Gyermekeink már az oviban „kukáznak”, gyűjtik a műanyagflakonokat, használt elemeket, s rosszalló pillantásokkal mérik végig azon társaikat, akik nem a megfelelő színű gyűjtőedénybe helyezik a hulladékot.  És ez jól van így, környezetünk védelmének e fontos aktusa, a szelektálás lassacskán beívódik társadalmunk tudatába.


De vajon mikor jut egy kis időnk szellemi, lelki javaink védelmére is? Mikor lesz alkalom ebben a szférában is a szelektálásra: kiválogatni a szemetet, elkülöníteni értékest a hitványtól, s mikor jutunk el oda, hogy a szellemi-lelki környezetszennyezés egyes minősített esetei miatt társadalmi csoportok hallassák a hangjukat?

Egy plakát kapcsán tettem fel magamnak ezt a költői kérdést. Valamelyik kereskedelmi csatorna perverz ötletére ugyanis – immár többedik szériában – műveletlenségi vetélkedő indult, melyet a nézettségi mutatók emeléséért küzdő tévé megfejelt egy óriásplakáttal. A Váci út városból kivezető szakaszán suhant el mellettem.

A gigászi képen 1956-os fotót idéző tank, lyukas zászlóval és mögé montírozott pávatollas török vezérrel, felette pedig a 45 éves (vezetéknév nélküli ) Zsuzsitól származó idézet:  „A honfoglaláskor  ’56-ban a törökök elfoglalták az országot.

Vicces? Felháborító? Szomorú?  

Leginkább szánalmas.

És mindenekelőtt randa nagy csalás, mert Zsuzsa ennyire nem lehet eltévedve, ez a görcsösen kikínlódott történelmi képzavar irreális. Sok honfitársunk tévelyeg történelmünk útvesztőiben, de magyar ember törököt és ’56-ot, no és mellé a honfoglalást (ma még) nem veszi egy kalap alá, akármennyire is kerülte diákként a történelemtankönyvet.  Nem, meg vagyok győződve róla, hogy erre Zsuzsa sem képes… (Ugyanakkor, ha szó nélkül elmegyünk a hasonló ostobaságok plakatírozása mellett, hamarosan elérhetjük ezt a szomorú szintet.) Eközben szinte látom magam előtt a „kreatív csapatot”, amint sok pénzért azon törik a fejüket, mivel hökkentsék meg a nagyérdeműt – mesterkélt és végtelenül primitív arca ez a szórakoztatóiparnak.

Miért nem legyintek és autózok el mellette csöndben?  A szellemi környezetszennyezés mértékének foka miatt: ilyen mélységekig ugyanis nem lett volna szabad eljussunk. Bár a sok butaság sűrűjében ingerküszöbünk meglehetősen magasan van, de legalább a morgás jogát gyakoroljuk, mert ha szótlanul elviseljük, hogy 1956 hatvanadik évfordulója előtt e plakátok „ékesítik” az országot, turbános törökkel nemzeti trikolórunk mellett, az mindannyiunk szegénységi bizonyítványa.

És ha így folytatjuk, végleg ellep minket a kultúrszemét. Szelektáljuk hát – legalább a veszélyes hulladékot!