A The Economist legfrissebb címlapján „Playing with fear” felirat alatt a magyar miniszterelnök, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője és Donald Trump, az amerikai Republikánus Párt elnökjelölt aspiránsa látható. A brit hetilap a populista jobboldal előretörésének szentelt cikkében kifejti: a jobboldali populista erők újabban a polgárok (természetesen nem valós) félelmére és arra a (természetesen nem megalapozott) aggodalomra játszanak rá, hogy a nyugati kormányok nem tudják vagy nem akarják megvédeni az európai lakosokat.


Miért törnek előre a „populista” pártok? A hetilap ugyan mintegy mellékesen megemlíti az elhúzódó gazdasági válságot, a munkanélküliséget és az elmúlt évek különböző iszlamista terrortámadásait, de elsősorban azzal foglalkozik, hogy mi lenne a megoldás az „Orbán-félék” ellen. A The Economist szerint „fel kell hívni a polgárok figyelmét a liberális eszmékben rejlő erőre”, a technológiai újítások, a jólét és a kereskedelem majd elkergeti a polgárok félelmeit. A kulcs a gazdasági növekedés, nem pedig a határok lezárása. Sőt, a lap szerint az iszlamista terrorizmust sem úgy tudjuk legyőzni, ha ellenségként tekintünk az Európába özönlő muszlimokra, hanem ha több segélyt adunk nekik.

Röviden összefoglalva, a The Economist szerint a pénz a megoldás minden bajunkra. Adjunk pénzt az európaiaknak, és majd nem zavarja őket az országukon átvonuló, vagy abban letelepített több millió idegen. Adjunk pénzt az ide érkező muszlimoknak, és majd nem rendeznek tömegmészárlást Párizsban. Nehéz eldönteni, hogy mindezt komolyan gondolják, vagy csak ennyire cinikusak.

(A The Economist címlapja.)

Miről szól valójában a brit hetilap címlapja? Arról, hogy a nyugati liberális elit fél. Fél attól, hogy elveszíti hatalmát. Félve szemléli tétlensége, hozzá nem értése, és az európai kultúrától való tudatos elszakadásának következményeit. Hogy csak néhány példát említsünk: a Fidesz kétszer kétharmados győzelme, a Jog és Igazságosság abszolút többsége a lengyel szejmben, radikális jobboldali (és baloldali) pártok előretörése szerte Európában.

Orbán Viktorban, Marine Le Penben és Donald Trumpban pedig ha van valami közös, akkor az az, hogy egyikőjük sem hajlandó a PC nyelvén beszélni. A valóságról beszélnek, amit az elefántcsonttoronyban gubbasztó brüsszeli bürokratáknak és liberális értelmiségieknek kínos hallgatni. Ezért inkább megbélyegzik.