Mert hová is mennek a kormányzóktól szignifikáns mértékben elpártoló szavazók? Nagyobb részük a feszülten apatikus, mindenkire legyintő kiábrándultakhoz, kisebbik részük pedig a régóta ügyesen építkező Jobbik táborába. S ha ehhez hozzá vesszük még, hogy a mentálisan és verbálisan elszánt, ám politikailag műkedvelő és lankadó nagyvárosi tüntetők többek között az MSZP-ből sem kérnek, akkor vajon honnan remélhetnek stratégiai vonzásnövekményt a szocik?


Persze messze még 2018, addigra akár minden jobbra – azazhogy balra – is fordulhat.

No de mitől?!

Karakteres baloldali politika híján még évekig kitarthat e trend. Sőt úgy is módosulhat, hogy a Fidesz és az MSZP rovására még szívósabban erősödik a Jobbik, s a Fidesztől jobbra végleg Vonáék lesznek a második legerősebb párt, balra tőlük meg az MSZP amúgy lengyelesen agonizál tovább.

Nem nehéz belátni, ez még akkor is Orbán Viktor centrális erőterének képlete, ha a centrum vonzása időközben még inkább elhalványul, amit azért ne vegyünk fixre.

Pedig ma úgy tűnik, az a stratégia, hogy az MSZP szívesen kibekkelné, amíg a Fidesz a kellő mértékűre gyengül. Akkor aztán a Nyugat úgymond rákényszerítheti majd Orbánékat, hogy az MSZP-vel lépjenek koalícióra, a Jobbik előretörését megfékezendő.

Ne firtassuk most e (liberális) vízió realitását, csupán tegyünk utána három pontot.

1. Hallgat-e még a választó oly mértékben a Nyugatra, hogy engedelmes tárgya legyen egy ilyen befolyásolási kísérletnek? (Avagy manipulálható-e annyira, hogy ezt a befolyásolást ne vegye észre?)

2. Nem emelné-e egy ilyen megoldási kísérlet akár kormányerővé is a Jobbikot? Hiszen Vonáék mindmáig „az egyik kutya, másik eb” logikájára építik politikájukat, mondván, hogy ők az igaziak. Márpedig egy ilyen kényszerítéssel a Nyugat – nem tudja, de teszi – látványosan igazolná őket.

3. Mi a biztosíték arra, hogy 2018-ra az MSZP egyáltalán koalícióképes állapotban lesz? Egy ilyen állapot a jelenleginél valamivel erősebb pártot feltételezne, ami viszont elképzelhetetlen a szocik baloldali fordulata nélkül. Ha mást nem, legalább a Jobbikhoz pártolt szavazóik tömegét kellene visszaszerezniük.

De ahogy a szóban forgó felmérések mutatják, hiába gyengül a Fidesz, ami e fordulatot illeti: még mindig semmi.