(Kép forrássa: itt.)


Eközben a TIME magazin által a 2015-ös év emberének választott kereszténydemokrata politikus élesen bírálta azokat a kelet-európai országokat, amelyek elutasítják a menekültek befogadását, azzal vádolva őket, hogy engedményeket tesznek az előítéleteknek, és nem ismerik saját történelmüket. „Amikor valaki azt mondja, nem ez az én Európám, nem fogadok be muzulmánokat, akkor azt kell válaszolnom: erről nem lehet tárgyalni” – idézte a Politico című brüsszeli lap a kancellárt.

A szilveszteri kölni események után a Der Spiegel beszámolója alapján a Kancellár Asszony „barátságos arca eltűnt”, már nem beszél szívélyes fogadókészségről, arckifejezése sötétre váltott, „visszataszító bűncselekményekről” beszélt, amelyek számára „személyesen elfogadhatatlanok”.

2016. január végi videó üzenetében ráerősítve a fentiekre, fokozott aktivitásra és éberségre szólította fel országa polgárait a bevándorlók körében tapasztalható antiszemitizmus miatt. „Az antiszemitizmus sokkal elterjedtebb, mint gondolnánk” hangsúlyozta, és kemény lépéseket helyezett kilátásba különösen az „olyan fiatalemberekkel szemben, akik olyan országokból érkeznek, ahol az Izrael- és zsidógyűlölet nagyon elterjedt.”

Esther Voet a legnagyobb holland zsidó folyóirat főszerkesztője már 2015 szeptemberében arra hívta fel a figyelmet, hogy a migránsok importálni fogják az antiszemitizmust, és bár sajnálja a bevándorlókat, azoknak az öböl menti arab országokban a helyük. Hollandia legmeghatározóbb zsidó lobbi-szervezetének korábbi vezetője megemlítette, hogy Magyarország nem fogad be szír és iraki személyeket, a németek azonban évente fél millió migránst kívánnak beengedni. Megjegyzendő, hogy a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán – bár egyes nézetek szerint nem olyan markánsan, mint Magyarország, ahol ennek alaptörvényi garanciái vannak – jogrendjét tekintve Németország is határozottan fellép. Ha fenti nyilatkozatról nem is, azon 2010-es felmérésről nyilvánvalóan hallhatott Angela Merkel, amely a zsidósággal szembeni súlyos atrocitások következtében az egyes arab államokon belüli zsidó közösségek radikális lecsökkenéséről szól: 1948 óta Szíriában 30.000-ről 100-ra, Irakban 150.000-ről 35 főre csökken a helyi zsidóság száma.

Ezek után immár inkább megdöbbentő, hogy az EU brüsszeli csúcsát megelőzően a sajtónak nyilatkozva változatlanul kiállt amellett, hogy Európába kell szállítani menedékkérőket a Közel-Keletről és meg kell találni a legális utakat arra, hogyan jöhetnek az emberek az Európai Unióba ebből a térségből. A hírek szerint Merkel kezdeményezésére külön tanácskozást tartottak Brüsszelben az EU-Törökország csúcstalálkozó előtt azon tagállamok képviselői, amelyek hajlandóak egy menekültkontingens átvételére Törökországtól, amelynek keretében megközelítőleg újabb 400 ezer, többségében muszlim vallású migráns befogadására kerülhet sor.