GREGERS

Ez igazán érthető. Gondolom, kettőtök közül inkább ő az, aki az üzlettel foglalkozik.

 

HJALMAR

Igen, a futó, mindennapi ügyeket általában Ginára hagyom. Én meg fogom magam, átmegyek a nappaliba, és fontosabb dolgokkal foglalkozom.

 

GREGERS

És mik azok a fontosabb dolgok?

 

HJALMAR

Már vártam, hogy rákérdezel. Vagy talán neked még nem is mondták a találmányomat?


 

GREGERS

Találmányod van? Nem is tudtam.

 

HJALMAR

Tényleg? Még nem hallottál róla? Hát persze, fönn a hegyek közt, az isten háta mögött...

 

GREGERS

Hjalmar! Szóval feltaláltál valamit?

 

HJALMAR

Hát föl még nem találtam, de már a legjobb úton vagyok hozzá. Gondolhatod, hogy amikor fényképész lettem, igazán nem az a cél lebegett előttem, hogy majd a sok senkiházi családi képeit gyártom sorozatban.

 

GREGERS

Hát persze, a feleséged is ugyanezt mondta épp az elébb.

 

HJALMAR

Én akkor megfogadtam, hogy ha már egyszer ennek a mesterségnek szentelem magam, olyan szintre fogom emelni, hogy művészet legyen belőle, sőt egyszersmind tudomány is. Így érett meg bennem az elhatározás, hogy kidolgozom ezt a találmányt.

 

GREGERS

És tulajdonképpen miből áll ez a találmány? Mi a lényege?

 

HJALMAR

Hát, kedves barátom, ilyen részletkérdésekre egyelőre még nem tudok neked felelni. Idő, Gregers, idő kell még ahhoz! De persze, nehogy azt hidd, hogy hiúság vagy személyes becsvágy hajt. Gondolhatod, hogy nem magamért teszem. Hanem az életem egyetlen célja, csak az lebeg előttem, éjjel-nappal.

.

.

.

GREGERS

Mondd, és körülbelül mikor készülsz el a találmányoddal?

 

HJALMAR

Uramisten, Gregers, ne faggass engem, kérlek, ilyen részletekről, hogy mikor. Egy találmány, ugye, az sosem olyasmi, aminek parancsolni lehet, még feltalálója sem teljesen úr fölötte! Nagyon sok múlik az inspiráción is - egy ihletett pillanaton -, de hogy mikor jön el, azt szinte lehetetlen előre kiszámítani.

 

GREGERS

De azért haladsz vele, nem?

 

HJALMAR

Hogyne, haladok. Minden áldott nap foglalkozom vele, töprengek rajta. Tele van vele a fejem. Délutánonként, ebéd után, bezárkózom a nappaliba, ahol zavartalanul elmélkedhetek. De sürgetni egyszerűen nem lehet a dolgot; az csak árt. Egyébként Rellingnek is ez a véleménye.

 

GREGERS

Mondd, és nem gondolod, hogy ez a padlás nagyon elvon a munkádtól, eltereli a gondolataidat?

 

HJALMAR

Ugyan, dehogy! Csöppet sem! Nem is lehet megállás nélkül folyton ezekkel a gondolatokkal foglalkozni. Kell valami, amivel kitöltöm a várakozás idejét. Az ihletnek, tudod, nem lehet parancsolni, akkor jön, amikor neki tetszik - ha pedig jönni akar, úgyis megjön.

 

(Kép forrása itt.)