ünnep” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Máthé Zsuzsa

történész

A politika legszebb arca

2016. november 28.

Advent időszakában aktívan politizálunk: kinyílik magánéletünk sokszor hét lakattal őrzött kapuja.

Tegnap volt advent első vasárnapja, az év azon várakozásteljes időszakának kezdőnapja, mikor emberi kapcsolataink kinyílnak, mikor fogékonyságunk a legnemesebb értelemben vett közélet iránt minden más időszakénál erőteljesebb. Nem a hírportálok iránti érdeklődés megnövekedésére gondolok, hanem a virtuális közösségi terekkel szemben valódi emberi közösségeink előtérbe kerülésére. Fontos életjeleket ad ez az időszak emberségünkről egy elmagányosodott (vagy azzal vádolt) világban.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Karácsonyi elmélkedés

2018. december 24.

„Ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat.” /A delphoi jósnő válasza/

Számomra, akinek most valami szívhez szólót kéne írnia a karácsonyi ünnepekről, egyre inkább valamiféle veszteségérzés kapcsolódik ehhez az ünnephez. Gondolom sokan vagyunk így. Nem csak az ad némi keserűséget az ünnephez, hogy családunk, gyerekeink szerte-szét szóródtak a nagyvilágban és az ünnepi együttlét – ha van egyáltalán – sokszor mintha idegenekkel tellene, akiket már nem is ismerünk, hanem azért is, mert észreveszem, hogy én sem tudom teljesen kivonni magam a fogyasztói-karácsony hatása alól. Beszerzés, beszerzés, beszerzés.

Sokan vélik úgy, hogy ez is csak egy ünnepnap a többi között, és elképedve olvasom, hogy a wellness szállodák telt házzal működnek, az emberek elutaznak, hogy önfeledt pancsolással és bulizással ünnepeljék a... nem tudják mit. Talán magukat, gondolom. Egyszerűen nem szeretnek otthon lenni. Unják. A görcsös unalom lengi be a világ „boldogabbik”, gazdag részét, mely unalmat csak a végtelen szórakozás oldja, úgy-ahogy.

Megint mások abban lelik örömüket, hogy gyalázzák az ünnepet obszcén szavakat kiáltozva, hogy felhívják magukra a figyelmet. A lelkükben fészkelő hiány, a semmi teszi ezt velük. Hippói Szent Ágoston – a ma ismert kereszténység atyja – azt tanította, hogy miután Isten a semmiből teremtette az embert, maradt a lelkükben egy kis rész ebből a semmiből és ez lett a gonosz magva. Érzik ők, hogy valamiképpen hiányosak, ezért kimaradnak, düh önti el őket és mások örömét is el akarják venni, ha már nekik nem jutott. Ugyanez a düh akadályozza meg, hogy felismerjék: először magukkal, a lelkükkel, kéne megbékélni, hogy másokkal is békességbe legyenek.

Molinó a december 21-i tüntetésen.

Teljes cikk