Juncker EB-elnök véleménycikke, Merkel kancellár és Hollande francia elnök minapi nyilatkozata, valamint a német szociáldemokraták 10 pontos javaslatcsomagja jelezte, hogy az EU meghatározó hatalmi központjai migránsügyben új javaslattal állnak elő. Mostanra körvonalazódik, hogy mit is szeretnének.

Arról már írtunk, hogy új uniós bevándorláspolitikára lenne szükség. Sokan remélték, hogy Brüsszel leállítja a “húzóhatást”, és a válságövezetekhez minél közelebb alakít ki biztonsági zónákat, ahová a szegénység és a háború elől menekülő embereket az EU pénzén (is) el lehetne helyezni.

Most még időben lennénk, ugyanis egy ilyen világos üzenet az Európa felé útra kelő tömegnek azt üzenné, hogy főszabályként az EU-n kívül kell megoldást találni helyzetükre.


A német javaslat ezzel szemben éppen a húzóhatást erősíti. Azt üzeni, hogy mind a négymillió szíriai, aki a 23 milliós országból elmenekült, kopogtathat az EU ajtaján, ott beengedik, letelepítik őket, lakást, munkát és teljes szociális ellátást is biztosítanak számukra.

Berlin és Brüsszel javaslata főként a választási kampányra készülő Olaszország, illetve az EU pénzügyi lélegeztetőgépére kapcsolt Görögország tehermentesítését célozza. A tengerből kimentett, vagy a balkáni útvonalon érkező migránsokat ezekben az országokban uniós befogadóállomásokon (hot spot) regisztrálnák, “segítve” az e téren “hanyag” olasz és a görög hatóságokat.

Az ekképp regisztrált és befogadott bevándorlókat egy KÖTELEZŐ KVÓTA szerint osztanák szét a tagországok között. A mostani jóléti célországok vonzerejét azzal csökkentenék, hogy “egységesítik” a bevándorlók juttatásait, azaz elméletileg azonos ellátás járna Angliában és Szlovákiában is.

A kvóta szerint szétosztott migránsokra a brüsszeli és német politikusok mint bevándorlókra tekintenek, akiket tartósan le kell telepíteni, és akiknek beilleszkedését lehetőleg szintén uniós szabványok szerint kell elősegíteni.

(Macedóniában több ezer migráns rohamozta meg a határt a hétvégén.)

Miután ez a terv csak a kötelező bevándorlókvóta elfogadása esetében működne, Berlin és Brüsszel mézesmadzagnak EU-s támogatást ígér azoknak az országoknak, amelyek támogatják a kvótát. Azt már nem teszik hozzá, hogy a keret elég lenne-e több millió bevándorló tartós ellátására. Bizonyára nem.

Berlin fenyegetése, miszerint a javaslat elutasítása esetén visszaállítanák a határellenőrzést, leginkább blöff, hiszen Németországnak égető szüksége van az ott dolgozó vendégmunkások százezreire, és a “nyaralási világbajnok” németek sem szívesen várakoznának a határátkelők előtt óriási autópálya-dugókban. Az “exportvilágbajnok” német gazdaság sem örülne, ha a kamionok a határellenőrzések miatt nem tudnának “just in time” közlekedni.

A nyomás csökkentésére a tagjelölt nyugat-balkáni országokat biztonságos származási országnak nyilvánítanák, így az onnan érkezőket gyorsabban toloncolhatják “haza”. Ez Németország esetében 100 000 gazdasági bevándorlóval csökkentené az idénre “várt”, legalább 800 ezres tömeget.

Ezek az asztalon fekvő javaslatok. Szó sincsen a “politikai menekült” és a “gazdasági bevándorló” fogalmainak éles elkülönítéséről, így aki a “refugee”, vagy “asylum” szavakkal közelít az EU határaihoz, vagy szírnek mondja magát, azt továbbra is be kéne engedni. Így a határok fokozott ellenőrzésének semmi értelme.

Ezeket látva nem csoda, hogy a dánok októberben népszavazáson erősítenék meg kimaradási klauzulájukat, vagy hogy a bevándorlásellenes Svéd Demokrata Párt támogatottságát megduplázva vált a legerősebb svéd politikai erővé.

Tavaly 625 000 migráns érkezett az EU-ba. Számuk idén inkább az egymillió körül lesz. Az EU most sokadszorra kapott lehetőséget arra, hogy 5 perccel 12 előtt jó politikai döntést hozzon, és leállítsa a húzóhatást. Most kell(ene) üzenni az Európa felé kacsingató tömegeknek, különben legkésőbb a jövő tavaszi kedvező időjárás egy még nagyobb népvándorlást indít el.