alaptörvény” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 7

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

Feltétel nélküli alapjövedelem: miért kell egy ilyen abszurditást már megint előhozni?!

2015. április 02.

A feltétel nélküli alapjövedelem ellene mond az Alaptörvény szellemiségének. Ennél már csak egy dolog lenne jobb: ha a normaszöveg explicit is tiltaná a bevezetését!

A feltétel nélküli, mindenki számára egyenlő mértékben járó alapjövedelem kérdése évtizedek óta része a különböző nyugati országok utópisztikus társadalompolitikai vitáinak. Szerencsére mindezidáig Magyarországon a kommunista utópia gyakorlati megvalósulásának keserű tapasztalatai elegendő elrettentő erővel bírtak ahhoz, hogy a magyar közbeszédnek nem vált részévé ez kérdéskör. Ahogyan azonban várható volt, a gazdasági válság által keltett hullámok alkalmasnak bizonyultak arra, hogy néhányan jól meglovagolják ezt a régóta ismert, szélesebb körben soha meg nem valósult idealisztikus elképzelést.

Lélektanilag a feltétel nélküli alapjövedelemmel pontosan ugyanaz a probléma, mint a szocializmussal. Támogatói is ugyanarra építenek. Az egyenlőség és igazságosság mindannyiunk szíve által oly kedves ideájára. A probléma ott kezdődik, hogy az idea megvalósíthatatlan, illetve a megvalósítás érdekében kifejtett intézkedések olyan torzulásokhoz vezetnek, amelyek az abban élő nemzetek gazdaságát tönkreteszik és a normális társadalmat működtető szöveteket darabokba szakítják.

Teljes cikk

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

4 éves az Alaptörvény. Hány éves az új magyar állam?

2015. április 24.

Meg kell értenünk, hogy az új alkotmányos berendezkedés legitimitása nem az alkotmányjogi kérdéseken, hanem a megerősített államiság sikerén fog múlni.

4 éve, 2011. április 25-én hirdettük ki Magyarország új alkotmányát, az Alaptörvényt. Az évfordulót nagyszabású nemzetközi alkotmányjogi konferenciával ünnepli az Igazságügyi Minisztérium és az Országgyűlés.

Mindannyian tudjuk, és azok, akik alapesetben kevésbé érdeklődnek az alkotmányjogi kérdések iránt, bizonyosan kevéssé aktív érdeklődéssel hallgatták és hallgatják az Alaptörvénnyel kapcsolatos vitákat. Ennek ellenére a 4 éves évforduló és a Párbeszéd és identitás című konferencia annyit mindenképpen megkövetel, hogy latolgassuk az új alkotmányos berendezkedés és annak alapdokumentuma jövőjét. Hogyan is áll tehát az új alkotmány legitimitása, másképpen mondva: igazolása? Mennyire elfogadott, mennyire bejáratott?

Teljes cikk

Törcsi Péter

kutatási igazgató, Alapjogokért Központ

Határtalan házasság?

2015. július 23.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a minap azt fogalmazta meg célként, hogy minden EU-s tagállamban meg kellene valósulnia az azonos neműek házasságának.

Az alelnök szándéka a homoszexuális házasság generális bevezetésén túl kiterjedt arra is, hogy ha egy azonos nemű pár olyan tagállamban házasodik össze, ahol erre van lehetőség, akkor ez a házasság legyen érvényes az összes tagállamban – még ott is, ahol ennek nem adottak a jogszabályi feltételei. Timmermans nem véletlenül fogalmazta meg ebbéli szándékát, hiszen az elmúlt hetek, hónapok egyik kiemelt témájává vált a homoszexuálisok házasságának lehetősége az ír népszavazás, majd az amerikai Legfelső Bíróság döntése nyomán. A kijelentéssel nagyjából egy időben került sor Európa-szerte az LMBTQ Pride menetekre, így a budapestire is. Ugyanakkor minimum véleményes egy magas rangú EU-s döntéshozónak olyan kijelentést tennie, amely számos tagállamot – nem csak jogi, de morális szempontból is – érzékenyen érinthet.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Migrációs válság megoldva

2015. szeptember 30.

Arabra fordítják a német Alaptörvény első húsz cikkét.

Úgy tűnik, végül Németország is arra a következtetésre jutott, mint a magyar kormány: a migránsoknak be kell tartaniuk az őket fogadó ország törvényeit. Így értelmezhető legalábbis a német Szociáldemokraták minapi bejelentése, hogy a német Alaptörvény bizonyos részeinek arab nyelvre történő lefordítását kezdeményezik. A szövegeket a menekültszállók lakói között fogják szétosztani.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Terror. Veszély. Helyzet.

2016. január 31.

Magyarország az elmúlt hónapokban a migránsválság kezelésére a leghatékonyabb intézkedéseket vezette be, melyeket elfogadásuk pillanatában hevesen kritizáltak – majd utóbb azok szükségszerűségét kénytelen-kelletlen beismerték. Most itt az „új hallatlanság”: a terrorveszélyhelyzet Alaptörvénybe foglalása.

(Golyónyomok a párizsi terrortámadás egyik helyszínén.)

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Egy alkotmány, mely nem sejtet, hanem állít

2016. április 28.

Hogy volt-e alkotmányozási kényszer 2011-ben? Nem. Volt-e történelmi lehetőség az alkotmányozásra? Igen, volt. Igen, lehetőség volt egy értékközpontú, más gazdaság- és emberképpel dolgozó alkotmány létrehozására. És az alkotmányozó hatalom élt is ezzel.

(Az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából kibocsátott bélyeg.)

Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy volt-e leküzdhetetlen „alkotmányozási kényszer” Magyarországon 2010-11-ben, azt felelhetjük, hogy nem, valóban nem volt. Az ország – ahogy 1989-1990-től 22 éven át – úgy-ahogy ellavírozgatott volna a korábbi, ideiglenes Alkotmánnyal is. Ha viszont azt nézzük, hogy jóformán valamennyi, rendszerváltás utáni kabinet és parlamenti többség szeretett volna egy teljesen új alkotmányt kodifikálni, azt láthatjuk, hogy a Nagy Lehetőséget mindenki kereste – csak a szükséges többség híján nem találta. A 2010-es választások eredménye azonban magával hozta a Nagy Lehetőség beteljesítését. Alkotmányozáshoz ugyanis 1990 óta egy, csak egy dolog szükségeltetik Magyarországon: az összes országgyűlési képviselő kétharmada.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Emberi jogi fundi, az vajon mi?

2016. június 17.

Az ember azt hinné, hogy eleget derpegett már az emberi jogi fundamentalizmus vadhajtásain – aztán jön Friderikusz Sándor meg egy csomó más dolog, és rájön: ezek továbbra is itt vannak köztünk, mint Ön vagy én.

A mértékadó, gondolkodó értelmiség legújabb aggodalmaskodása az Alaptörvénybe iktatott terrorveszély-helyzet kapcsán bomlik ki újra a szemünk láttára. Friderikusz Sándor a szerénytelenül magáról elnevezett műsorában – tudják, ez az, amiről Vásárhelyi Mária azt hitte, hogy a Fidesz szüntette meg, majd kiderült, hogy a nézők – például azt fejtegette, hogy ennek az egész módosításnak az az alapelve: „a hatalom korlátlan felhatalmazást kap olyan valamire, aminek a súlyosságát ő maga ítéli meg”. Ezek miatt Friderikusz úgy érzi, hogy „olyan csapdába kerül, ami az elemi szabadságjogaitól fosztja meg és ami ellen nincs védekezés”.

(Zavargás a Horgos-Röszke határátkelőnél 2015 őszén.) 

Teljes cikk