„Let them in, let them earn” címmel jelent meg a napokban egy írás The Economist brit hetilap honlapján. A cikk arra vállalkozik, hogy bebizonyítsa: Európa érdekében áll a modernkori népvándorlással útra kelő több millió bevándorló befogadása. Nem is vesztegetnék szót az írásra, ha nem a világ legtekintélyesebbnek tartott gazdasági hetilapjában jelent volna meg.

A cikk kezdi az unásig ismert közgazdasági érvvel: az elöregedő Európának kellenek a fiatal, erős, friss munkáskezek. Bevallom, én már itt elmerengek, mint egyszeri bölcsész a romkocsmában: a The Telegraph brit napilap által hivatkozott tanulmány szerint ugyanis az elmúlt 17 évben az Európán kívülről érkezett bevándorlók £117,9 milliárd veszteséget generáltak az Egyesült Királyságnak, vagyis ennyivel kevesebb adót fizettek be, mint amennyi transzferben (segély, oktatás, egészségügyi ellátás, stb.) részesültek. (Ugyanebben az időszakban az Európából érkező migránsok hozzájárulása a brit költségvetéshez – befizetett adók mínusz kapott szociális transzferek – pozitív volt, £4,4 milliárd többletet termelve.) A statisztikák szerint tehát a bevándorlók elsősorban nem szorgos munkáskezeket jelentenek, hanem további terhelést a már most is nehezen fenntartható európai szociális ellátórendszereknek.


Az Európába érkező migránsok esetén ráadásul olyan országok polgárairól beszélünk, ahol az írástudatlanság 21-70 százalék körül mozog, míg Európában 1% alatt van. Akkor sem jobb a helyzet, ha a bevándorlókat kibocsátó országok GDP-jére tekintünk. Még a „legfejlettebbnek” számító Szíria is összehasonlíthatatlanul szegényebb volt a polgárháború előtt, mint az Unió bármelyik tagállama, ráadásul viszonylagos jólétét is az ásványkincseinek köszönhette. Afganisztán vagy Irak GDP-jét pedig szinte képtelenség alulbecsülni. Tényleg ezeknek az országoknak a munkaereje fogja megtermelni Hans nyugdíját?

Nézzük azonban tovább a számokat. Tavaly 625 ezer migráns érkezett Európába, az idei évben pedig ennek közel a duplája várható. Az Európai Unió képes lenne évente 1 millió új állást teremteni? Valóban ilyen jól mennének a dolgok? Mi inkább úgy látjuk, hogy még a 2008-as gazdasági válságból sem sikerült kilábalni a kontinensnek: a déli államok gazdasága recseg-ropog, az éppen hogy talpra álló országok pedig nincsenek felkészülve ekkora embertömeg befogadására. Főleg ott nem, ahol éppen az alulfoglalkoztatottság a probléma. A cikk állításaival ellenben a statisztikák azt mutatják, hogy nem a munkaerőhiány, hanem a munkanélküliség okoz igen komoly problémát az Európai Unióban. Idén februárban közel 24 millió munkanélküli volt az Unió tagállamaiban. Spanyolországban több mint 23 százalék volt a munkanélküliek aránya, Görögországban pedig 26 százalék. Ha a 25 év alatti fiatalok nézzük, még rosszabbak a mutatók. Mi lenne, ha előbb nekik találnánk munkát?

(Migránsok a Keleti pályaudvarnál.)

Itt kezdődik a cikk izgalmasabb része: a szerző megállapítja, hogy a bevándorlók, sokkal innovatívabbak és több bennük a vállalkozó kedv. Ez utóbbit készséggel elhinném, ha lenne erre valami adat. De most jön az igazi tromf, amitől minden európai őslakos jobban teszi, ha elszégyelli magát: a bevándorlók sokkal kisebb valószínűséggel követnek el súlyos bűncselekményt. Mivel a cikk szerzője itt sem tisztel meg minket adatokkal, kénytelenek vagyunk a józan eszünkre és a statisztikákra támaszkodni: a svéd és a brit nemi erőszak mutatók drasztikus romlása, az európai zsidóság ellen elkövetett merényletek és más terrorcselekmények, valamint egy átlagos európai nagyváros bevándorló-negyedeinek hangulata finoman szólva árnyalják a problémamentesen beilleszkedő, dolgos migránsok képét.