A magyar választók elsősorban a nyugalmat és a kompetenciát preferálják. Ez volt a Fidesz kormány sikerének a kulcsa 2010 után. Nyugodtnak tűnt a szocialista kormányok kapkodása, és kompetensnek a félresikerült reformelképzelések után. Jó érzékkel vette észre ezt a tényt a Jobbik vezetése is. Bár az úgynevezett „cukiságkampány” eleinte parodisztikusnak hatott, jól jelezte a kommunikációs fordulópontot. Azóta a Jobbik „nyugodt erőként” próbálja magát aposztrofálni, saját bevallásuk szerint is elindultak a „néppártosodás” útján. Megszerezni az első egyéni országgyűlési mandátumot valóban eredmény, de a Jobbik feletti „üvegplafon” (ahogy Török Gábor és Vona Gábor egyaránt nevezte) valójában párton belül van.


A Jobbik valójában nem kapott több szavazatot Tapolcán 2015 áprilisában, mint egy évvel korábban. Ezért bátor kijelentés Vona Gábor részéről, hogy a párt „vadhajtásait” saját maga fogja levagdosni„a Jobbiknak nincs és nem is lesz olyan programpontja, amely faji, vallási alapon vagy bármilyen tekintetben különbséget tesz emberek között” – mondta Vona. Ez az üzenet egyértelmű, a korábban a párt kemény magját alkotó szavazókra nincs többé szükség, a néppártosiasodás útján jönnek majd jobb, polgáribb, nagyobb tömeget alkotó szavazók, akikkel szépen háttérbe lehet szorítani a szélsőséges elemeket, fokozatosan jelentéktelenné téve őket.

Jól dekódolta a folyamatokat Novák Előd is és úgy tűnik, nem tetszett neki az elképzelés. Szerinte: „Veszélyekkel is járhat a néppártosodás (…) Olyan nincs, hogy a stílus változása nem befolyásolja a tartalmat.” Láttuk már milyen az, amikor Novák Előd megharagszik egy párttársára. A korábban jó barátnak számító Szegedi Csanádot Novák támadta elsőként a párt vezetői közül. A Vona Gábor elképzeléseire adott nováki reakció sem kecsegtet sok jóval.

(Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Azt nem tudjuk, kinek milyen erősek a pozíciói a Jobbikban. Lehet, hogy a tagok sem tudják pontosan. A tapolcai eredményekből azonban egyelőre látszik, hogy a „polgáribb elemek” még nem találták meg a pártot, a feléjük történő nyitás a szélsőségesek visszaszorítását vonja maga után. A kemény mag viszont meg szeretné őrizni súlyát a párton belül. Ez az a mentális és hatalomtechnikai üvegplafon, amit a Jobbiknak eddig nem sikerült áttörnie. Ha azonban mindez sikerülne is, a túl sok csörömpölés elriaszthatja a „nyugodt erőt” kereső választói tömegeket.