Emlékeznek még, amikor Orbán Viktor elutasította az IMF-hitelt, és csődbe ment az ország? Természetesen nem emlékezhetnek, hiszen a magyar gazdaság csak a balliberális közgazdászok vízióiban omlott össze.

És arra emlékeznek, amikor az alapkamat csökkentése finanszírozhatatlanná tette az államadósságot, és ismét csődbe ment az ország?

És arra, hogy a rezsicsökkentés miatt összeomlott a magyar energiaellátás?  Erre sem emlékezhetnek, mert ez is csak a ballib közgazdászok vágyálmaiban következett be.

Ismerjünk meg egyet a hivatásos aggódók közül: Romhányi Balázst, a megtévesztő nevű Költségvetési Felelősségi Intézet vezetőjét.


Romhányi most az index.hu címlapján, illetve a Hegymenet című kampánykiadványban aggódik a magyar gazdaság és államháztartás helyzete miatt. Különös, hogy a 2000-es évek derekán, amikor Magyarország költségvetési hiánya világszinten is rekordokat döntött (2006-ban például 9,2 százalék volt), Romhányi még nem csillogtatta ilyen gyakran publicisztikai képességeit. Ült a Pénzügyminisztériumban és szorgosan könyvelte a rekordhiányt.

Hivatásos aggódó karrierje csak a 2010-es években kezdődött.

Romhányi Balázs a 2013-as évre az jósolta, hogy „éppen meglesz” a 3 százalékos hiánycél, 2014-re pedig 3,8 százalékos hiányt prognosztizált a közgazdász.

Az államháztartás hiánya végül mindkét évben jócskán a 3 százalékos határ alatt maradt: 2013-ban 2,6, 2014-ben pedig 2,1 százalék volt a hiány.

2013 decemberében, a Bajnai vezette Haza és Haladás Alapítvánnyal közös sajtótájékoztatón Romhányi kijelentette: 2014-ben „a növekedés ideiglenesen két százalékra gyorsul”, de 2015-ben már visszaesik 1 százalék alá, pár éven belül pedig „0,5 százalékra fog lassulni”.

Ehhez képest a GDP 2014-ben 4 százalékkal emelkedett, 2015-ben pedig 3,1 százalékkal.

A 2015-ös évre vonatkozó előrejelzéseiben az államháztartási hiány és az adósságráta kapcsán is rendkívül borúlátó volt Romhányi: „2015. évi költségvetés mostani formájában nem megalapozott, intézkedések nélkül nagy a kockázata annak, hogy az államháztartási hiány meg fogja haladni a GDP 3 százalékát, és szinte biztos, hogy az adósságráta emelkedik, a strukturális egyenleg pedig romlik.” – mondta a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője.

Romhányi aggodalma ezúttal is alaptalannak bizonyult.  Az államháztartási hiány 2015-ben mindössze 1,6 százalék volt, az adósságráta pedig emelkedés helyett egy százalékkal (75,7 százalékról 74,7 százalékra) csökkent.

Mindezek ellenére Romhányi 2016-ra is pesszimista előrejelzéssel készült. Intézetében úgy kalkuláltak, hogy 2016-ban 2,7 százalékos lesz a hiány – ami végül mindössze 1,8 százalék lett.

Talán nem lepjük meg az olvasót, ha eláruljuk, hogy a „mértékadó” szaktekintélyek által jegyzett kötetben Romhányi újból borús képet fest a magyar gazdaságról.

Mindezt egyrészt azért mondjuk el, mert szeretnénk időt és energiát spórolni kedves olvasóinknak, nehogy végigolvassák Romhányi hosszú, csúsztatásoktól és elfogult megállapításoktól hemzsegő írását.

Másrészt azért, mert borzasztóan bosszantanak bennünket a szakmainak álcázott, személyes sértettségből író ellendrukkerek véleményei.

 

(Kép forrása itt.)