A magyar politikusoknak hamarosan eleget kell tenniük vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek. Mivel az elmúlt hónapokban az ellenzék és a radikális baloldali média előszeretettel foglalkozott a kormánypárti politikusok anyagi helyzetével, nincs kétségem afelől, hogy a következő napokban ismét ki fog törni a vagyonosodási vita.


Talán nem túlzás azt állítani, hogy sehol máshol nem foglalkoznak ennyit és ilyen részletesen a képviselők vagyoni helyzetével, mint nálunk. A magyar nyilatkozattételi kötelezettség a lehető legszélesebb körre terjed ki, mind az érintettek, mind a vizsgált területek alapján. Egyrészt, a képviselőknek nem csak jövedelmükről kell számot adniuk (mint például Németországban) és nem is csak érdekeltségi viszonyaikat (mint például Svájcban) kell bejelenteniük: a magyar képviselőknek jövedelmük mellett vagyoni és érdekeltségi viszonyaikról is nyilatkozniuk kell. Bevallásuk ráadásul nem csak egy pillanatfelvételt ad vagyoni helyzetükről, hanem kitér a vagyon gyarapodására is.

Hazánkban a nyilatkozattételi kötelezettség nem csak a képviselőket, hanem családjukat, a velük egy háztartásban élő hozzátartozóikat is terheli. Ehhez hasonló szabályozással gyakorlatilag csak néhány posztszocialista országokban találkozhatunk (például Romániában, Szlovákiában vagy Horvátországban), de a hozzátartozók nyilatkozatai sehol sem nyilvánosak. Ez utóbbiak nyilvánosságra hozatala ugyanis olyan alapvető alkotmányos jogokat sértene, mint a személyes adatok védelméhez való jog, ami napjaink fejlett országaiban az egyik leghangsúlyosabb, és legtöbb támadásnak kitett demokratikus alapjog.

(Az európai szabályozási szisztémákról részletesen: Századvég elemzés.)