Görögország elmúlt 5 éve a szélsőséges pártok gyarapodásának és erősödésének története. A 2009-es parlamenti voksoláson a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok összességében még „csak” a szavazatok 19 százalékát szerezték meg. Ez az arány 2012-re – a válság elmélyülése valamint az EU, az IMF és az Európai Központi Bank („trojka”) megszorító válságkezelési politikájának következményeként – elérte a 40 százalékot. A tegnapi választáson pedig már a szavazatok 50 százalékát szerezték meg a különböző radikális erők.


A neonáci Arany Hajnal 2009-ben még nem zavart sok vizet a maga 0,29 százaléknyi eredményével. A párt támogatottsága 2012-ben 6,9 százalékon tetőzött, ehhez képest a tegnapi 6,3 százalékuk kisebb visszalépést jelent. A tegnapi választáson győztes Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) 2009-ben, amikor a görög gazdaság valódi állapota még nem került nyilvánosságra, mindössze a szavazatok 4,6 százalékát szerezte meg. 2012-re már 26,9 százalékra tornászta fel magát a Sziriza, 2015. január 25-én pedig a voksok 36 százalékának megszerzésével a legerősebb párttá vált.  A kisebb kommunista pártok (Görögország Kommunista Pártja, Antikapitalista Baloldal, Marxista-Leninista Kommunista Párt stb.) támogatottsága 2012 és 2015 között – ugyan kisebb mértékben mint a Szirizáé – szintén növekedett.

Görögország nagy árat fizet gazdasága javuló eredményeiért (2014 harmadik negyedévében „már csak” 25,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta): tegnap a görögök abszolút többsége (50%) valamelyik szélsőséges pártra szavazott. A trojka-féle válságkezelés politikai hatásai most kezdenek megmutatkozni igazán.