betelepítésikvóta” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 50

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Kisokos a kis okosoknak

2016. szeptember 24.

Az arra ingerenciát érző „civilek” egy szociálisan éretlen tinédzser módjára kitalálták mostanság, hogy jól nekimennek az október 2-ai népszavazásnak – bemutatva, hogy az mennyire értelmetlen. De nem úgy van az! Ez a kisokos nekik készült.

Vannak olyan „civilek”, akik szeretnék „érvénytelenné” tenni a referendumot. Vannak olyan „civilek” is, akik „tájékoztató kampányt” folytatnak annak értelmetlenségéről. Sőt, vannak olyan „civilek”, akik megpróbálják megmagyarázni, hogy jogilag miért abszurd már maga a népszavazási kérdésfelvetés is. A szándék nyilvánvaló: el kell bagatellizálni a kérdést – „szakmailag”, persze. Felvetéseikben azonban gyanúsan sok a közös – butaság.  Ezért ez a kisokos nekik készült.

Teljes cikk

Brüsszelben nem értik

2016. október 04.

Lánczi Tamás

politológus

A brüsszeli elit hosszú ideje építgeti párhuzamos valóságát, amelyben minden őket igazolja, és amelyben mindenki velük ért egyet. Ebből a képzelt világból szólt most ki Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke.

Schulz szerint a kvótareferendum „kudarcba fulladt”, amiért hálás a magyar szavazóknak. Véleménye szerint ugyanis a magyarok túlnyomó többsége „végül is” a betelepítési kvóta mellett szavazott azzal, hogy távol maradt a népszavazástól.

(Martin Schulz és Jean-Claude Juncker.)

Nem tudjuk, Martin Schulz melyik műsort nézte, de egészen biztosan nem azt, ami 2016. október 2-án Magyarországon ment.

Teljes cikk

Máthé Zsuzsa

történész

Pos(z)t festa

2016. október 05.

…akinek volt iksze, ne vegye magára!

Pest megyei kis falu állomása, 2016. október 3. Néhány órával vagyunk a népszavazás után, melyen arról lehetett véleményt mondanunk, „akarjuk-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő betelepítését?”. Akik elmentek (húzzuk alá, nem kevesen!), egyértelmű választ adtak egy józan ésszel másképp nehezen megválaszolható kérdésre: nem.

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk

Identitásválságban a Jobbik

2016. október 19.

Lánczi Tamás

politológus

A szélsőjobboldali párt mára elveszítette legfontosabb témáit és legmarkánsabb pozícióit, most pedig saját szavazói ellen fordul a betelepítési kvóta kapcsán.

(Kép forrása: itt.)

A Jobbik hosszú ideje küzd a kihívással, hogy megteremtse és megtartsa helyét a politikai palettán. Egyrészt, a párton belüli feszültségnek hosszú ideje vannak félreérthetetlen jelei, egyre gyakoribbak a nyilvánosság előtt zajló, személyeskedő viták. Másrészt, az ellenzékben töltött évek során a Jobbik elveszítette legfontosabb témáit, és egyre inkább úgy tűnik, identitását is.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Az MSZP bemutatja: Rolex-Laci után itt van Kvóta-Gyula

2017. június 09.

A hazai progresszió szebb napokat látott vezető erejét csapás csapás után éri. Előbb az új reménység eltitkolt, majd bevallott Rolex-órája és luxusnyaralásain készült fotók sora tompította a “Fizessenek a gazdagok!” szociális demagógiáját. Mintha mindez nem lenne elég, a pártelnök újból hitet tett a kötelező betelepítési kvóta mellett. Így nehéz lesz győzni!

Brüsszeli kvóta. Nem mazsolázna.

Szegény embert még az ág is húzza! – Most éppen az MSZP-n a sor. Nem elég nekik, hogy Botka László tavaly decemberi bejelentkezése óta érdemben nem nőtt a támogatottságuk és a “Bitó-szalon” logikáját követő népfrontosodási javaslatokat kell hárítaniuk, most még a pártelnök Molnár Gyula magára húzta a migránssimogató álláspontot.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Csendes ima

2017. július 03.

Angela Merkel eleve átgondolatlan – mert főleg a német belhatalmi szempontokra figyelő – befogadás-politikája ma leginkább Olaszországot sújtja.

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa már-már tragédiától tart. Itália hosszú tengerpartja gyakorlatilag egyetlen szélesre tárt ajtó, mondhatni az embercsempészet paradicsoma, persze csakis és kizárólag a csempészek számára. Nekik az a lényeg, hogy aki valahol Észak-Afrikában lélekvesztőre száll, előtte leperkálja a viteldíjat. Hogy aztán mi történik vele – tengerbe fullad-e, avagy „célba” ér -, az már nem annyira érdekli őket. A halott pénze ugyanannyit kóstál, mint az élőé, a biznisz, az biznisz, a többi legyen Európa dolga.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Az új veszedelemről

2017. november 18.

Egy állam szuverenitására ma már nem csak más államok vagy nemzetközi szervezetek, de eszmék és éppenséggel az azok bűvkörében élő „nem kormányzati szervezetek” is veszélyt jelentenek.

Frappáns felvetéssel állt elő a Lengyelország ellen jogállamiság-eljárást kezdeményező, majd a migránsok kötelező szétosztását megszavazó Európai Parlament ülésének előestéjén Nigel Farage. A brit politika „fenegyereke” – rendkívül tehetséges szónok, aki a Brexit „elérésével” értelmetlenné tette egyébként pártja létét – EP-s kollégáinak írt levelében kezdeményezte, hogy azok valljanak színt a Soros-féle alapítványi hálózathoz való viszonyukról, és hogy a kapcsolati háló felderítésére a parlament állítson fel egy különbizottságot.

Bár a használt tónus és az őszinteség az eurokrácia brüsszeli madárnyelvéhez szokott füleknek talán túl keresetlen, a UKIP-es politikus nyilván releváns témát vetett fel, méghozzá igenis megfelelő nyelvezettel. Farage ugyanis nem is annyira Sorosról, mint inkább a nyílt társadalom eszméjéről elnevezett alapítványi hálózatról beszélt. És bár napjainkban Soros György neve fémjelzi ezt a kripliséggel vegyes ellen-utópiára emlékeztető ideológiát, – ahogy az angol mondja – „van egy pontja” Farage-nak. Ugyanis nemzetközi spekulánsok ide vagy oda, Soros Györgynél sokkal veszélyesebb a nyílt társadalom eszmerendszere maga. Soros pályafutása ugyanis a biológia törvényszerűségei okán egyszer véget fog érni, a nyílt társadalom eszméje azonban itt marad közöttünk. És azon szervezeti infrastruktúra és hálózat is, mely osztja e szellemiséget: mint amilyenek a különböző,  a demokráciát, médiaszabadságot, jogállamiságot méricskélő szervezetek (tudják, a „nagy tekintélyű” Human Rights Watch, Human Rights First, Freedom House), és honi „jogvédő kistestvéreik”, az Amnesty, a Helsinki vagy a TASZ.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Dogma

2017. november 24.

Lassan tényleg abszurd drámára hajaz mindaz, ami az Unióban zajlik éppen. Sokszor teljesen olyan, mintha az EU vezetői direkt az ellenkezőjét tennék annak, ami célravezető lehetne. Hol van ebben a logika?

Vitathatatlan, hogy jelenleg az EU fennállásának legnagyobb vállságát éljük. Pontosabban inkább válságait, hiszen a probléma éppen abból adódik, hogy az Unió szinte minden területen egyszerre küzd olyan problémákkal, amelyek önmagukban is megingathatnák a közösséget. Néhány példa az említés szintjén: brexit; háború a szomszédban; repedések  szakadékok az eurózónában (Görögország, olasz államadósság, francia gazdaság stagnálása); migrációs válság stb. A sort nyilván lehetne még folytatni, de a lényeg így is egyértelmű: alapvető reformokra lenne szükség. El kellene végre dönteni, hogy milyen irányba induljon el az Unió, mert hogy a mostani keretek fenntarthatatlanok, az biztos. Ilyen döntés azonban nem születhet meg a mindenkori német kancellár nélkül. "Minden németek anyját" jelenleg viszont a kormányalakítás köti le, nincs ideje (és felhatalmazása sem igazán), hogy az EU-val foglalkozzon.

Teljes cikk

Magyar diadal – francia zűrzavar

2018. június 29.

Lánczi Tamás

politológus

Tegnap a magyar külpolitika három évnyi küzdelem után sikert aratott. Hogy mekkora ez a siker, azt sokféleképpen értékelhetjük. Sok szó esett például arról, hogy Merkel véglegesen zsákutcába manőverezte magát, de érdemes vetni egy pillantást Franciaországra is.

Nem túlzás azt állítani, hogy a nagy múltú, komoly diplomáciai hagyományokkal rendelkező állam elnöke – aki mindeddig a kötelező betelepítési kvóta egyik legharcosabb támogatója volt – komplett hülyét csinált magából az elmúlt napokban.

1. A hét elején hat uniós tagállam, köztük Franciaország, önhatalmúlag úgy döntöttek, hogy befogadják a Máltánál veszteglő „civil” hajóra (Lifeline) felvett migránsokat. Úgy tűnik tehát, hogy Franciaország támogatja a „mediterrán taxit”, az afrikai partokról begyűjtött migránsok befogadását. Ha azonban az önkéntes befogadás működik, akkor miért van szükség egyáltalán kötelező kvótára?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Blokádtörő hajókkal érkezik az “ideiglenes” migránskvóta

2019. július 11.

Talán nem csak nekem volt gyanús a blokádtörő migránshajók kapitányai — különösen Carola Rackete — körüli hírverés a mainstream médiában. Az érzelemdús képekkel habosított felvezetés után Berlin és Brüsszel most “ideiglenes” kvótát akar bevezetni az illegális migránsok szétosztására. Mi, magyarok tudjuk, hogy az “ideiglenesség” akár 40 évig is eltarthat.

Ne legyenek kétségeink! Berlin és Brüsszel nem adta fel a kötelező betelepítés tervét, ők –minden eddigi tapasztalat és lakossági / szavazói ellenállás dacára – továbbra is így akarják a nyugdíjba vonuló és hiányzó munkaerőt pótolni. Ez csak persze csak papíron működik.

Az újkori népvándorlás 2015-ös tetőzése óta eltelt négy évben a Németországba érkező migránsoknak ugyanis még mindig csak harmada állt munkába. Az alkalmazásban álló migránsok kétharmada ráadásul — nyelvismeret és megfelelő szaktudás híján — atipikus foglalkoztatott, vagyis minimálbérért dolgozik.

Nagy botrány = sok mikroadomány.

Teljes cikk