Zuckerbergék első, nagy nyilvánosságot kapott „lebukása” 2014-ben következett be. Ekkor szivárogtak ki dokumentumok a vállalatóriás titkos pszichológiai kísérletéről, amely során közel 700 000 felhasználó hírfolyamát manipulálták. A felhasználók tudta és beleegyezése nélkül zajló kísérlettel Zuckerbergék azt akarták kideríteni, hogy a közösségi oldalon megjelent bejegyzésekkel, hírekkel tudják-e befolyásolni a felhasználók érzelmeit. Habár a kísérlet hivatalos eredménye nem ismert, de a későbbi fejlemények alapján biztosra vehetjük, hogy Zuckerbergék feltételezése megerősítést nyert. 2016-tól egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyekből világossá vált, hogy a Facebook aktívan manipulálja a közösségi oldalon megjelenő tartalmakat. A jobboldali hírek szisztematikus háttérbe szorítása, a migránsokkal kapcsolatos negatív hozzászólások törlése, profilok felfüggesztése, az „álhírek” elleni szent háború egytől egyig a hírek intézményesített manipulálásának, és így a felhasználók befolyásolásának az eszközei.

Sokan minderre csak legyintenek, mondván: akárhogy is manipulál a Facebook, engem nem tud befolyásolni, hiszen tudom, hogy miben mesterkedik. Igen ám, de a közösségi média befolyásolási technikája nem a tudatos énünkre, a racionalitásunkra hat, hanem egy sokkal nehezebben kontrollálható részünkre: az érzelmeinkre.


És valójában éppen az érzelmeink azok, amelyek irányítanak bennünket. Az amerikai elnökválasztás kapcsán adatlopási botrányba keveredő Cambridge Analytica egykori igazgatója, Alexander Nix jól szemlélteti a jelenséget: ha van egy privát strand és el akarjuk kerülni, hogy idegenek lépjenek be, célravezetőbb, ha cápaveszélyre figyelmeztető táblát helyezünk ki, ezzel befolyásolva azt, hogy a számunkra kedvező lehetőséget válasszák.

Hogy az embereket elsősorban az érzelmeik, és nem a racionalitásuk irányítja, nem új keletű felismerés. Az emberi irracionalitás és abban rejlő szisztematikusság vizsgálata elsősorban két izraeli származású pszichológushoz, Daniel Kahneman és Amos Tversky nevéhez köthető. A kutatók az ötvenes évek második felében kezdték meg vizsgálataikat, amelynek során többek között azt sikerült tudományos módszerekkel alátámasztaniuk, hogy az embereket elsősorban az érzelmeik vezérlik, és ez az irracionalitás kiszámítható, tudományosan leírható.

A kidolgozott módszernek azonban vannak árnyoldalai is. A viselkedéspszichológia eredményeit ma kifinomult adatelemzéssel kombinálják, a minél hatékonyabb befolyásolás érdekében. Mára sikeresen kifejlesztették az emberek manipulálását szolgáló eszközöket, amik meghatározzák preferenciáikat és vágyaikat. A nem-racionális eszközökkel végrehajtott viselkedés-befolyásolás ugyanis hatásosabb, mint az ész érvekkel való meggyőzés, valamint rombolja az egyén képességeit arra vonatkozóan, hogy racionálisan és kritikusan reagáljon a társadalmi folyamatokra. A viselkedés észrevétlen manipulációja pedig gyorsan kereskedelmi forgalomba is került, mi több, a digitális gazdaság számára nélkülözhetetlenné vált.

A közösségi média képes arra, hogy megismerje vágyainkat, érzelmeinket és ezzel a számukra kívánatos irányba tereljék – akár politikai – választásunkat. A politikusoktól sosem volt idegen a választók érzelmeinek, vágyainak felhasználása, a módszer azonban alapjaiban megváltozott. Mindeddig a politikai vezetők ráérzéssel próbálták megragadni a választók érzelmeit, a közösségi média azonban mára olyan eszközzé vált, ami ipari szinten képes megismerni és manipulálni az emberek legbensőbb vágyait.

Mindez pedig, szándékosan akár, vagy csak mellékhatásként, hosszú távon a demokratikus akaratképzést ássa alá. Gondoljunk csak arra, hogyan befolyásolja a Facebook a nemzetállamok demokratikus választásait: a francia elnökválasztási kampány hajrájában letiltott felhasználók tízezrei, a politikai korrektség határain kívül eső hírek és bejegyzések törlése a svéd parlamenti választások előtt. Sőt, még a magyar országgyűlési választások finisében is drámain megnőtt a felfüggesztett felhasználók és a törölt „álhírek” száma.

Aki tehát ezeket platformokat uralja, nagyobb hatalomra tehet szert, mint a demokratikusan választott politikai vezetők. Az adatok birtokosa királycsinálóvá léphet elő, felemelve vagy éppen letaszítva politikai vezetőket.

 

(Kép forrása: itt.)