A menekültkérdés szó szerint megérkezett Nyugat-Európa. 2014-ben 20 éves csúcsot döntött a Németországban benyújtott menekültkérelmek száma: Míg tavaly egész évben 203 000 ilyen kérvényt nyújtottak be, addig 2015 januárjában már 25 000 körüli kérvénynél járnak, ami komoly nyomás alá helyezi a német politikát.


Ezt a nyomást észlelve, a német politika két irányból próbálja kezelni a kérdést: A hiányszakmákat (főként a szociális ellátórendszerben és a gép/jármű/gyártásban) tanuló menekülteknek esélyt adnának a maradásra. A többiek közül akit lehet, gyorsított eljárásban toloncolnak vissza.

A Balkánról érkezők közül ugyanis sokan úgy gondolkodtak, hogy ha ősszel kijutnak nyugatra, akkor a telet már jó körülmények között kihúzhatják ott, és utána majd csak találnak valamilyen (akár fekete) munkát, vagy rokonaiknál húzhatják meg magukat.

A Balkán mellett azonban soha nem látott számban érkeznek Észak-Afrikából és a Közel-Keletről is menekültek, akiket nem lehet polgárháborús hazájukba visszaküldeni. Ezért inkább a balkáni menekültek számát próbálják csökkenteni.

Horst Seehofer, a bajor kormánypárt, a CSU elnöke hamvazószerdai beszédében kijelentette, hogy „nem lesznek a Balkán és Európa szociális ellátó hivatala”. Más, főként belügyi vezetők azt hangsúlyozzák, hogy a – gyorsított eljárásban, két hét alatt elbírált – koszovói menedékkérelmek csupán 0,5 százalékát fogadják el. Az elutasított menedékeseket eddig jellemzően repülővel utaztatták haza, ám az új toloncegyezmények alapján már szárazföldi úton is átadhatják őket annak az országnak, ahonnan érkeztek.

Németország mellett Ausztria és Franciaország is szigorítana: Szerbia mellett Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát is biztonságos országnak minősítenék, így az onnan érkező migránsok kérelmét azonnal el lehetne utasítani.

Itt kerül képbe Magyarország, ugyanis 2014-ben rekord számú, 43 000 kérelmet nyújtottak be nálunk. A kérelmezők zöme persze rögtön továbbutazott nyugatra, ám mint azt fentebb láttuk, ott nem igazán tudnak mit kezdeni velük.

Az uniós jog szerint az elutasított kérelmezőket oda kell visszatoloncolni, ahol már biztonságban vannak, azaz első kérelmük benyújtásának helyére. Esetünkben Magyarországra.

Nemsokára könnyen beállhat az a helyzet, hogy az eddig nyugatra tartó menekültek ezreit teszik át az osztrákok a magyar határon.

(Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A magyar politikának fel kell készülnie erre a helyzetre. Ezért tartott az Országgyűlés február 20-án vitanapot a menekültkérdésről. Magyarország kormánya egyértelművé tette, hogy az ország nem lehet a bevándorlás célországa, és – mint a nyugat-európai országok – a magyar hatóságok is gyorsabban döntenének a nálunk benyújtott kérelmekről.

Az elszántság azért is indokolt, mert különben könnyen veszélybe kerülhet az osztrák-magyar határ schengeni átjárhatósága.