angelamerkel” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 14

Mráz Ágoston

politikai elemző, a Nézőpont Intézet vezetője

Good Friend és Guter Freund

2014. december 03.

Ahhoz, hogy egy állam Magyarország politikai és gazdasági szövetségese legyen, nem szükséges, hogy nagykövetét "Jóbarátnak" hívják. Elég az is, ha maga az ország barátként viselkedik.

A magyar külpolitika az új hidegháborúban a német külpolitikát tekinti viszonyítási pontnak – a magyar miniszterelnök ezzel a kijelentésével meglepte a hazai ellenzéket. Mások viszont eddig is tudták: Németország eddig is szoros és jó szövetségese volt Magyarországnak. A szövetség történelmi, kulturális, gazdasági és politikai szinteken, sőt, személyes családfákon is tetten érhető. Kevesen tudják, hogy a német és a magyar törvényhozás épületén is egy-egy emléktábla hirdeti a két nép örök barátságát. A ritka szimbolikus gesztus az egykori, idén 25 éves határnyitásnak köszönhető, de nemcsak egyszeri alkalomnak szól. Valójában a két ország réges-régen és ezer szállal kötődik egymáshoz.

Teljes cikk

Mráz Ágoston

politikai elemző, a Nézőpont Intézet vezetője

Európai dilemma

2015. január 15.

A bevándorlás kérdésének újragondolása nem magyar specifikum, hanem európai feladat.

Az európai baloldal válasza kudarcba fulladt, a multikulturalizmus halott. Az európai jobboldalon belül vita folyik, amelybe nem most jelentkezett be a magyar miniszterelnök. Sajnos egyelőre csak a szélsőségeseknek van világos és veszélyesen csábító válasza.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Miről tárgyal Merkel Budapesten?

2015. január 28.

Európa legbefolyásosabb asszonya látogat Budapestre, így mindenki a munkalátogatás témáit latolgatja. Mi is.

A keretet a határnyitás 25. és a magyarországi Holokauszt 70. évfordulójának megemlékezései adják, ám jócskán akad aktuális téma is.

Teljes cikk

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Német-magyar gazdasági kapcsolatokról Merkel látogatása kapcsán

2015. február 02.

A Holdról szemlélve Magyarország egy nagy összeszerelő üzem, míg Németország a Rózsadomb.

Már-már elcsépelt tény, hogy Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország. Szinte döbbenetes, de exportunknak és importunknak is közel negyedét Németországgal bonyolítjuk. Bár annak tükrében nem meglepő, hogy a legnagyobb külföldi tőkebefektetők is németek Magyarországon, az összes külföldi működő tőke harmada Németországból érkezett a 90-es évek elejétől egészen napjainkig. Áttételesen tehát Németországon, a német cégeken keresztül kereskedünk a világgal.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

„Oroszbarátok” Budapesten

2015. február 02.

A Merkel-látogatás (geo)politikai szemmel.

Nem tudni még, mi kerül szóba a mai budapesti magyar-német csúcstalálkozón, ám hagymázos ellenzéki lázálom azt várni, hogy a német kancellár-asszony ridiküljében ott lesz az „oroszbarát” Orbán Viktornak szánt selyemzsinór. Az atlantista Németországot nemzeti és európai érdekei sok-sok szállal kötik Oroszországhoz, miért lenne hát ésszerű egy olyan politikust támadnia, aki külpolitikájában a maga módján ugyancsak támogatója a perspektivikus német-orosz, illetve európai-orosz gazdasági kapcsolatoknak?

Teljes cikk

Liberális hiszti 2.

2015. február 03.

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A Merkel-látogatás.

Életbe vágóan fontos kérdés, hogy szabad-e kezet csókolni Angela Merkelnek. Rettentően fontos hír az is, hogy mit skandált a néhány száz kormányellenes tüntető a Baross utcában. Nem beszélve arról, hogy mennyit és hogyan mosolygott a kancellár asszony a sajtótájékoztató alatt.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Miért jelen a múlt?

2015. március 24.

A történelem, a múlt felhasználása a politikai eszköztár része ugyan, de valódi megoldásokat hiába várunk tőle.

Véletlenül sem a tiszteletre méltó hagyományokra, kizárólag a múlt aktuálpolitikai használati értékére gondolok. Hiszen törvényszerű szinte, hogy a jelen problémáival sikertelenül küszködő hatalmon lévő, avagy ellenzéki politikusok időről időre a múlt felhánytorgatásával leplezik, netán magyarázzák kudarcaikat. Bezzeg, ha ez meg ez lett volna, minden másképpen alakul! Például ha annak idején, már az elején nyilvános egy, ától zéig terjedő ügynöknévsor, talán az SZDSZ politikai üszkösödése sem következik be, vagy ha a rendszerváltás után a komcsikat sorra szigorúan előveszik (de egytől egyig ám!), ma már virágoznék Magyarország, hej, micsoda tejjel-mézzel folyó Kánaán lenne itt!

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Görög tovább

2015. július 06.

A cikk írásának pillanatakor még nem volt ismert a görög népszavazás eredménye.

Mindenki tudja, a görög adósság fillérre visszafizethetetlen, tudja ezt Juncker, Dijsselbloem és Frau Merkel is. Alexis Tsipras tehát nem kekeckedett Európa úgymond „nagyágyúival” (szent ég!, milyenek lehetnek a kicsik?!), csupán erre a nyilvánvaló tudásra is apellálva, alkudozott velük. De közös tudás ide vagy oda, egyáltalán nem mindegy, ki-kivel alkuszik. Mert nem csupán a pénz itt a tét, hanem, hogy ki mire mutat majd ezzel példát. Szembeszegülhet-e büntetlenül az új baloldal Európa „nagyágyúival”, avagy az európai társadalmakat mosolytalanul szorongató Frau Merkel kezében marad-e a fakanál?

Teljes cikk


Kiszelly Zoltán

politológus

Olasz meló: Délre csúszik az EU központja?

2016. augusztus 01.

A britek még be sem adták kilépési kérelmüket, máris elindult a tülekedés az EU “harmadik” hatalmának helyéért. Lengyelország a V4-ek vezetőjeként politikai, míg Olaszország (egy Róma - Párizs tengely mentén) politikai és gazdasági alapon nevez be a versenybe. A baj ott van, hogy Olaszország bankrendszere infarktus közeli állapotban van, ezért Itália politikailag is nagyon kiszolgáltatott.

(Angela Merkel, Francois Hollande és Matteo Renzi.)

Matteo Renzi olasz miniszterelnök jó baloldaliként mindent bevet, hogy a mások pénzéből biztosítsa saját hatalmát. Előbb botot tesz a küllők közé, majd némi politikai csereüzletért nem blokkol tovább.

2015 végén Renzi Angela Merkel Achilles-sarkát támadta. Az akkor még csak körvonalazódó toloncegyezmény kapcsán sokallta a törököknek az EU által fizetendő 3 milliárd eurót. Ráadásul az Oroszország elleni gazdasági szankciók kapcsán is “őszinte vitát” kezdeményezett a szankciók értelméről és hasznáról.

Teljes cikk