Magyarország ebből a szempontból már régebbi hagyományokkal bírt: például a „csárdás”, mint olyan, egy magyarba olvadt zsidó, Rózsavölgyi Márk lelkes kultúrharcának köszönhette létét. Miközben Franciaország a Dreyfus-üggyel, majd a „kartoték-botránnyal” volt elfoglalva, Oroszországból pedig a pogromok elől menekültek a zsidók, Ausztria-Magyarország a béke szigetének tűnt. Annyira, hogy hamarosan azt a következtetést vonták le az Osztrák-Magyar Monarchia kritikusai, hogy ez a birodalom – különösen Magyarország – a „zsidó paradicsom”. Az egyik ilyen kritikus Karl Lueger, Bécs polgármestere, Hitler korai példaképe volt. Luegertől származik a mondás: „Hogy ki a zsidó, én mondom meg”.

Az első világháború azután sok mindent megváltozott. Magyarországon vörös és fehérterror váltotta egymást, Bécs pedig bevörösödött: a balos szocdemek egyik európai fellegvára lett. Bécs adott otthont a Magyarországról menekülő „vörös emigráció” számos alakjának is, akik nem szégyellték egész Európát telekiabálni. Egészen elképesztő kampány folyt ekkoriban Magyarország ellen. És hogy miért? Mályusz Elemér szerint azért, mert a szélsőbaloldali politikusoknak és publicistáknak „azt is be kellett látniok, hogy a visszatérésnek [...] útjában áll az otthoni polgári kormányzat. Arra, hogy ezt a kormányt a magyar közvélemény megnyerésével buktassák meg, nem is gondolhatnak. [...] Maradt még egy menedékük: a külföldi államok közvéleménye, amely - szerencséjükre - rosszul, vagy alig van informálva otthoni szereplésükről, s amelyet ennélfogva könnyű félrevezetni.” (Vajon csak első ránézésre tűnik úgy, hogy megalapozott az áthallás mai korunkkal?)


Azt már milliószor meghallgattuk a baloldali gondolkodók részéről, hogy miért és hogyan volt antiszemita a Horthy-korszak. Az azonban nem biztos, hogy ismert a magyar érdeklődők előtt, hogy más országokban ugyanekkor mi volt a helyzet. Nemrég egy érdekes hír jelent meg bizonyos osztrák állampolgársági törvények módosításáról. E szerint: „Az állampolgársági törvény módosításának értelmében állampolgárságot kaphatnak Ausztriában a náci korszak üldözöttei, a koncentrációs táborok felszabadított foglyai és mindazok is, akik a szövetségesek megérkezése után, 1955-ig bezárólag hagyták el Ausztriát, valamint az ő leszármazottaik. A törvénymódosítás elfogadásával megszűnnek a korábbi egyenlőtlenségek. Ez idáig ugyanis csak a férfi túlélők leszármazottai kaphattak állampolgárságot, míg a női túlélők gyermekei és unokái nem. Hatályát veszíti továbbá az 1921-es antiszemita rendelet, miszerint a zsidó származásúak a monarchia felbomlását követően nem kaphatnak osztrák állampolgárságot.”

Micsoda? 1921-es zsidóellenes rendelet? És most veszti hatályát? Igen, ez bizony így van. A „Wabersche Optionpraxis” nevű belügyminiszteri intézkedés alapján, amely egy bírósági döntésen alapult, az egykori Monarchia más országaiban született zsidóktól megtagadták az állampolgárságot. Ehhez az Ausztriával kötött saint-germaini béke 80. pontját használták fel, ennek értelmében ugyanis azok kaphattak osztrák állampolgárságot, akik „azonos nyelven beszélnek és azonos fajhoz tartoznak”. Azoknak a zsidóknak, akik már megszerezték az állampolgárságot, ott lebegett a fejük felett a vészes lehetőség, hogy deportálják őket. Ennek ellenére, furcsa módon, a korszakban Ausztriát soha nem érte olyan nemzetközi sajtótámadás, mint Magyarországot.

És hogy miért érdekes ez a mai magyar nemzeti érdekek szempontjából?

Hát azért, mert most megint úgy tűnik, hogy a haladó erők Lueger egykori mondását fordítva alkalmazzák. Vagyis: hogy ki az antiszemita, azt ők mondják meg. Hogy Ukrajnában dühöng az antiszemitizmus? Mindegy, a mi kutyánk kölke! Hogy Bécsben közterületen művelik a zsidóellenességet? Ugyan már, hiszen ott most buktak meg a haladást ellenző politikusok! Hogy az Egyesült Államokban a Demokrata Párt az Izrael-ellenesség és az antiszemitizmus melegágya? Sebaj! 

De ha Magyarországon, egy kisvárosban – Vácon – egy gimnázium kertjében egy keresztény gondolkodó szobrát állítják fel, az persze újabb kitűnő alkalom arra, hogy a “haladó” sajtó világgá kürtölje: idehaza dühöng az antiszemitizmus.