A ránk zúduló információáradatban ember legyen a talpán, aki átlátja a helyzetet. Amennyiben a politikai nyilatkozatokat nézzük, a kép egyszerű. Csak meg kell fordítanunk, hogy ki, mit mond. A trojka (EU, Európai Központi Bank, IMF) azt, hogy a görögöknél a labda, tegyenek már le végre valamit az asztalra. Ciprasz azt mondja, hogy letettek egy társadalom-párti, növekedésbarát javaslatot, ami reméli, benntartja Görögországot az euróövezetben.


Fordítsuk meg: vagyis a labda a trojkánál van, Cipraszék pedig az euróövezetből való kilépéssel fenyegetőznek, pontosabban „kizáratásukkal”. Röviden megindokolom állításom.

Ahhoz, hogy megértsük, miről szól a mostani felfokozott vita a görögök és a trojka között, meg kell értenünk a görög adóssághelyzetet. Ezt három szinten értelmezhetjük.

A Holdról szemlélve nagy a baj. A görög államadósság a GDP 180 százaléka, ráadásul az elmúlt 6 évben 70 százalékponttal emelkedett. Valamit nagyon félrekezelhettek az elmúlt 6 évben, ha a 90-es évek végének szintjére esett vissza a görög GDP, miközben az államadósságuk abszolút értelemben is elképesztő mértékben növekedett. Még az IMF is elismeri, hogy a görög államadósság fenntarthatatlan, 2022-re is legjobb esetben a GDP 140 százalékra csökkenthető. Az IMF szerint Görögországnak 60 milliárd euróra van szüksége és 20 év adósságmoratóriumot kellene kapnia, hogy levegőhöz jusson. (Vagyis 20 évig semmit ne kelljen fizetniük, csak utána kezdjék el a törlesztést.)

Kicsit közelebbről, a Sztratoszférából nézve minden rendben van. Mert bár magas a görög államadósság, de az államadósság szolgálat, vagyis amit a görögök évente kamatokra fizetnek, az csak a GDP-jük 2 százaléka. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF) kapott hitel után 10 évig nem kell kamatot fizetniük, az Európai Központi Banktól és az euro-övezet tagállamainak központi bankjaitól kapott hitelek kamatain realizált nyereséget nagyvonalúan visszakapják. (Erről bővebben Darvas Zsolt, a Bruegel közgazdászának írásában olvashatnak.) Ezzel szemben a portugáloknak, íreknek, olaszoknak, vagy éppen nekünk, a GDP több mint 4 százalékát kell évente kamatokra költenünk. Az is a görögöknek kedvez, hogy kölcsöneik átlagos esedékességi ideje majdnem 16 év, szemben mondjuk a magyar államadósságéval, ami 3,2 év. Ez azt jelenti, hogy átlagban 16 évig csak a nagyon alacsony kamatokat kell fizetniük a görögöknek és csak utána kell törleszteniük a tőkét.

Igen ám, de a Földről, az út porából feltekintve már kritikus a helyzet. A Görög Államadósság-kezelő Központ tájékoztatása szerint mintegy 38 milliárd eurónyi adósságot kell visszafizetnie Görögországnak 2015-ben. (Ez a teljes görög adósság 12 százaléka, nagyjából annyi mint a magyar államadósság fele.) Ezt csak úgy lehet, ha kapnak helyette pénzt máshonnan. Honnan kaphatnak? A piacról úgy 18 százalékos kamat mellett vagy a trojkától 1-2 százalékon. A piaci hitelfelvétel egyet jelent a csőddel. Tehát hiába a hosszú átlagos esedékességi ideje a görög államadósságnak, hiába kellene a következő években csak évi 5-8 milliárd eurónyi adósságot törlesztenie Görögországnak, az ebben az évben törlesztendő adóssága hatalmas. Vagy kap pénzt a trojkától, vagy csődöt jelent.

A nyilvánosan elérhető mozaikokból összerakva a trojka álláspontja és a görög gazdaságpolitikai javaslatcsomag között minimális a különbség. A görög kormánypárt, a Sziriza bevállalna egy csomó kényes ügyet, hajlandó szembemenni saját választási ígéreteivel: nyugdíjakat csökkentene, társadalombiztosítási kedvezményeket vonna meg, növelné az áfát, privatizálna, és összességében hosszú távon elsődleges (vagyis államadósság-szolgálat nélkül számított) államháztartási többletet biztosítana. A trojka ezalatt olyan unortodox javaslatokat tesz és fogad el, amiért a magyar kormányt egy pár éve még pellengérre állították ugyanazok a körök – például tv-reklámadó és különadó a magasabb vállalati proftokra.

Ha összerakjuk a képet, akkor azt láthatjuk, hogy a görögök lassan csak a láncaikat veszíthetik. A Standard and Poors hitelminősítő szerint a görög GDP az euróövezetből való kilépéssel még összesen 10-15 százalékot esne az elkövetkező 1-2 évben. Mi az a korábbi évek 25 százalékos csökkenéséhez képest? Viszont lenne egy kettős árrendszerük euróval és drachmával, és egy szinte nullára leírt államadósságuk. Nem túl elegáns megoldás, kifociznák magukat a világgazdaságból és a világ pénzpiacairól egy jó pár évre, de valljuk meg, nagyon bent sincsenek. Az exportjuk jelenleg a GDP-jük 30 százaléka, aminek harmada a turizmus és harmada a tengeri hajózás. (Összehasonlításképpen a magyar export a GDP közel 100%-a.) Egyik szektor sem különösebben érzékeny a kilépésre, sőt egy olcsóbb Görögország vonzóbb turisztikai célpont. (Arról nem is beszélve, hogy az Akropolisz mellett most már a 2004-es athéni olimpia romjai is látogathatóak.) Első opció: Grexit, a görögöknek tiszta lap, bizonyítási lehetőség, relatíve kis veszteség; a németeknek, az eurónak és a trojkának jelentős anyagi veszteség.

(Kép forrása: itt.)

A második opció, hogy a trojka enged, az Európai Központi Bank ad pénzt a görögöknek, és a trojka enyhít a görögök államadósság terhén – mondjuk az IMF javaslata alapján 20 éves adósságmoratóriumot biztosítva. (Ehhez adalék, hogy Darvas Zsolték még az év elején kiszámolták, hogy hogyan lehetne a görög államadósságot a GDP 17 százalékával csökkenteni úgy, hogy az a hitelezőknek se fájjon.) A Sziriza így bevállal egy vegyes csomagot, amelyben vannak megszorításnak minősülő intézkedések és unortodox lépések (lásd fentebb). Görögország megmenekül az államcsődtől, a Sziriza pedig bizonyíthat, hogy van elképzelése a görög gazdaság feltámasztásáról, kutatás-fejlesztésről, oktatásról stb..

Ez alapján a labda a trojkánál, a görögök pedig a kilépés rémképével riogatnak. Pont az ellenkezője annak amit a két fél hangoztat.

Van egy harmadik opció is. A harmadik opció az első opció.