alkotmánybíróság” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

Ki cselez ki kit?

2015. március 04.

A kétharmad elvesztését kicselezni nem lehet, az új helyzetben nagyobb figyelem hárul a politikai háttéralkukra és hosszabb távon az alkotmánybírákra is.

Nem gondoltam, hogy erről a témáról kellene írni. A politika a veszprémi választásokat és a kétharmad elvesztését követően mégis úgy alakul, hogy a választott téma a következő néhány hétben bizonyosan – de lehet, hogy hosszabb távon is – meg fogja határozni a magyar közbeszédet.

Történt ugyanis, hogy a kormánypártok elvesztették kétharmados többségüket a parlamentben. Többen próbálták bemutatni, illetve növelni vagy kisebbíteni ennek jelentőségét, de eddig szerintem nem nagyon sikerült megragadni ennek a közjogi szempontból is jelentőséggel bíró új fejleménynek a lényeget.

Teljes cikk

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

A puccsista jogvédő vajon mi?

2015. március 18.

Elképzelhető-e máshol, hogy komoly jogvédő szervezetek vezetői az alkotmányos rend forradalmi úton történő megdöntésére buzdítanak? Szerintem nem.

Elképzelem, ahogy brit civil szervezetek a Lordok Házának szétkergetéséről értekeznek alapjogvédő jelentésükben. Valahogy nincs előttem a kép.

Történt ugyanis, hogy három jogvédő szervezet közös elemzést adott ki az Alkotmánybíróság működéséről. Ebben a 2010 után megválasztott alkotmánybírák ítélkezési tevékenységét vizsgálták, és a kormánypárti szavazatokkal megválasztott testületi tagok többségbe kerülése előtti és utáni döntéseket elemezve arra a megállapításra jutottak, hogy az Alkotmánybíróság jóval nagyobb arányban hoz a kormányzatnak tetsző döntéseket, mint korábban. Az elemzés itt olvasható.

Teljes cikk

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

Mire jó egy halálbüntetés-vita?

2015. május 07.

Egy döntésnek következményei vannak. Nem másért, hanem kizárólag ennek tudatosításáért lehet érdemes a közéletben vitázni a halálbüntetésről.

Minden döntésnek megvan a maga következménye. Alapvető, közhelyszerű igazság. Olyan, amelyet egy parlamentáris demokrácia útjára 25 éve lépett országban, a korábbi politikai rendszer ellentétes tapasztalatai és működési logikája szerint felnőtt generációknak mindig figyelembe kell venniük, illetve újra és újra meg kell tanulniuk.

Én úgy látom, hogy a halálbüntetésről szóló közéleti vitának egyetlen, de kétségtelenül jelentős hozadéka lehet ennek a „tudásnak” az elsajátítása.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Egy alkotmány, mely nem sejtet, hanem állít

2016. április 28.

Hogy volt-e alkotmányozási kényszer 2011-ben? Nem. Volt-e történelmi lehetőség az alkotmányozásra? Igen, volt. Igen, lehetőség volt egy értékközpontú, más gazdaság- és emberképpel dolgozó alkotmány létrehozására. És az alkotmányozó hatalom élt is ezzel.

(Az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából kibocsátott bélyeg.)

Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy volt-e leküzdhetetlen „alkotmányozási kényszer” Magyarországon 2010-11-ben, azt felelhetjük, hogy nem, valóban nem volt. Az ország – ahogy 1989-1990-től 22 éven át – úgy-ahogy ellavírozgatott volna a korábbi, ideiglenes Alkotmánnyal is. Ha viszont azt nézzük, hogy jóformán valamennyi, rendszerváltás utáni kabinet és parlamenti többség szeretett volna egy teljesen új alkotmányt kodifikálni, azt láthatjuk, hogy a Nagy Lehetőséget mindenki kereste – csak a szükséges többség híján nem találta. A 2010-es választások eredménye azonban magával hozta a Nagy Lehetőség beteljesítését. Alkotmányozáshoz ugyanis 1990 óta egy, csak egy dolog szükségeltetik Magyarországon: az összes országgyűlési képviselő kétharmada.

Teljes cikk