(Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatója a Parlament Delegációs termében. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A ma bejelentett kvótanépszavazás belpolitikai következményei többnyire egyértelműek. Az ellenzék előtt két út áll. Amennyiben az ellenzéki pártok a népszavazási kampányban ellentmondanak a kormánynak, és a kötelező betelepítési kvóta támogatására buzdítanak, akkor garantáltan kisebbségbe szorulnak, tovább erodálva támogatottságukat. A másik lehetőség az, hogy kénytelen-kelletlen beállnak a kormány mögé és magukévá teszik a Fidesz kvóta-ellenes álláspontját. Ez azonban azt is jelenti, hogy egy kardinális kérdésben nem tudják megkülönböztetni magukat a kormánypárttól, ami szintén nem egy sikeres ellenzéki stratégia. Az ellenzék számára tehát a népszavazás kérdése veszett ügy.


Egy kockázatot a kormány számára is tartogathat a népszavazási kezdeményezés. Az alacsony részvétel kellemetlen perceket okozhat a kabinetnek. Ennek azonban – a jelenleg is zajló és az előre látható fejlemények miatt – rendkívül kicsi a valószínűsége. A nyugat-európai politikusok szakadatlan fenyegetőzései és az Európa felé tartó újabb migrációs hullám (amelynek első jeleit már tapasztalhatjuk a déli határzárnál) ugyanis még hosszú ideig izzásban fogják tartani a migráció témáját.

Érdekesebb kérdés a népszavazás külpolitikai hatása, hiszen Magyarországon nyílik meg először a lehetősége annak, hogy az állampolgárok szavazzanak a migrációról. „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – szól a referendum kérdése. Eddig is sokan másolták a magyar kormány intézkedéseit, még olyanok is, akik korábban élesen bírálták azokat (gondoljuk csak Faymann osztrák kancellár esetére az „ajtócska oldalelemekkel” névre keresztelt határzárral). Nagy valószínűséggel ez most sem lesz másként. Számíthatunk rá, hogy más európai országokban is népszavazásra fogják bocsátani a migráció kérdését, ami tovább gyengítheti az amúgy is megtépázott tekintélyű brüsszeli elit befolyását.

A magyar népszavazási kezdeményezés bejelentésével ráadásul új helyzet állt elő az Unióban. Párhuzamosan egyszerre két tagállamban – Nagy-Britanniában az EU-ból történő kilépésről, Magyarországon a migrációs kvótáról – tartanak majd olyan referendumot, amely kihívást intéz az európai elitekhez, és amelyek közös nevezője, hogy a nemzeti szuverenitás megerősítésére tesznek kísérletet.

Sokatmondó folyamat, hogy néhány év alatt a „mind szorosabb unió” elképzeléstől eljutottunk a mind erősebb nemzetállamok gondolatáig.