Az előválasztás első fordulóját az MSZP kezdeményezésére még február elején tartották. Karácsony Gergely és Horváth Csaba ütközetéből – siralmasan alacsony részvétel mellett – végül a Párbeszéd politikusa került ki győztesen. Az MSZP-P összefogást, valamint a DK-t és a Szolidaritást így Karácsony Gergely fogja képviselni az előválasztás második fordulójában, amelyen – legalábbis elméletben – Puzsér Róberttel fog megküzdeni, akit az LMP és a Jobbik támogat. A Momentum úgy döntött, nem állít saját jelöltet, hanem beáll a győztes mögé. A Jobbik részvételéről egyébként még mindig nem sikerült döntést hoznia az ellenzéki pártoknak, de ez az elmúlt napok fejleményeinek tükrében szinte részletkérdésnek tűnik.

Nagyon úgy néz ki ugyanis, hogy az előválasztás második fordulója, a Karácsony-Puzsér ütközet elmarad. A hétvégén az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum megállapodott arról, hogy közösen indulnak az őszi önkormányzati választásokon, és meg is nevezték a közös kerületi polgármesterjelölteket. A dolog szépséghibája, hogy erről elfelejtették értesíteni az előválasztás további résztvevőit, az LMP-t, a Jobbikot és Puzsér Róbertet. Így hát beindult a szokásos cicaharc, gyakorlatilag ugyanazzal a forgatókönyvvel, mint az összes eddigi ellenzéki összefogósdi. Puzsér stábja vasárnap este közölte Karácsony Gergellyel, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat, vagyis gyakorlatilag kiszállnak az előválasztásból, és Puzsér önállóan nekifut a választásnak. Az LMP nem fogadta el az MSZP-P-től kapott ajánlatot, mert az alapján kevesebb kerületben állíthatna jelöltet, mint Gyurcsányék. Karácsony Gergely egy Facebook bejegyzésben így kommentálta a fejleményeket: „Aki jön az jön, aki nem az nem.”


Mindeközben mintha már a baloldali sajtó is levenné a kezét a bakit bakira halmozó Karácsonyról. Fiala János élő adásban üzent a zuglói polgármesternek, amiért a kerület nem hajlandó kifizetni a Fiala felé fennálló tartozását: „Azt kérdezem öntől, hogy megérti-e azt, ha az én türelmem a zuglói önkormányzattal kapcsolatban erőteljesen csökken, annak fizetési fegyelmezetlensége okán?” – fakadt ki egyik hallgatójának Fiala műsorának március 7-i adásában. A 444.hu, a Magyar Narancs és a HVG.hu hasábjain is egyre többször beszólnak Karácsonynak, mintha ők is megelégelték volna Zugló polgármesterének bénázását. A baloldali sajtónak van némi tapasztalata abban, mennyire kínos, ha egy halvány gyenge jelölt mögé (emlékezzünk csak Medgyessy Péterre vagy Falus Ferencre) kell beállni a kampányban. Jó pár baloldali sajtómunkás égette be magát.

Se politikai hátország, se sajtótámogatás, se politikai teljesítmény. Így fest Karácsony Gergely pályafutásának mérlege. Már csak az a kérdés, vajon mikor dobja be a törölközőt.

Az ellenzéki előválasztás kudarcának története azonban nem csak Karácsony bénázásáról szól, hanem azokról is, akik azt gondolták, hogy az ellenzék jelen állapotában alkalmas egy előválasztási procedúra lebonyolítására. Én magam számos helyen elmondtam, hogy ez egy reménytelen vállalkozás.

És szól ez az MSZP világraszóló impotenciájáról is. A szocialisták valamiféle Stockholm-szindrómában szenvedhetnek, mivel  lassan két évtizede  mindig az SZDSZ-ből vagy egy ahhoz kísértetiesen hasonlító szervezetből próbálnak idegenlégióst igazolni. Kivétel Mesterházy, de őt maga az MSZP áldozta fel a Bitó-szalon kedvéért.

Szól a Momentumról is, amely egész identitását arra építette fel, hogy nem működik együtt 20. századi pártokkal. A momentumosok nemcsak, hogy nem maradtak hűek ehhez az elvhez, de egyenesen az kommunista utódpárttal sikerült szövetségre lépniük.

És szól a Jobbikról is, amely olyan ügyesen taktikázott, hogy a tavalyi kormányváltó erő pozíciójából mára az öt százalékos LMP segédcsapatává zsugorodott.

Az Európai Parlamenti választások tétje a nemzeti erők számára az, amit Orbán Viktor miniszterelnök kampányindító beszédében is megfogalmazott: bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes vezetői lesznek-e az Európai Uniónak? Ezzel együtt, az ellenzéki oldalra leadott szavazatok számából azt is kikövetkeztethetjük majd, hogy mennyire elégedettek az ellenzéki szavazók saját pártjaik teljesítményével.

A jelenlegi helyzet alapján az üzenet borítékolható. Az egyetlen kérdés, hogy van-e még annyi intellektuális ereje az ellenzéki erőknek, hogy megértsék választóik horngábori üzenetét: „Nem azt mondták, Feri!”

 

(Kép forrása: itt)