Gyurcsány Ferenc az uniók nagy barátja. KISZ vezérként még a Szovjetunióért, miniszterelnökként a valutaunióért, ellenzéki politikusként az Európai Egyesült Államok uniójáért lelkesedett. Van azonban egy unió mind felett, egy uniók uniója, ami a szívéhez a legközelebb áll, ez a “demokratikus uniópárt”.

"Kell még valamit mondanom, Ildikó?"


Az ellenzéki térfél egyik legrafináltabb politikusaként tudja, hogy “ágaskodó” miniszterelnöki ambíciójához egy legalább 20-30% támogatottságú gyűjtőpárt (uniópárt) kellene. A kommunista utódpárt utódpártjaként hét éve létrehozott DK a bejutási küszöb körül táncol, a lassú építkezés tempójában még évtizedekre lenne szüksége ahhoz, hogy célba érjen.

A DK a többi ellenzéki párthoz képest korábban fedezte fel a trükkök százaival elfogadott Sargentini-jelentésben rejlő potenciált, és hívja a szektatagokat “demokratákat” tüntetni. Nem csoda, ha az LMP és a JOBBIK is elugrik a lehetőség elől, és csak az általuk megcélzott két törpepárt, a Párbeszéd és a Momemtum flörtöl a mindenhol kígyózó kígyókat vizionáló Gyurcsánnyal.

A “Most mi jövünk!” – valójában azt jelenti, hogy “Most Gyurcsány és pártja jön!” Azok akarnak most visszajönni, akik 2010 előtt engedelmesen felmondták a brüsszeli leckét és lám, hova juttatták az országot.

A baloldal nem érti az uniós köntösbe bújtatott német Európa kialakítását szolgáló Sargentini-jelentés fő üzenetét: Vissza akarják pofozni a lengyeleket, magyarokat, románokat, cseheket és olaszokat a sorba. Ehhez a hazai baloldal képviselői és pártjai lelkesen tapsikolnak, mert végre erőt érezhetek. No, nem a sajátjukat, hanem Berlinét és Brüsszelét.

Nem értik, hogy Sargentini számára nem a demokrácia, médiaszabadság és más olyan dolgok fontosak, amiről a tehetségtelen idealista hazai ellenzék a saját kis buborékjában beszél. Gyurcsány talán érti, talán mindegy is neki, csak mindenkit újra egy akolba terelhessen.

Berlin és Brüsszel az “európai értékek” alatt a központnak való feltétlen alárendelődést, a kardcsörtető fegyverkezést, a Trump elleni acsarkodást, a versenyképességünket rontó euró meggondolatlan bevezetését és a kötelező migránskvóta elfogadását érti. Csupa olyan dolgot, amit a magyar emberek 2010 óta Gyurcsánnyal együtt már többször a szoborparkba küldtek.

 

(Kép forrása itt.)