Ora et labora! – Szent Benedek regulája ma is arra tanít minket, hogy bízzunk Istenben és tehetségünk szerint dolgozzunk a közösségért. Ez nem egyirányú utca, egy erős és összetartó közösség saját tagjait is jobban tudja támogatni.

Az emberek életében a családalapítás és gyermekvállalás olyan döntés, amihez tervezhetőségre van szükség. A balliberális kormányok idején a gyermekvállalás az átlagfizetéstől felfele belépőjegy volt a szegénységbe, a rossz kádári hagyományt folytatva ugyanis akkor lefelé nivellálták a társadalmat. Úgy “segítettek” a szegényeken, hogy közben tönkretették a középosztályt. Nem véletlen, hogy a Bokros-csomag után már sokkal kevesebb gyermek született.

Három gyerek lenne az optimális.

2010 után végre adott annak lehetősége, hogy a családtámogatás új rendszere több cikluson át fejtse ki jótékony hatását. Most értünk el ennek finomhangolásához és Alaptörvényben való rögzítéséhez. Számomra két kérdés különösen fontos:


A nemzeti konzultáció második kérdése azt firtatja, hogy a családtámogatást továbbra is munkavégzéshez kell kötni. Mi az hogy??? Nagyon is!!! — idézhetnénk a klasszikust. Amióta a családi pótlék helyett a családi adókedvezmény a fő támogatási forma, növekedett a bejelentett munkaviszonyban dolgozók száma és az utóbbi időben az átlagos kereset is. A gazdaság kifehérítéséből az államkassza mellett így a gyermekes családok is jól járnak.

A tizedik kérdés arra kíváncsi, hogy a családtámogatási rendszer alapelvei kétharmados védettséget kapjanak-e? Erre a számomra második legfontosabb kérdésre is egyértelműen igent mondok. Sok szakpolitika ugyanis csak több parlamenti cikluson átívelve tudja kedvező hatását kifejteni.

A jelenlegi családtámogatási rendszer 2010 óta van hatályban, az első eredmények már láthatók. A balliberális “szakma” legnagyobb megrökönyödésére idén áprilisban a legszegényebb régiók és települések lakói, köztük számtalan cigányember, szavazott a Fidesz/KDNP listájára. A migránsáradattal szembeni védelem mellett a kiszámíthatóság és tervezhetőség is biztos szempont volt döntésüknél. Végre valaki komolyan veszi őket is.

Az ugyanis a szegények lenézése, amikor a szegényeket segélyezetti állapotban akarják tartani, hogy mindig a baloldalra szavazzanak. Ezt látjuk Nyugat-Európában a bevándorlóknál, ezért sem akarhatjuk a nem munkavégzéshez és adózott jövedelemhez kötött családtámogatási rendszer visszaállítását.

A polgári családpolitika az iskolalátogatás (a gyerekek ne hiányozzanak több mint 50 órát az iskolából) és az adózott munkajövedelem irányába tereli a családokat. Minél tovább jár valaki iskolába, annál okosabbá válik, jobb eséllyel tanul tovább (duális szakképzésben vagy a felsőoktatásban) és lesz magasabb a jövedelme.

Abban minden józan ember egyetért, hogy a migránsok Brüsszel által erőltetett kötelező betelepítése helyett a magyar családokat kell támogatni. Az első eredmények már látszanak is, egy nőre vetítve a korábbi átlagban 1,2 gyermek helyett már 1,4 gyermek születik, ami messze van még ugyan az optimális 2,1 gyermektől, de egyértelműen a javulás jele. Ezen az úton kell tovább mennünk, amihez fontos, hogy minél többen küldjük vissza a konzultációs ívet!

 

(Kép forrása: itt.)