később Brüsszelben elkövetett, emberéleteket követelő terrortámadások teszik még kézzelfoghatóbbá.

(A brüsszeli Zaventem repülőtér a robbantások után.)

A reggeli támadásokban nem a halálos áldozatok száma, vagy a merényletek trivialitása a legborzasztóbb, hanem az, hogy a belga fővárosban közel négy hónapja rendkívüli biztonsági készültség van érvényben. A terroristák pedig nem az utcán vagy egy szórakozóhelyen, hanem kiemelt védelem alatt álló helyeken robbantottak. A Zaventem repülőteret szabályosan telepakolták bombákkal. A támadások másik helyszínét, Maelbeek metrómegállót pedig csak néhány perc séta választja el az Európai Bizottság és az Európai Parlament épületeitől. A támadással azt jelezték, hogy ott csapnak le, ahol csak akarnak. 

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Német tervek: Ez vár ránk, és a migránsokra!

2016. április 07.

Kibújt a szög a zsákból: A legújabb berlini és brüsszeli tervek egyértelművé teszik, hogy a migránsokra pusztán olcsó munkaerőként és demográfiai faktorként tekintenek. Szó sincsen már polgárháborús menekültekről, emberségességről és a nemzetközi humanitárius egyezmények betartásáról. Immáron az is kiderült, hogy a bevándorlók integrációjának társadalmi és gazdasági költségét az európaiaknak kell(ene) viselniük, miközben a haszon — a globalizáció szabályai szerint — ismét a multicégeknél csapódik le.

(Pakisztáni migránsok várakoznak a Leszbosz szigeti Moria traznitzóna előtt.) 

Többen feltételezték, hogy a berlini és brüsszeli elitek az Európa peremén feltorlódott migránstömeg egy részének (1,5 millió embernek) a beengedésével 2015-ben “kész tényeket” akartak teremteni. Ahogy Merkel kancellár a ködösítő “újbeszéd” fogalmaival mondta: “Már itt vannak a migránsok, nem tudunk mit tenni!”.

Teljes cikk