baloldal” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 74

Plakátbűnözők

2015. június 08.

Lánczi Tamás

politológus

Miért fontosabb a baloldalnak egy illegális bevándorló mint egy határon túli magyar?

Én is rongáltam plakátot – büszkélkedik tettével az Együtt - a Korszakváltók Pártja elnöke, Szigetvári Viktor. A Soros György közreműködésével felfuttatott, majd a választások után a pálya szélére sodródó Együtt utolsó látványos akciója egy hungarocellből készült Orbán-fej előre megfontolt, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rugdosása volt 2013 őszén.

A pártot azóta magára hagyta egyetlen szövetségese, a PM, majd a párt elnöke, Bajnai Gordon és a jelek szerint a maga a szponzor is. A látványos hanyatlás ellenére úgy tűnik, az értelmiségi vandalizmus szelleme továbbra sem aludt ki a kicsi, de agresszív politikai formációban. Abba most ne is menjünk bele, hogy köztéri tárgy rongálására történő felhívás milyen paragrafusokat merít ki, arra ott vannak a jogászok. Van azonban itt egy sokkal súlyosabb probléma.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Liberális hiszti 6.

2015. június 10.

Plakátkampány a bevándorlásról: tények és tévhitek.

Az elmúlt napokban a kormány kampányt indított a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló konzultáció kapcsán. Összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és tévedéseket a témával kapcsolatban.

1. „Az illegális bevándorlás nem is komoly probléma Magyarországon.”

Azt, hogy Magyarországot mennyire súlyosan érinti az utóbbi években a bevándorlási hullám, minden létező statisztika alátámasztja (sajnos). Az egy főre jutó menedékkérők számát tekintve Magyarország már a második az uniós tagállamok között – áll az EU statisztikai hivatalának jelentésében. 2013 és 2014 között a Magyarországon menedékjogot kérők száma 126 százalékkal növekedett, messze meghaladva az EU-s átlagot. 2015-re a helyzet még súlyosabbá vált. Az év első 5 hónapjában közel 50 000 illegális határátlépőt tartóztattak fel a magyar határon, ami több mint tízszerese az egy évvel ezelőtti adatnak. Idén várhatóan körülbelül 120-130 ezer illegális bevándorló fog érkezni hazánkba, elsősorban Koszovóból. Bár többségük egyelőre csak átutazik Magyarországon, a fogadó országok (Ausztria, Németország, Skandináv országok) határaik lezárását és a már ott lévő illegális bevándorlók visszatoloncolását tervezik Magyarországra. Emellett az Unió az Európában összegyűlt menekülteket kvóták szerint osztaná szét a tagállamok között. Magyarország így kettős nyomás alá kerülhet: a délről özönlő bevándorlók és a nyugatról visszatoloncolt migránsok kereszttüzébe.

Teljes cikk

Politikai analfabéták

2015. június 26.

Lánczi Tamás

politológus

Nincs könnyű helyzetben az ellenzék bevándorlás ügyben. Két hónappal ezelőtt még azt hitték, hogy a Fidesz belpolitikai okokból vette elő a bevándorlás témáját. A baloldal ezért azt igyekezett bebizonyítani, hogy a migráció problémája nem is létezik.

Később a baloldali pártok és aktivistáik plakátrongálásba kezdtek, még mindig abban a tudatban, hogy Orbán és a Fidesz a migráció tematikáját valamilyen figyelemelterelésnek szánja.

Eközben sokasodtak a jelek, amelyek arra mutattak, hogy a migráció valóban súlyos kérdés – Magyarország és Európa számára egyaránt –, ami megoldásra vár. A baloldal még ekkor sem kapcsolt, és továbbra is Orbán támadásával volt elfoglalva. MSZP-s politikusok drótkerítést vonva a Fidesz-székház köré még egy héttel ezelőtt is azt állították, hogy „a bevándorlás egy álprobléma, amit a Fidesz kreált”, és hogy a kormány „gettóba zárja Magyarországot” a magyar-szerb határra tervezett kerítéssel.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Görög tovább

2015. július 06.

A cikk írásának pillanatakor még nem volt ismert a görög népszavazás eredménye.

Mindenki tudja, a görög adósság fillérre visszafizethetetlen, tudja ezt Juncker, Dijsselbloem és Frau Merkel is. Alexis Tsipras tehát nem kekeckedett Európa úgymond „nagyágyúival” (szent ég!, milyenek lehetnek a kicsik?!), csupán erre a nyilvánvaló tudásra is apellálva, alkudozott velük. De közös tudás ide vagy oda, egyáltalán nem mindegy, ki-kivel alkuszik. Mert nem csupán a pénz itt a tét, hanem, hogy ki mire mutat majd ezzel példát. Szembeszegülhet-e büntetlenül az új baloldal Európa „nagyágyúival”, avagy az európai társadalmakat mosolytalanul szorongató Frau Merkel kezében marad-e a fakanál?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Tisztaságcsomaggal az “álprobléma” ellen?

2015. július 14.

A balliberális ellenzék újra a “régi” formáját hozza. Egy valós probléma megoldása helyett a párttöredékek “házi versenyében” leginkább egymás rovására próbálnak pontot szerezni. Realitásérzékük továbbra is nulla: Most éppen az újkori népvándorlás kellős közepén nyitnák még tágabbra Magyarország és az EU kapuit. Még szerencse, hogy nincsenek kormányon!

A szokásos minta érvényesül: A liberális avantgárd már nem lát értelmiségi kihívást egy kérdésben, és az elefántcsonttorony magasabb szférájába költözik. Közben a fővárosi szocialisták lecsapnak az otthagyott témára, és minden “kreatív” tudásukat beleadva próbálnak a balliberális “házi versenyben” pontot szerezni. Ezt látjuk most az illegális határsértők kérdésében is, amikor tisztaságcsomagok osztogatásával oldanák meg azt, amit eddig “álproblémának” tartottak.

Teljes cikk

Sziriza – hulló csillag

2015. július 15.

Lánczi Tamás

politológus

Így nem újult meg az európai baloldal, avagy ha szabadságharcba kezdesz, ne válassz baloldali kormányt.

A kilencvenes évek végén még meredeken felfelé ívelő baloldal karrierje a 2000-es évek közepére leáldozott. Schröder kancellár beült a Gazprom egyik cégének felügyelőbizottságába, Tony Blair belesült az iraki tömegpusztító fegyverekről hamisított jelentésbe, Zapatero egy pénzügyi csődtömeget hagyott Spanyolországra, a szebb napokat látott lengyel utódpárt pedig végleg kiszenvedett. A baloldal hanyatlása, a szokásos jobb-bal ciklikusság mellett valószínűleg arra is visszavezethető, hogy a 90-es évek gazdasági hurráoptimizmusát a kétezres évekre a gazdasági lassulás váltotta fel, 2008-tól pedig stagnálás, sőt hanyatlás kezdődött. A baloldali kormányok redisztributív, osztogató politikája a romló gazdasági környezetben már nem volt fenntartható.  

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Kik a Fidesz legelszántabb szekértolói?

2015. augusztus 02.

Nem, nem azok, akikre elsőre gondolnánk. Nem a misztikus színben bemutatott „agytrösztök”, és nem is a „Habony-Finkelstein duó”, ahogy aposztrofálni szokták.

Megérne egy kört az is, hogy a politikai újságírás egy jelentős része hogyan fogja fel a politika világát: nagyjából úgy, mint egy Da Vinci-kód-szerű összeesküvést, ahol susmusolnak az ún. tanácsadók a döntéshozók fülébe, és onnan erednek a nagy kampányötletek. Mintha a politikai cselekvés így nézne ki. De erről majd máskor.

A Fidesz legelszántabb szekértoló csoportja, vagyis azok a keményen dolgozó kisemberek, akik mindenáron a Fidesz 2018-as győzelméért harcolnak: a balliberális értelmiségiek. Persze, tudom, ők már nem is léteznek, vagy ha igen, nincs jelentőségük. Ám nemsokára érkezik egy film Németországból – honnan máshonnan –, ahol megszólaltatják többek között Heller Ágnest, Marsovszky Magdolnát és Alföldi Róbertet. Aligha kell ennél több. A legelvetemültebb jobber publicisták szoktak rájuk mutogatni, és íme, előkerültek, feltárják az Orbán-rezsim valódi természetét. Már a cím is kiváló: Orbanistan. Mi más? Külön prémium kategória, hogy a filmet valamelyik aktivista-antirasszista-anti-minden hippi dobolókör vezetője rendezte. Az egész összetétel olyan, mintha valamelyik szélsőjobboldali konteó-honlap egyik bejegyzéséből vált volna valósággá.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Régi nóta

2015. augusztus 03.

Darázsfészekbe nyúl, aki a legújabb civilizációs kihívás, a népvándorlás elején (mert ami ma van, korántsem a kellős közepe még a problémának...) nemzet és baloldal viszonyát feszegeti. Kiérlelt válaszokra nemigen számíthat, legföljebb sommás véleményekre.

Politikusok gyakorolhatják is az utóbbit, Orbán Viktor Tusnádfürdőn pár napja meg is tette ezt, amikor tudatosan leegyszerűsítve kijelentette, hogy a baloldal azért nem szereti a magyarokat, merthogy magyarok. Politikusoknak nincs kötelezettségük pontos definíciókra, árnyalt magyarázatokra, támogató lábjegyzetekre, annál inkább egyetértő tekintetekre. Csakhogy amit a politikai arénában egy politikus csinál, azt egy elemző – elvileg távol a harcmezőtől – lehetőleg ne engedélyezze magának.

Tóth Csaba a Magyar Narancs online felületén „Nemzet és baloldal” címmel a minap jegyez egy írást, melyben elemzőként reflektál Orbán fenti véleményére, s ennek kapcsán a közelmúltból véve a példákat, arra a következtetésre jut, hogy a baloldalnak azért nincs releváns válasza a jobboldal nemzetfelfogására, mert az MSZP szemlélete nem elég liberális.

Mintha ismerősen csengene, ugye? Nem csoda, hiszen meglehetősen régi nóta.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

A baloldal állapota a migránskérdés tükrében

2015. augusztus 28.

Hogy a baloldalon egyedül és éppen Gyurcsány Ferenc hangsúlyozza a határok megvédését, az a magyar baloldal súlyos kórtüneteit igazolja – és ez még mindig nem a gödör alja.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció párt elnöke hétfőn tévéinterjút adott, melyben nem túl meglepő módon megismételte az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek vasárnap közzétett szavait. Miközben egyértelműen beállt a brüsszeli kórusba, a nyughatatlan DK-vezér mégiscsak vette a fáradságot, hogy egy kicsit beszéljen a magyar választóknak is, akik elsősorban rendet szeretnének és biztonságot. Megértően szólt a déli határzár pszichológiai hatásáról („vannak, akiket ez megnyugtat”), és óriási önellentmondásként hitet tett az európai határok kemény megvédése mellett – majd ha már mindenkit beengedtünk. Ebből kiderül, hogy Gyurcsány kapizsgál valamit abból, hogy nem lehet a választókkal szembemenve megnyerni a bizalmukat.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Balos adalékdilemma a migránsügyhöz

2015. október 07.

A baloldali-liberális politikai elit és „befolyásos véleményformálók” – emlékszünk, ők azok, akikkel Gyurcsányék végigszenvedték, végig üvöltözték az Őszöd előtti hónapokat – nem mernek szembenézni a valósággal, migránsügyben sem.

Főleg azért nem, mert akkor annyi dilemma kerülne hirtelenjében a felszínre, hogy azokkal kezdeni is kellene valamit. Itt van például a „menekült, mint jó munkaerő” ügye. A százezer szám érkezőket a szakszervezetek valami félreértett szolidaritásból üdvözlik – miközben valójában ezen „jómunkásemberek” tömeges alkalmazása csak ahhoz fog vezetni, hogy a vállalatok könnyen törik majd le a jelenlegi bérszínvonalat. Na, most akkor jólét vagy jónak lenni? Hoppá.

Teljes cikk