Vannak, akik úgy próbálják láttatni a minap átadott Vál-völgyi kisvasutat, mintha a vasútépítés nem lenne több, mint az Orbán-kormány legújabb úri passziója. Sőt, úgy igyekeznek tálalni az ügyet, mintha 2010 óta egyetlenegy vasúti vonal épült volna.

(A Demokratikus Koalíció tiltakozása a Vál-völgyi kisvasút átadásakor.) 

A gond csak az, hogy egyik állítás sem igaz.


2000-ben az Orbán-kormány építette meg 70 év után az első új vasútvonalat Magyarországon. A Zalalövő-Őrihodos-vasútvonal összekötötte Magyarországot Szlovéniával, az Őrség újra elérhető vált vonattal. Az Orbán-kormány tehát nem 2016-ban találta ki a vasútfejlesztés fontosságát.

Aztán a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok alatt következtek a nagy vasútbezárások. Gyurcsányék 2007-ben 478 km-en szüntették meg a vasúti személyszállítást. Ez 2009-ben kiegészült mintegy újabb 800 km-rel. A szocialista-liberális kormányok tehát összesen 1278 km-rel csökkentették a személyszállító vasúti pályaszakaszok hosszát. A bezárások kormányzati indoka természetesen a “költségcsökkentés” volt, későbbi számítások alapján azonban csupán 1%-os megtakarítást sikerült realizálni.

És természetesen nem a Vál-völgyi kisvasút az egyetlen, ami 2010 óta megépült. A második és harmadik Orbán-kormány eddig mintegy 375 km-en nyitotta meg újra a vasúti közlekedést.

A Vál-völgyi kisvasút ráadásul nem a semmiből bukkant elő. Egyrészt, egy korábban már létező vonalról van szó. Az 1970-es években felszámolt vasutat még az 1800-as években hozták létre Bicske és Székesfehérvár között. Ennek a vonalnak épült most meg egy szakasza, 600 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatással. Másrészt, az utóbbi években nem egy, hanem hét kisvasút épült illetve újult meg (2,7 milliárd forint értékben).

Mindezek ellenére érthető balliberális ellenzék erőlködése, hogy hangzatos politikai ügyet csináljon a Vál-völgyi kisvasút megépítéséből. Ha már az oktatásügy kifulladt, jöhet a „Nagy Kisvasút-gate”.