Civilnek mondott politizáló szervezetek, tudományosnak mondott hóbortok, erőszakba forduló utcai tüntetések, többségnek mondott hangos kisebbség. A Soros-galaxis 1990 után a hatalmi űrt kihasználva telepedett meg, és kezdett Amerika után Kelet-Közép-Európában is terjeszkedésbe. Mostanra azonban már egyre többen állítanák meg a kőkemény társadalomátalakító politikát folytató milliárdost és érdekkörét. Az USA-ban, Macedóniában és Magyarországon is betelt a pohár.


Persze volt, akinek már korábban is gyanús volt a látszólagos önzetlenség. A csehek egyszerűen kitessékelték a Közép-Európai Egyetem (CEU) 1991-ben még a cseh fővárosban induló képzését, amely a CEU honlap tanúsága szerint csak 1993-ban költözött végleg Budapestre.

A Soros-galaxis terjeszkedésének a csúcspontja Hillary Clinton külügyminisztersége és Barack Obama elnöksége idejére esett, amikor ez a csoport saját programját az USA hivatalos politikájának rangjára emelhette mondván, hogy a “civil társadalom támogatása az USA nemzetbiztonsági érdeke”.

Egyes sajtóhírekkel szemben nem csak Kínában és Oroszországban nézik egyre rosszabb szemmel a politikába alamuszi eszközökkel beavatkozó milliárdos és érdekköre ténykedését. Az amerikai elnökválasztás idején és azóta kifejtett aktivitás már az amerikai törvényhozóknak is szemet szúrt, nem csoda, ha vizsgálóbizottságot alakítanának az alapítványok munkájának megvizsgálására.

Egyre több cikk tárja fel az alapítványcsalád és a politika közötti kapcsolódási pontokat. Ha már nem tudták Trump elnök megválasztását megakadályozni, akkor jött az újraszámlálás, az elektorok befolyásolása, a média lejárató kampánya, a “hírszerzési közösség” mediatizált aggódása, az erőszakba torkolló utcai tüntetések forszírozása.

Erős a gyanú, hogy a nyugat-balkáni fő migrációs útvonal mentén fekvő Macedónia is az orosz-amerikai párharc “műveleti területe”, nem csoda, ha ott is fel akarják tárni a Soros-alapítványok működését. A Stop Operation Soros szervezet erre a célra egy oknyomozó honlapot is működtet, amely érdekes összefüggéseket tár fel.

A Soros-alapítványok persze tagadnak bármiféle aktív politikai tevékenységet. Egy friss interjúban magukat az “adományozás unalmas ügyintézőinek” próbálták beállítani, akik az elnyomott kisebbségek és más, egyébként fontos célok érdekében ténykednek. Az alapítványok védekezése valahogy mindig megakad a munkamegosztás ennek a szakaszánál. És valóban: A támogatás kiírása és odaítélése még valóban nem (párt)politika. Az alapítványi és más támogatások táplálékláncának végén álló “aktivisták” és “civil szervezetek” hangosabbjai azonban valahogy rendre kőkemény politikai tevékenységet folytatnak, pl. érvénytelen szavazásra szólítottak fel a 2016 októberi migrációellenes népszavazáson, vagy bíróságon (perlési politizálással) akarják elérni a többség által nem támogatott céljaikat.

“Milyen véletlen”, hogy pl. a főként Soros-alapítványok és Brüsszel, valamint multik és bankok alapítványai által támogatott “migránsvédő” “aktivisták” és “jogvédők” szinte kivétel nélkül Soros György és köre elképzeléseit támogatják. Például az amerikai milliárdos által az Európai Parlamentben 2016 júniusában kimondott célt, az “elkerülhetetlennek” tartott migráció mederbe terelését. Soros korábban évi egymillió, majd újabban “már csak” 300-500 ezer migráns felvételét, és évi 30 milliárd euró hitel felvételét javasolta az EU-nak. Ez óriási löket lenne a menekültiparnak, beleértve az erre “szakosodott” szervezeteket, egyetemeket és politikusokat. Azt már Nyugat-Európából tudjuk, hogy a migránsoknak és a családegyesítéssel érkező rokonaiknak idővel állampolgárságot is adnak, akik jellemzően a migrációt támogató és a migránsok jogait / jóléti jogosultságait kiterjesztő pártokra szavaznak.

Itt zárul a kör. A Soros-galaxis filantrópiába csomagolt kőkemény társadalomátalakító politikájáról egyre több országban hull le a lepel, Ázsia és Európa után már az USA-ban is egyre többen állítanák meg az “Operation Soros”-t.

 

(Kép forrása itt.)