beszéd” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 10

Köszöntés

2014. november 19.

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

Az emberek beszélő teremtmények. Beszéd révén közösségeket hoznak létre. Amikor valaki beszél, annak módjával meghatározza a közösség, és így saját létezésének minőségét is. Amikor a politikáról beszélünk, megszólalásainkkal önkéntelenül is alakítjuk közösségünk kultúráját, játékszabályait.

Közéletünk olyan lesz, amilyenné a szavainkkal tesszük. Aki cinikusan, lekicsinylően, a kívülállók fölényességével beszél, az hamarosan egy céltalan, kicsinyes világban találja magát.

Amikor elhatároztam, hogy ezt a blogot útjára indítom, voltaképp az volt a szándékom, hogy bebizonyítsam: lehet a politikáról másként is beszélni, mint ahogy azt ma sokan teszik a világhálón.

A politikai történések megértéséhez először is szét kell oszlatnunk azt az illúziót, hogy mi magunk az események folyásán kívül állunk. Épp ellenkezőleg, minden megszólalásunkkal alakítói vagyunk az eseményeknek. Másrészt nem árt emlékeztetni magunkat arra, hogy a politika a szűkösen rendelkezésre álló információk világa. Elbizakodott az, aki azt hiszi, mindenről tudomása van és mindent ért. Harmadrészt a politika folyamatos mozgás. Amikor az ember úgy érzi, most végre megragadta a történések lényegét, amikor azt hiszi, markában tartja az események fonalát, hirtelen minden tudás homokként pereg ki a kezéből.

Azok a barátaim, vitapartnereim, akiket felkértem, hogy velem együtt gondolkodjanak és közreműködjenek a blog írásában, sok mindenben nem értenek egyet. Egy valami azonban összeköti őket: a politikával szembeni alázat. Nem akarják megváltoztatni a politika természetét, nem hiszik, hogy jó tanácsnak álcázott kioktatással, a mindenható ítész szerepéből megfogalmazott verbális pörölycsapásokkal kell jó útra téríteni a közszereplőket.

Tudják, hogy a köz ügyeiről beszélni felelősség. A politika végső soron olyan lesz, amilyen módon beszélünk róla.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A társadalom, te ostoba!

2014. december 12.

A szocialista politikusok még ma is a neoliberalizmus nyelvét beszélik. Az MSZP politikai megújulásához először is nyelvújításra lenne szükség, hiszen a nyelvhasználat a gondolkodás tükre.

Ha ezúttal tényleg a megújulás rögös útjára lépne az MSZP, először is Bill Clinton 1992-ben elhíresült, győztes kampánymondatát kellene átalakítania. „A gazdaság, te ostoba!”, üzente akkor (magának is) Clinton, nos, a szociknak ezt kellene most módosítaniuk. De nem ám az „ostobát” fafejre, hanem a „gazdaságot” társadalomra.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

regionális igazgató, XXI. Század Intézet

Évértékelők

2015. február 03.

Február hagyományosan az évértékelő beszédek ideje a magyar politikában.

Az évértékelés intézménye az USA-ból jön, ahol az amerikai elnökök alkotmányos kötelezettsége, hogy rendszeresen beszámoljanak a Kongresszusnak az ország helyzetéről.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Kinek beszélnek?

2015. március 17.

A politikusok politikusul beszélnek, hiába az értelmiségi fanyalgás.

Szinte minden egyes politikai beszéd után megérkezik a Könyvmolyok Társasága, és elkezdi szétszálazni, miben nem stimmel valamely politikus beszéde a forráskritikával, akkurátusan elvégzett tudományos kutatómunka eredményeihez viszonyítva. A méltóságos Társaság a műfajt nem érti.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Szavak a semmibe

2015. június 01.

Önmaga értékelte kormányának eddigi ötéves tevékenységét Orbán Viktor, s minő meglepetés: a mérleget pozitívnak találta. Persze az sem lephetett meg senkit, hogy az ellenzék különféle osztagai – különféle módon – egyaránt felhördültek erre, s radikális retorikájukat olvasva, azt hihetné az ember, immár küszöbön áll a kormányt elsöprő forradalom.

Aztán szemügyre veszi a közvélemény-kutatások legfrissebb adatait, s azt kell belőlük kiolvasnia: nemhogy a küszöbön állna, nincs is látótávolságban. Hiába szivárog – saját hibái és nem ellenfelei miatt – a kormányerők támogatóinak száma, az még mindig szignifikánsabban magasabb mint ellenlábasaié, sőt a Jobbikot leszámítva, a többi – magát demokratikusnak nevező – ellenzéki párt (MSZP, LMP, DK), illetve pártocska (Együtt, PM, liberálisok) tábori létszáma hosszú ideje makacsul stagnál. Vagyis sokadszorra fordul már elő, hogy az ellenzék radikális retorikája a politikai semmibe hull, jószerivel csak maguknak fortyognak, saját törzstagjaikon kívüli szélesebb körökre nemigen hatnak.

Teljes cikk

Kóczián Péter

Hagyjuk elmenni a görögöket!

2015. június 24.

Szerintem bepállott az EU-beszéd, s ebből csak akkor lehet kiszabadulni, ha hagyjuk a görögöket kiszállni.

Az egész EU-t áthatja egy kényszer, hogy ez egy olyan projekt, amelyből nem lehet kiszállni. Hogy Európa egysége, meg a kontinens jövője, meg a világbéke, meg mi fene múlik azon, hogy az EU egyre csak bővül, s eggyel sem szűkül.

Teljes cikk

Megvédeni Európát

2015. július 28.

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

A nagy nemzeteknek megvan a maguk sajátos önképe, amely alapján a maguk és mások számára érthetővé teszik, hogy miért vannak a világon.

Az angolszászok a jogállamiságot, a németek a technikát és precizitást, a franciák a szabadságot és a kifinomult ízlést, az olaszok az élet szeretetét képviselik a világban.

A magyar önértelmezésnek is van egy ilyen szerves része: mi a nyugat bástyájaként tekintünk magunkra. Állami szuverenitásunk és a kontinens nyugati felének védelme sok száz éven keresztül egybe esett. A magyar nemzet önvédelme így kezdetektől túlmutatott önmagán és erkölcsi töltetet kapott. Mi nem csak őseink földjét védtük, hanem egy egész civilizációt.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

regionális igazgató, XXI. Század Intézet

Illegal alien? Tessék kopogni!

2015. július 31.

Ha valaki be akar jönni, az válassza az ajtót, és kopogjon! Orbán Viktor tusványosi beszédében ezt az egyszerű szabályt ajánlotta a hozzánk érkező migránsok figyelmébe.

Az újkori népvándorlás köré felépített beszédben szó volt Európa felelősségéről is, hiszen egyetlen nemzetállam sem tudja ezt a fenyegetést önmaga kezelni. Miközben e kérdésben Közép-Európa egységes, addig Nyugat-Európában most fordul a hangulat. Nézzük meg, hogyan!

Az újkori népvándorlás kezelésében az EU problémamegoldó képessége igen gyatra. Már sokszor utaltunk az Európai Bizottság (EB) elhibázott politikája által gerjesztett húzóhatásra, vagy “Mediterrán taxira”, amely a tengerből kimentett emberek tízezreit hozza havonta — az EU-n kívüli menekülttáborok helyett — egyenesen a “vén kontinensre”.

Teljes cikk

Gát Ákos Bence

alapító elnök, Duel Amical

Nem az Európai Unióval van gond, hanem a vezetőivel

2016. július 28.

A közelmúltban sok csalódás érte az embereket, amelyért szokás az Európai Uniót hibáztatni. Valójában nem az EU-val van gond, hanem a vezetőivel. Az uniót irányító tisztségviselőkről lassan lehullik a sérthetetlenség köntöse.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn elmondott beszédének sokféle kommentárja látott napvilágot. A magyar miniszterelnök beszéde Európában unikum, hiszen nem egy politikai patikamérlegen kimért mesterséges szöveg, hanem előre átgondolt, ugyanakkor szabad és őszinte, vérbeli politikusi eszmefuttatás. A szabadegyetem közönsége előtt tartott előadáson számos érdekes gondolat fogalmazódott meg. Az alábbi cikk ezek közül egyet szeretne kiemelni: „az európai politikai vezetés megbukott”.

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Kvíz

2019. május 22.

Vajon az alább idézett beszédet ki mondta el? Vilmos német császár 1916-ban, Joseph Goebbels náci propaganda-miniszter 1940-ben, Gerhard Schröder volt német kancellár az Unió keleti bővítésekor vagy Manfred Weber EU főbiztos-jelölt a mostani kampányban?

„Most a technológia újra közelebb hozta egymáshoz a népeket. És a kontinensek is közelebb kerültek az új technológiáknak köszönhetően. Az európaiak egyre inkább felismerik, hogy a különbségeink igazából családi viták, ha azokhoz a hatalmas problémákhoz mérjük, amelyeket az egyes kontinenseknek meg kell oldani. Meg vagyok győződve róla, hogy ötven év múlva nem fogunk nemzeti keretekben gondolkozni, hanem egész földrészek keretei között. És arról is, hogy egészen más, valószínűleg sokkal nagyobb problémák fogják Európát aggasztani.

Ahogyan egy családtagnak sincs joga megzavarni mindenki más békéjét, úgy egy önálló nemzetnek sincs joga ellenállni a nagyobb rendnek. Mi nem szándékoztunk ezt a berendezkedést vagy újjászervezést erővel, hatalommal előmozdítani. Azok a népek, akik csatlakoztak ehhez a berendezkedéshez, vagy akik csatlakozni fognak, azoknak el kell dönteniük: teljes szívből és odaadóan vesznek ebben részt, vagy pedig ellenállnak ennek. Ez nem fog változtatni a tényeken.

A realitás szól belőlem, nem kívánok az érzelmekre hatni. Nem számít, hogy ez Önöknek tetszik, vagy nem. Akár megtapsolják akár nem, a tények ugyanazok maradnak. Azt hiszem, hogy amikor valaki nem tud változtatni a helyzeten, és el kell fogadnia bizonyos hátrányokat, bolond lenne, ha nem fogadná el az előnyöket is egyúttal. Önöknek el kellett fogadniuk egy sor politikai változást. Tudom, hogy nem voltak kellemesek. Nálam senki nem tudja jobban. Tudom, hogy fel kellett adniuk dolgokat, amelyeket a múltban élveztek, és azt is tudom, hogy senki nem alkalmazkodik egy nap leforgása alatt az új helyzethez. Mégis, ha el kell fogadniuk a hátrányokat, azt hiszem el kell fogadniuk az előnyöket is. Hadd mondjak egy példát. Tudják, hogy nemcsak politikai, de kulturális és gazdasági vonalon is komoly erőfeszítéseket teszünk. Tudják, hogy azt akarjuk, hogy a népek bekapcsolódjanak ezekbe az intézkedésekbe és az eredményeikből is részesüljenek. Korábban, a német filmek egy 86 milliós közönséget céloztak meg. A jövőben ez a közönség sokkal nagyobb lesz. Önök döntik el, hogy részt akarnak venni, vagy félrehúzódnak. Mi ezt nem akarjuk. Inkább azt akarjuk, hogy csatlakozzanak hozzánk! És a kulturális életüket sem akarjuk elnyomni. Ellenkezőleg, egy élő kulturális cserét akarunk. De ez csak a lojalitás alapján történhet meg. El kell fogadniuk a jelen helyzetet anélkül, hogy egy kiskaput hagynának maguknak, és anélkül, hogy arra gondolnának, hogyha a dolgok rosszra fordulnak, akkor van valamiféle kijáratuk.

Önök a védelmünket élvezik. Önök tudják, hogy a német nép élénken érdeklődik a kultúra iránt. Mi nem is tudnánk és nem is akarjuk ezt megváltoztatni. Mi nem diktátorok vagyunk, hanem a népakarat eszközei. Akár szeretjük egymást, akár nem, lényegtelen. Ami számít, az az, hogy az európaiak millióinak akarunk közös alapot és közös célokat adni.”

 

 

 

 

 

Teljes cikk