Az elmúlt években a magyarok közhangulatát és politikai kultúráját leíró főbb tabuk megdőlni látszanak. Az Európai Bizottság által készített, az európai polgárok közvéleményét elemző legfrissebb felmérések (a „Standard Eurobarometer” tavaszi, és a „Social Climate Report” novemberi jelentése) alapján a magyar közhangulat több tekintetben trendforduló küszöbén áll – sőt, talán már át is lépte azt.


A politikai intézményekbe vetett állampolgári bizalom a demokráciák minőségének egyik fontos mércéje. Hagyományosan a régi, nyugati demokráciák polgárai több bizalommal viseltetnek parlamentjük és kormányuk iránt, mint a dél- és kelet-európai társaik. Magyarország az utóbbi években kezdi megtörni ezt a mintát: a nemzeti kormányba és parlamentbe vetett bizalom uniós ranglistáján 4 év leforgása alatt sereghajtókból az élvonalba kerültünk. Míg 2009 őszén a nemzeti parlamentbe és kormányba vetett bizalmunk messze elmaradt az uniós átlagtól, idén tavaszra mindkét mutatónk értéke megduplázódott. 2009 tavaszán a parlament iránt a magyarok 15 százaléka, a kormány iránt pedig mindössze 14 százaléka volt bizalommal – idén tavasszal azonban már 33 illetve 37 százalékuk. Az uniós átlag eközben mind 2009-ben, mind 2014-ben, mindkét intézmény tekintetében 27-30 százalék között mozgott. 

A kormányba vetett bizalom növekedése különösen szembeötlő: 2009 őszén csak Lettországnak sikerült alulmúlnia bennünket, idén a 28 tagállam rangsorában már a 10. helyen állunk. A magyarok érzékelik kormányuk növekvő gazdasági és politikai mozgásterét is: a megkérdezettek 31 százaléka gondolja úgy, hogy a nemzeti és nemzetközi intézmények közül a magyar kormány tehet a legtöbbet a pénzügyi és gazdasági válság hazai leküzdéséért – szemben a 19 százalékos uniós átlaggal.

A híres-hírhedt magyar pesszimizmus is nehéz időket él. A 2009-es évhez képest az Európai Unió egyetlen tagállamában javult a társadalmi légkör mutatója, vagyis a közhangulat: Magyarországon. 2013-hoz képest is az élbolyban vagyunk a vélemények és a várakozások javulásának tekintetében, az életünkkel való elégedettség, a személyes munkaügyi helyzetünkkel és a nemzetgazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozások tekintetében egyaránt.

Miközben a legújabb közvélemény-kutatások a kormánypártok támogatottságának csökkenését mutatják, az európai uniós felmérések egyértelműen jelzik: az elmúlt 4 évben a magyar közhangulat évtizedek, sőt évszázadok alatt megkövesedett jellemzői indultak pozitív irányú változásnak.

Ez a változás pedig forradalmi. Még akkor is, ha sokaknak ezt nem érdekük észrevenni.