balliberálisellenzék” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 64

Kiszelly Zoltán

politológus

Tisztaságcsomaggal az “álprobléma” ellen?

2015. július 14.

A balliberális ellenzék újra a “régi” formáját hozza. Egy valós probléma megoldása helyett a párttöredékek “házi versenyében” leginkább egymás rovására próbálnak pontot szerezni. Realitásérzékük továbbra is nulla: Most éppen az újkori népvándorlás kellős közepén nyitnák még tágabbra Magyarország és az EU kapuit. Még szerencse, hogy nincsenek kormányon!

A szokásos minta érvényesül: A liberális avantgárd már nem lát értelmiségi kihívást egy kérdésben, és az elefántcsonttorony magasabb szférájába költözik. Közben a fővárosi szocialisták lecsapnak az otthagyott témára, és minden “kreatív” tudásukat beleadva próbálnak a balliberális “házi versenyben” pontot szerezni. Ezt látjuk most az illegális határsértők kérdésében is, amikor tisztaságcsomagok osztogatásával oldanák meg azt, amit eddig “álproblémának” tartottak.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Régi nóta

2015. augusztus 03.

Darázsfészekbe nyúl, aki a legújabb civilizációs kihívás, a népvándorlás elején (mert ami ma van, korántsem a kellős közepe még a problémának...) nemzet és baloldal viszonyát feszegeti. Kiérlelt válaszokra nemigen számíthat, legföljebb sommás véleményekre.

Politikusok gyakorolhatják is az utóbbit, Orbán Viktor Tusnádfürdőn pár napja meg is tette ezt, amikor tudatosan leegyszerűsítve kijelentette, hogy a baloldal azért nem szereti a magyarokat, merthogy magyarok. Politikusoknak nincs kötelezettségük pontos definíciókra, árnyalt magyarázatokra, támogató lábjegyzetekre, annál inkább egyetértő tekintetekre. Csakhogy amit a politikai arénában egy politikus csinál, azt egy elemző – elvileg távol a harcmezőtől – lehetőleg ne engedélyezze magának.

Tóth Csaba a Magyar Narancs online felületén „Nemzet és baloldal” címmel a minap jegyez egy írást, melyben elemzőként reflektál Orbán fenti véleményére, s ennek kapcsán a közelmúltból véve a példákat, arra a következtetésre jut, hogy a baloldalnak azért nincs releváns válasza a jobboldal nemzetfelfogására, mert az MSZP szemlélete nem elég liberális.

Mintha ismerősen csengene, ugye? Nem csoda, hiszen meglehetősen régi nóta.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Baloldal bekerítve

2015. november 09.

Valaki mondhatna már valami egyeneset arról, mi is a baloldali megoldás migráció-ügyben. Nem forró értékvallomást, abból teli a padlás, konkrétumot. Ha az a krédó, hogy mindenben az ellenkezőjét kell tenniük annak, mint amit Orbán Viktor csinál, oké, de miben különbözik ez a liberális állásponttól? Netán teljesen egybe esik vele?

Vajon mire gondolhatott Tóbiás József, az MSZP elnöke, amikor a kerítés kapcsán tisztázásra szólította fel párttársát, Hiller Istvánt? Mihez képest kellene tisztáznia magát? Avagy csupán burkolt elnöki felszólítás ez arra, hogy Hiller fejtsen ki végre egy kerítésmentes baloldali koncepciót?

Ha így volna (persze nyilván nincs így), a dolgot csak bonyolítaná, hogy a közkeletű vélekedés Tóbiás elnököt az MSZP balszárnyához, Hillert meg éppenséggel a párton belüli liberális oldalhoz sorolja. Akkor hogy is volna ez? Aki baloldali, kerítésügyben mégis liberális, aki pedig liberális, jobb híján elfogadja, bár utálja a kerítést? 

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Létezik-e már Orbán-rendszer?

2015. december 07.

Minap egy komoly politológus komoly kutatások után arra a komoly eredményre jutott, hogy Orbán Viktor nélkül az Orbán-rendszer nem működne. Ez nem vicc, ez heurisztika, ez politikatudomány.

Mármost persze igaz, hogy a Monarchia Ferenc József nélkül, a Horthy-rendszer Horthy nélkül, Rákosi nélkül a magyar sztálinizmus, a puha diktatúra pedig akkor nem működött volna, ha nem lett volna Kádár, szóval mindez kétségtelen igazság, vitatkozni ezen merő komolytalanság volna.

Inkább az a kérdés, vajon tényleg létezik-e már itt Orbán-rendszer?

Ahogy a vicc mondja: még nem, de igény az volna rá.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Változó idők

2016. február 22.

180 fokos fordulat – a Pedagógus Sztrájkbizottság 25 pontos követeléscsomagja.

A pedagógustüntetések kapcsán sokan megírták már, hogy a háttérben tevékenykedő szervezők és a pirosló arcú szónokok között javában előfordulnak a balliberális ellenzékhez ilyen-olyan módon kötődő figurák. Már itt is írtunk arról, hogy a jelek szerint a tüntetések szervezőinek a legkevésbé sem célja a szakmai párbeszéd. Ha pedig összevetjük a pedagógus szakszervezetek korábbi követeléseit és akcióit a mostaniakkal, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy mennyire politikai indíttatású az egész tüntetéssorozat.

(Pedagógustüntetés a Kossuth téren.)

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Ügyeletes rettegők

2016. március 12.

Szerda délután a magyar kormány migrációs válsághelyzetet hirdetett az ország egész területére. Az ügyeletes rettegők fel is tették a régi lemezt: „Aggódunk!”

Pintér Sándor belügyminiszter a döntést azzal indokolta, hogy a balkáni-útvonal lezárása miatt feltorlódott – jelenleg körülbelül 15 ezer főt kitevő – embertömeg mozgása bármikor kiszámíthatatlanná válhat, ezért megelőző lépéseket kell tenni a határok biztosítása érdekében.

(Migránsok ostromolják a görög-macedón határon épült biztonsági kerítést.)

Teljes cikk

A Pukli Párt

2016. március 16.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Mit kíván a magyar nemzet? Igen, kitalálták: egy újabb balliberális pártot.

(Pukli István a március 15-i tüntetésen.)

A március 15-i tanártüntetés szervezői két dolgot szeretnének elhitetni a világgal. Egyrészt azt bizonygatják, hogy szigorúan szakmai célokért küzdenek, a pártpolitika távol áll tőlük. Másrészt pedig azt a látszatot próbálják kelteni, hogy támogatottságuk napról napra növekszik, szinte az egész ország mögöttük áll. Jól hangzó állítások, a kár csak az, hogy egyik sem igaz.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Szalmaszálakból kötelet fonni?

2016. március 21.

Élénkülget az élet az MSZP-ben, pártelnököt keresnek a szocialisták, mintha a problémák megoldása az elnökcserén múlna.

Tóbiás József kihívóit kizárólag a nevük különbözteti meg egymástól, politológus legyen a talpán, aki markáns különbségeket fedez fel Molnár Gyula, Harangozó Tamás és Szanyi Tibor között, már ami a bennük rejlő Messiás-potenciált illeti.

(Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője.) 

Igaz, Szanyi Tibor „tökös” balfordulatot hirdet, de hát nem ezt ígéri – visszafogottabb jelzőket használva – megválasztása óta Tóbiás is?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Pukli, az űrhajós

2016. március 24.

Milla, “bohócforradalom”, “Százezren az internetadó ellen”, “60 ezren a MAGÁN nyugdíjukért”, “Rendszerbontó népszavazás” – emlékszik még valaki ezekre a komoly elánnal induló, egy-egy eseményen akár nagy tömeget is megmozgató “civil” mozgalmakra? Ha azt hittük, kétszer, vagy többször nem lehet ugyanabba a folyóba lépni, akkor tévedtünk. Vajon a “tanárlázadás” is elődjei sorsára fog jutni? A nagy indulótömeg idővel lemorzsolódik, és marad egy-két politikai űrhajós, akik az ellenzéki univerzumban állnak pályára.

(Pukli István a Teleki Blanka Gimnázium kapujában.)

Többen látnak hasonlóságot a mostani és a korábbi kormánybuktatónak induló, tiltakozó mozgalmak között. Kézenfekvő kifutás a politikai párttá válás, ám meg nem értett géniuszból ellenzéki politikai pártocskából jelenleg túlkínálat van. Legjobb példa erre Kónya Péter sokadik szervezete, az SZKP, a “Szolidaritás a Köztársaságért Párt”.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Vasárnap után

2016. április 11.

Nem is az lesz az érdekes a kormány mai bejelentése után, hogy mi fog történni, hanem hogy milyen módon fog reagálni a szövetséges értelmiség a történtekre. Akadnak sejtések.

(Kép forrása: itt.

Mindezidáig ugyanis az értelmiség jellemzően ellenezte a népszavazást: 2008, szociális, populista stb. Ebből kirajzolódott egyfajta demokrácia-kép. E kép alapján az értelmiség alapvetően irtózik a nép közvetlen akaratnyilvánításától, főleg a népszavazástól. A népszavazás korlátozandó intézmény volt a haladó értelmiség felfogásában, hiszen az lebontja a fékeket és ellensúlyokat, az alkotmányosságot, a parlamentarizmust, miegymást. Futószalagon érkeztek az obligát Tocqueville-és Acton-idézetek (mindig ugyanazok).

Teljes cikk