Oké, de eddig nem harcoltak? Vagy nem harcoltak eléggé? Miért nem?

Az MSZP máig sem elemezte a 2010-es történelmi fiaskó, sem a 2014-es kudarcfolytatás belső okait. Pedig ezek között előkelő helyen szerepelne a tény: a Jobbik folyamatosan apasztja a szocialisták potenciális szavazóit, a radikalizmus csábítása jóval erősebb számukra, mint az MSZP balliberálisnak becézett, ám valójában és döntően mindig neoliberális politikája. Lehet szörnyülködni az elkábított választókon, lehet fokozni az agyukra irányuló ballib propagandát, de azért az elég régóta nyilvánvaló már, hogy az urna elé járuló szegény állampolgár végül is melyikre voksol.


És egyre tömegesebben.

A Harmadik Platform most attól rezzenhetett össze, hogy a Jobbik mostanság meghirdetett fordulata egyelőre sikeresnek tűnik, radikalizmusukat megfésülték, a szegény vidékiek rétegpártjából immár néppárttá akarnak növekedni. Mesterházy Attiláék egyik harcias ajánlata ellenük éppen az, hogy felhívják a választók figyelmét a Jobbik korábbi és mai üzenetei közötti különbségekre, hátha ezzel megakadályozhatják a szavazóbázis bővítését. A választók okulására azt kérdeznék Vona Gáboréktól, vajon a sokakat rémisztő módon trappoló Magyar Gárda és a cicás-kutyás fotók hogyan illeszthetők össze?

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kérdés, hogy ettől a dilemmától a radikalizálódó szegények visszacsábulnak-e a szocialistákhoz?

Mert az MSZP tőlük csak a szegényeket csábíthatná vissza, a Jobbikhoz csapódó középosztályos szavazókat aligha. Az a Fidesz feladványa. A szegényeket viszont ma már nemigen lehet cizellált üzenetekkel megszólítani, ahhoz már túl szegények.

Például az, hogy a Jobbik honnan kapja a pénzt, korántsem érdekli őket, túl intellektuális probléma ez ahhoz képest, hogy a gyerekeiknek nincs mit enniük.

Az sem olyan fenemód izgalmas nekik, milyen ideológiai színezetű a rend. Lényeg, hogy rend legyen, azaz a tyúk (ha van még), ne tűnjön el a kertből. A Harmadik Platform demokratikus rendet ígérne nekik, az bizony jó lenne, bólogatnak, csak már látnánk is valamit ebből. 

Nota bene, biztonság igényükben a jogbiztonság nem különül el a közbiztonságtól: ha mégis ellopják a tyúkot, csak jöjjön minél előbb a rendőr, avagy a gárdisták, mit bánom én.

Az unió-ellenességre pedig már csak nem is legyintenek, ez a probléma tudniillik fényévnyi távolságban van tőlük.

Ideje volna, hogy a baloldali politikusok álruhát öltve járják az országot, nehogy kizárólag a pártirodákban érje homlokukat a valóság múzsájának csókja.

S lehetőleg még azelőtt csattanjon el a csók, mielőtt megnyitnák a második frontot.