Félreértés ne essék, nincsen Soros-fóbiám! Soros György nevével és arcával vállalja programját, így ő lett annak a transznacionális társadalomnak a kirakatarca, amely 1990 után fokozatosan meghatározóvá vált.

(Soros György az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán, 2016 júniusában.)


Ezek a spekulánsok pénzügyi befektetők és multicégek a nagy és egységes gazdasági térségeket kedvelik, lehetőleg azonos fogyasztói szokásokkal. A nemzetállamok, hagyományok és helyi sajátosságok csak rontják az üzletet, csökkentik a profitot, így ezek jelentőségét mindenáron csökkentenék.

Ez a transznacionális program ordító társadalmi egyenlőtlenségeket eredményezett. A felső 1% egyre csak gazdagodik, míg a lenti 99% egyre lejjebb csúszik. A 8 leggazdagabb embernek akkora a vagyona, mint 3,6 milliárd további embernek együttesen. A jelenlegi folyamatok ezt az igazságtalan fejlődést erősítik, nem csoda, ha az ezt képviselő pártokra és politikusokra egyre kevesebben szavaznak.

Talán ezért kell ezt a programot “civil” köntösbe csomagolni, így nem kell a szavazókkal bajlódni. A “civileknek” nem kell a választáson többséget szerezniük, elég, ha a demokratikusan megválasztott pártok politikusait helyezik nyomás alá. Ők ezt “közpolitikai” programnak nevezik, a nagy egészet apró részletekre bontják.

Ezek a szervezetek rendkívül tudatosan dolgoznak: A média “sokszínűsége” biztosítja számukra a nyilvánosságot. A “gyűlöletbeszéd” és “hamis hírek” stigmájával némítanák el a kritikusokat. A “korrupciós” vád nyomás alatt tartja, és védekezésre kényszeríti a pártokat és politikusokat. A “politikai korrektség” elhomályosítja a valóságot. Az “érzékenyített” oktatás a felnövekvő nemzedék fejét mossa át. Ezeken a területeken találkozunk külföldről finanszírozott, kőkemény politikai programot végrehajtó idézőjeles civilekkel, azaz álcivilekkel.

Példaként választhatnánk a semleges nemű wc-k körüli hype-ot is, ám az Európába irányuló újkori népvándorlás jobban mutatja a hálózat működését. A szír polgárháború adta azt a drámai momentumot, amitől a nyugati társadalmak támogatását remélték. Soros György ismét az élre állt, 2015 őszén programadó újságcikkben, majd 2016 tavaszán az Európai Parlamentben érvelt évi egymillió (utóbb már “csak” évi 300-500 ezer) migráns befogadása és szétosztása, illetve a költségek fedezésére, évi 30 milliárd euró hitel felvétele mellett.

A szavakat tett is követi: A Soros alapítványok által is támogatott Welcome to Europe (W2eu) szervezet útmutatója okosítja ki a migránsokat arról, hogy milyen mesékkel javítják maradási esélyeiket.

A biztonság kedvéért itt rögvest megadják olyan “civil” szervezetek elérhetőségét is, amelyek átvezetik az adott ország jogi kiskapuin útvesztőin a “menekülőket”. Magyarországon ilyen szervezet pl. a Magyar Helsinki Bizottság.

Az a Magyar Helsinki Bizottság, amely más, Soros alapítványok által támogatott szervezetekkel karöltve érvénytelen szavazat leadására biztatott a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazáson, vagy amelynek egyik alapítója és korábbi igazgatója, Kőszeg Ferenc, a nemzetállami szuverenitást védő (=a transznacionális programmal szembe menő) Orbán Viktor leváltását tartja fő céljának, aminek érdekében a volt SZDSZ-es politikus még a Jobbikkal is összefogna.

Ez a példa is jól mutatja, hogy miként lehet “civil” eszközökkel egy társadalom átalakítására irányuló politikai programot elindítani és végrehajtani, valamint a láthatóan népszerűtlen programokat “civil” köntösbe csomagolni. Ha országon belül erre nincsen elég szavazó, akkor külföldi pénzből klónoznak civilnek mondott befolyásoló ágenseket.

Példánknál maradva, a nagyszámú idegen népesség betelepítése növeli a munkaerő kínálatot, ami csökkenti a béreket és a nagyvárosokban felveri a lakbéreket (=növeli a befektetők profitját). Ha a migránsok idővel állampolgárságot kapnak, szavazataikkal erősíthetik a bevándorlásbarát (jellemzően baloldali és zöld) pártokat.

A 2016-os amerikai elnökválasztáson Soros György 5 millió dollárt adott olyan “civil” szervezeteknek, amelyeknek a latino szavazókat kellett volna mozgósítaniuk. Mint ismert, végül Donald Trump nyert, így a hírek szerint Soros egymilliárd dollárt bukott a spekuláción. A filantrópia álarca mögül néha kilátszik a nyers valóság.