(Kép forrása: itt.)

2010. május 3.

Reményekkel, de félve tekintek a jövőbe. Igazán üdvös, hogy megszabadultunk a balliberális kormányzás minden tébolyától, végre talán normális mederben fognak zajlani a dolgok ebben az országban. A kulcs a normalitás – ezt kell belátnia a jelenleg kormányra kerülő jobboldalnak. Alkotmányosság, szabályelvűség. Ez nehéz lesz a kétharmad birtokában, mert mint azt Lord Actontól tudjuk, a hatalom korrumpál, az abszolút hatalom pedig abszolút korrumpál.

(…)


2011. február 14.

Nem tetszik, amit látok. Hiába reménykedtem abban, hogy egy józan, mértékletes kormányzást fogok látni, úgy tűnik, ez a kormány fittyet hány a fékek és ellensúlyok rendszerére. Problémás ez a túlhatalom. Azt is ígérik, hogy majd tesznek valamit az adósságcsapdában lévőkért. Az eddigieket látva ez is vészjósló, mert félő, hogy szembemegy majd az intézkedés az alkotmányossággal és a magántulajdon szentségével, mely értékeket minden konzervatívnak tiszteletben kell tartania.

ps. Megjelent végre az új könyvem. Akartam volna még dolgozni rajta, mert a mostani fejlemények tükrében a hatalommegosztásról lehetett volna bővebben is kifejteni nézeteimet. Legközelebb ezt is megteszem.

(…)

2012. július 21.

Azt hiszem, a döntéshozóknak felelősebben kéne politizálniuk és hallgatniuk kéne az amerikaiak aggodalmaira a demokrácia és a fékek és ellensúlyok kérdéskörét illetően. Az nem járja, hogy ezekre mi ilyen kis országként teszünk. Egy szövetségi rendszer részei vagyunk, és abban rá vagyunk utalva az amerikaiakra. Több alázat, kedves döntéshozók! Atlanti és európai szövetség – csak ez a valódi konzervativizmus útja.

ps. Csodálatos az olasz tengerpart, és maga Olaszország is. Itt aztán a levegő minden rezdülésében érezni a kultúrát, a kifinomultságot, a hagyományt. Este elmegyünk operába.

(…)

2012. december 23.

Nem fogyott túl jól a könyvem. Én magam adtam belőle Lacinak és Petinek, valamint Professzor Úrnak, aki nagyon kedves szavakkal méltatta. Vajon van-e még igény ebben az országban a szellemi teljesítményre, vagy csak a ponyva, csak a bulvár, csak az alantas témák töltik ki az emberek mindennapjait? Ezeken töprengek. És vajon a kormányból hányan olvasták a munkámat? No, lehet tippelni. Pedig nekik aztán tényleg nem ártott volna.

(…)

2014. május 23.

Újfent aggódom amiatt, mit fog ez a kormány tenni a következő négy évben. Az eddigiek nem adnak okot túl sok reményre. Hatalmi politika, az értelmiség megvetése, erőszakosság. A politikusok egyáltalán nem kíváncsiak az értelmiség tanácsaira és intéseire. Kiábrándultság lett úrrá rajtam.

(…)

2015. szeptember 12.

Úgy tűnik, hogy a politikai napirendet a migráció témája fogja uralni. Nem kétlem, hogy szükséges lehet egyfajta határzár, hiszen mégiscsak védenünk kell hazánk és az Európai Unió határait. No de remélem, a hatalom visszafogottan, önkorlátozva fog eljárni – az eddigieket látva ez persze halovány remény. A fő, hogy ne dühítsük fel európai partnereinket, és valódi, európai módon, közösen keressünk megoldást.

(…)

2015. december 4.

Mindig is úgy gondoltam, hogy az alkotmányosság talaján álló konzervatívoknak szövetségbe kéne tömörülniük a nemzeti liberálisokkal. Csak ez emelheti föl a hazát. Kultúra és mértékletesség.

ps. El ne felejtsem, kéne hívnom szakembert a tölgyfaasztalomhoz. Billeg.

(…)

2016. március 17.

Hervasztóan hat rám az a szöveg, amit a miniszterelnök mondott a minap. Történetileg teljes mértékben helytelenek ezek a párhuzamok – arról már nem is beszélve, hogy nem volt ez ennyire egyoldalú történet. A kulcs az oktatásban van, mióta mondjuk ezt mi, jobboldali értelmiségiek! De ezek a fülük botját sem mozdítják. Mindhiába jártatjuk a bagólesőnket, ha a döntéshozók az értelem hangjára süketek.

(…)

2016. szeptember 20.

Azt hiszem, ez az ország reménytelen. Eltűri, sőt támogatja az alkotmányossággal, fékekkel és ellensúlyokkal köszönőviszonyban sem lévő kormányzást, a kultúrára pedig nem kíváncsi. Itt csak a Való Világ működik, a könyvemet pedig senki sem veszi. Kérdés, más könyveket egyáltalán vesznek-e? Létre kéne hozni végre egy valódi, polgári, konzervatív pártot. Valami olyasmit, ami a mostani kormány megközelítően volt abban az időben, amikor még valóban a polgári ideált akarták megvalósítani – persze, annak giccsessége nélkül, lásd koronaúsztatás. Szerintem erre van esély, hiszen van igény egy valódi konzervatív pártra. Beszélek is a többiekkel, szervezünk erre egy konferenciát és kiadunk egy szándéknyilatkozatot. Talán most elindul valami.

(…)